IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

muhus1.JPGNégy ember kétévnyi munkájába, és összesen 250 ezer angol fontba került az első fogyasztható, szintetikus húsból készült hamburger. Nagy áttörést jelent, hogy a massza íze már hasonlít a húséra, az állagán azonban még dolgozni kell. A találmány akár alapjaiban is megváltoztathatja az élelmiszeripart és annak környezetre gyakorolt hatását. Már amennyiben a készítőknek sikerül eljutniuk az olcsó tömeggyártás beindításáig. De vajon milyen globális változásokat hozhat a műhús?

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a természetes hús felváltható-e az új találmánnyal. Egy amerikai műhúskészítő szerint 25 év múlva az állati eredetű húsokat csupán olyan csomagokban lehet majd kapni, amelyeken elrettentő, az állatok szenvedéseire figyelmeztető feliratokat lehet olvasni, később pedig akár betiltásra is kerülhet a természetesen úton „előállt” hús.

Mark Post, az első műburger „legyártója” viszont egy vegyes húspiacot vizionál, ahol az új, szintetikus termékek a kolbászok és szalámik között találják majd meg helyüket a hentespultban. Mivel előállításuk jelenleg rendkívül drága, a célközönség először a tehetősebb fogyasztók közül kerülne ki. A bevételt további fejlesztésekbe invesztálnák, ami a műhús árcsökkenéséhez vezethet. Talán majd csak ekkor kezdődik el a globálisan érzékelhető változás.

Egy biztos, a műhús egy olyan iparág termékeinek alternatívája, amely jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, sokak szerint jelenlegi struktúrájában hosszabb távon már fenntarthatatlan.

Egyes statisztikai adatok szerint az állattenyésztés az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának 18 százalékáért felelős, amellyel megelőzi például a rendkívül légszennyező közlekedést is. Súlyosbítja az adatot, hogy a műtrágya lebomlása és az állatok „gázkibocsátása” következtében a szén-dioxidnál sokszor károsabb metán és nitrogén-dioxid jelentős hányada jut a levegőbe, és ekkor még nem is beszéltünk az energia- és vízhasználatról vagy a legelők és takarmánytermesztésre fenntartott földterületek hatalmas méreteiről. Érdemes egy pillantást vetni a lenti ábrára. A többi húsféléhez mérve a műhús (cultured meat) a források töredékét használja fel.

muhus_graf.JPG

Előállítási módszeréből adódóan a műhús bevezetése rendkívül nagymértékben tudná csökkenteni az élelmiszeripar környezetkárosító hatását. Egyetlen, izomrostokból vett mintából akár 10 tonna műhúst is elő lehet állítani, ami elég lenne 90 ezer hamburger elkészítésére. Nem egyetlen szarvasmarhából, egyetlen sejtmintából. Ma még nem könnyű egy olyan világot elképzelni, amelyben egyetlen tehénből több ezren laknak jól, pedig a jövő efelé tart, és mint látjuk, már kézzelfogható eredmények is léteznek. Az akadályok viszont egyelőre még nagynak tűnnek: az íz tökéletesítése mellett a legnagyobb lépés minden bizonnyal a költségek és a hét hetes előállítási idő csökkentése, valamint a fogyasztók meggyőzése lesz.

Mindez marha jól hangzik, és a szegény országok egyre növekvő élelmiszerigényét is kielégítené, mégis úgy tűnik, kevés esély van rá, hogy a húsipar összes feldolgozóüzemét laboratóriumok váltsák fel, ahogyan azt például az említett amerikai kutató vizionálja.

Egyrészt ott van például az árkülönbség. Ha az árat, teszem azt, a jelenlegi tízezredére sikerülne lefaragni, a fogyasztó számára akkor is jobb befektetésnek tűnik az állati hús. Másrészt a húsipar több százezer foglalkoztatottjával együtt gyakorlatilag elvesztené jelentőségét. Harmadrészt pedig a fogyasztók bizalmát is meg kell nyerni, hogy a vásárlási hajlandóság ne a luxuscikkek keresletével vetekedjen.

Mark Post jövőképe sokkal valószerűbb: a műhús inkább új termékek sorozatát fogja jelenteni, mintsem egy meglévő, több évszázad óta alapvető élelmiszer utódját. A tejet sem sikerült kiszorítani annak növényi megfelelőivel.

Mindezek ellenére viszont talán mégis érdemes üdvözölni a fejlesztéseket, hiszen a mostani számítások szerint néhány évtized múlva az élelmiszertermelés jelenlegi mértéke nem lesz elegendő a Föld megnövekedett lakosságának ellátására, és az éhezés már jelenleg is több mint egymilliárd főt érint világszerte. A műhús pedig úgy is megoldást kínálhat a problémára, ha az állati eredetű termékek is jelen vannak mellette a húspiacon.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr295461535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

S mennyire egészséges ez a műkaki? Semennyire ...
Azért jó néhány vaskos csúsztatás és tévedés van ebben a posztban. Mindkét irányba...

Ez egy termék, aminek az előállításához kevesebb vizet, földet, stb. használnak, mint az állati eredetű húsokhoz. Ugyan semmilyen szinten nem helyettesíti a húst, de vizet kevesebbet használ... Hint: két, egymást nem helyettesítő termék esetén az előállítás erőforrásigényét összevetni tévedés.

A másik: ha ennek az árát tízezred részére kellene csökkenteni ahhoz, hogy olcsó legyen, akkor ez drága. Aki pedig mégis meg bírná fizetni, az jellemzően nem laborban mókolt kotyvasztmányt vesz, hanem bio kaját. Tehát ennek a felvevőpiaca teljesen diszjunkt a gazdagoktól és az is marad.

másik irányú tévedés: azt mondani, hogy a hét hetes előállítási idő sok, önmagában nem marhaság, csak rögtön azzá válik, mihelyst a vágómarha előállításának több éves idejével vetjük össze. Hét hét.. .remek, 150-nel szemben.
Ha tizedébe fog kerülni az igazi húsnak, akkor is inkább igazit fogok enni.
"Ma még nem könnyű egy olyan világot elképzelni, amelyben egyetlen tehénből több ezren laknak jól"

Mért? Jézus nem ezt csinálta anno? Csak hallal...
"Ha tizedébe fog kerülni az igazi húsnak, akkor is inkább igazit fogok enni."

Nem fogod tudni megfizetni és az otthoni állattartás/vágás be lesz tíltva.
A tápanyagokban gazdag természetes élelmiszerek maradnak a gazdagoknak mi meg ehetjük a vitaminokkal dúsított kémcsőben növesztett "tumort".
@pudliho: "az otthoni állattartás/vágás be lesz tíltva."

Ja, persze...
@kovi1970: pedig esélyes, különben ez az izé sosem lesz profittermelő termék, gigamega agymosás ellenére sem. talán a föld alá kényszerítve egy atomcsapás után. de ott meg lesz friss patkányhús
Én erről a minőségi éhezésre tudok csak asszociálni. Elég szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy megfelelő ásványi anyagok, nyomelemek, fehérjék ezzel aszintetikus cuccal tényleg bejuttathatók a szervezetbe.
@burakefendi: ha melle adagoljak azt is, akkor bejuttathatok.
Kétségbeejtő, mennyi vergődést megér, hogy ne kelljen szembenézni az igazi problémával, a túlnépesedéssel.
Tárgyi tévedés az elején: nem az íze a megfelelő, hanem az állaga, íze pedig nincs, pont fordítva, mint a post elején olvasható.

Személy szerint én szívesen enném, ha a minőséget sikerülne megfelelő szintre hozni, az ára pedig versenyképes lenne az élőállat húsával. Természetesen nem tartom valószínűnek, hog különösebb gasztronómiai csodát várhatnánk tőle, de az állattartás visszássága miatt hajlandó lennék megalkudni vele.
@Reggie: igen, és talán lehetséges lesz mindezt hormonok, meg egyéb káros anyagok nélkül :)
@Reggie: van egy gyanúm, hogy már most, az élőállatok fogyasztásával sem tudjuk bejuttatni. Legfeljebb azok, akik prémium minőséget fogyasztanak..
@Before: nem az élőállat húsának árával kell versenyezni, hanem a már leölt állat húsával.

annak meg sok értelme nincs, hogy ne tartsunk húscélú állatot, ugyanazt a károsanyag kibocsátást kapjuk akkor is, ha másképp bomlik le a szerves anyag, csak akkor mi nem járunk közben jól.
@pucros: az majd megoldódik magától, mert mindenki éhen/szomjan fog dögleni, akinek nincs pénze. (Kivéve még azt a pár szerencsést, aki szolgálhatja egy tál moslékért és egy pohár vízért azokat, akiknek van pénze. Mondjuk az se biztos, mert majd a nullaigényű robotok megteszik helyettük.)
@Mrs.Columbo: Ez nem hirtelen dolog, hanem akinek kevesebb pénze van, az szarabb kaját eszik, amitől betegebb lesz, amire rosszabb ellátást kap, amitől előbb döglik meg. Eközben azért még szaporodásra van ideje, tehát a túlnépesedési probléma marad, csak az egész jelenségegyüttes ölt egyre durvább formát. De hát ezt látjuk.
@pudliho:
Akkor elővesszük Dezsőt és lesz feketevágás...
Mondjuk pár szóban elírhattad volna, hogyan készül a műhús, így csak sejteni lehet, hogy valami sejttenyészet.
@Bambano: Ha nem tartunk húscélú állatot, akkor a számuk közelít a nullához, tehát nem kell semminek lebomlania + nem kell az óriási termőterületeket takarmányok termesztésére fordítani. Egyébként egy a műhúst aki kitalálta!
Nekem az jutott eszembe, hogy ma már a tejtábla (nugát) olcsóbb a csokinál, a margarin a vajnál, a sajtjellegű készítmény a sajtnál, a jaj de szép de hol az íze fóliasátras zöldség a szabadföldinél. Ha ez is ilyen árviszonyba kerül egyszer a rendes hússal, akkor megint adtunk a sz.rnak egy pofont. Inkább ennék szöcskét meg lárvát pirítva.
@pucros: köszönöm! pontosan erről van szó. a végtelenségig nem lehet szaporodni és teljesen felesleges is.
@Mrs.Columbo: azért ez ennyire nem sima ügy. történelmet tanultál? hányszor tört ki forradalom pl. pont azért, mert már nem volt veszteni valója a tömegeknek de önként felfordulni nem voltak hajlandók?
@T2006: teljesen mindegy, hogy mi nő a termőterületen, valami nőni fog rajta, mert parlagon nem marad. ha más nem, gaz. a gaz lebomlása ugyanúgy metánt fejleszt, mintha a takarmánynövény a tehén bendőjében bomlik le.

másrészt meg ha nem termesztesz takarmányt, akkor az a növény nem is vonja ki a levegőből a káros gázokat. szóval ennél kicsit bonyolultabb a kérdés, minthogy fogjuk magunkat és nem termelünk.
@Bambano: A hangsúly azon van, hogy NEM takarmányt, hanem egyéb kultúrnövényt. Bár nem értek igazán a témához, de kb arra gondolok, hogy ha ezeken a földeken más termelünk akkor nem kell az eredeti földterület korlátaitól szenvedni: kevés a hektáronkénti termés, nem jut minden embernek >> GNO, hogy jobb legyen a hozam. Tudom jobb, olcsóbb... egy adott területről minél nagyobb hozamot betakarítani. Az ember telhetetlen.
@T2006: a jelenlegi technológiával és a jelenlegi ismert földterületekkel 15 milliárd emberig jók vagyunk. Az előrejelzések szerint 10 milliárd körül fog tetőzni a lakosság 2050-ben. A korlátok még kicsit odébb vannak. Pláne, ha figyelembe veszed a technológia esetleges fejlődését.

GNO nincs, GMO van, kb. semmi értelme a gazdasági gyarmatosításon kívül. Nem azért akarják ránkerőszakolni a gmo-t, mert az nekünk jó (nem jó), hanem azért, mert abból bazi nagyot kaszálhatnak és olyan a vonatkozó jogszabályi környezet, hogy könnyen kiforgathatnak mindenedből.

Szóval oké, hogy gmo, de a termésátlagot ma sem a genetika korlátozza, hanem a természetvédelmi okokból meghúzott trágyázási kvóta. Hiába hoznád ide a gmo-t, ha nem engedi az eu, hogy jobban műtrágyázd, az se fog jobban teremni. Ha meg lehetne jobban trágyázni, a magyar fajták is többet teremnének.

Szóval bármit termesztesz a földön, abból visszamarad egy csomó zöldrész. Annak a bomlása pont ugyanannyi metánt meg egyebet tol az égbe, mintha a tehén bendőjében történne a bomlás.

Az meg rossz hozzáállás, hogy egy adott területről minél többet betakarítani. A határtermék/határhozam dönti el, hogy mennyit érdemes.
@Bambano: "Annak a bomlása pont ugyanannyi metánt meg egyebet tol az égbe, mintha a tehén bendőjében történne a bomlás."

Ebben azert nem vagyok ennyire biztos. A termeszetben kicsit masok a korulmenyek, mint a tehen gyomraban.