Fenntartható megújuló energetikai projektek KÁT nélkül?

2013. augusztus 09. 10:15 - CHIKANSPLANET

alteo_napelem_park1.JPGAz ALTEO jövő év elejéig napelem parkot telepít Kecskeméten, a Graboplast Zrt. telephelyén – tájékoztattuk a megfelelő eszközök és csatornák mentén a közvéleményt a hét elején. A megjelenéseket átböngészve, az online felületeken találtam néhány érdekes hozzászólást a tudósítások alatt. Ezek legtöbbször a „Megtérül! – Nem térül meg!” gondolatcsoport mentén boncolgatták a kecskeméti fejlesztést. És mivel alapvetően ez is fenntarthatósági kérdés, gondoltam érdemes kicsit megnézni a beruházói gondolkodást is a kecskemétihez hasonló projektek kapcsán. És – habár a dramaturgok erre a szerzői lépésre alighanem a hajukat tépik – már az elején megerősíthetem: a projekt értelmezhető időtávon megtérül.

De lássuk a részleteket!

Adott egy 146 millió forint értékű napelemes fejlesztés, amelynek megvalósításához 50 százalékos európai uniós támogatást nyert a Környezet és Energia Operatív Program keretén belül kiírt pályázaton a megvalósító projektcég. A beruházás során összesen 972 darab napelemet szerelnek majd fel egy üzemcsarnok tetejére, amelyek összes névleges kapacitása 243 kilowatt. Az előzetes számítások szerint a napelem park évente összesen körülbelül 250 megawattóra áramot állít majd elő).

Ebben eddig semmi különös nincsen. A fejlesztés kapcsán – és a hozzászólások jelentős része is ezt boncolgatta – az üzleti konstrukció igazán szokatlan, mondhatnánk unortodox. A napelem park által termelt villamos energiát ugyanis nem a kötelező átvételi rendszer keretein belül értékesítjük majd, hanem közvetlenül annak a vállalatnak, amelynek telephelyén azt megtermelik a berendezések. Ehhez semmi mást nem kell tennünk, mint a megfelelő csatlakozások kiépítésével az áramot rögtön a Graboplast Zrt. telephelyének kisfeszültségű rendszerére táplálni. És igazából ebben rejlik az üzleti konstrukció lényege, amelynek révén a káposzta is megmarad (megtérülővé válik a beruházás) és a kecske is jól lakik (csökkenti áramköltségeit a partner). A projekt pedig a jelenlegi konstrukcióban foglaltak szerint 11-12 éven belül megtérül. Különben mi értelme lett volna belevágni?

De miként, ha nem a garantált magas átvételi árat (esetünkben 32,18 forint/kilowattóra) kapja az áramért a beruházó a kötelező átvételi rendszeren keresztül?

A válasz egyszerűbb, mint azt sokan gondolnák: az áramot nagyságrendileg olyan áron tudjuk majd ugyanis értékesíteni partnerünknek, mint amennyit a kötelező átvételi rendszeren keresztül kaphatnánk érte. Ha pedig gyorsan elvégezzük a matekot, a következő eredmények jönnek ki: kilowattóránként 32 forint bevétellel számolva, 250 ezer kilowattóra áram megtermelése mellett az éves bevétel 8 millió forint körül alakul. Ehhez körülbelül 1,5 millió forint nagyságrendű kiadás járul, tehát látható, hogy a fennmaradó összeg pont kiadja a 11-12 éves megtérülést, hiszen a beruházás felét – 73 millió forintot – vissza nem térítendő támogatásként a projektcég uniós pályázaton nyerte.

Fennmarad azonban még egy kérdés: amikor 20 forint körüli áron lehet áramot venni a szabad piacon, akkor ebben a konstrukcióban miért éri meg részt vennie a Graboplastnak? A válasz ismét egyszerűbb, mint azt sokan gondolnák – amennyiben az áramot közüzemi hálózatról vételezi a cég, akkor nem 20 forintot fizet érte, hanem a rendszerhasználati díjakkal együtt jóval drágábban jut az áramhoz, mintha azt a napelem park termeléséből közvetlenül venné át, közel KÁT-os áron. Mindezt pedig akár 25 éven keresztül, hiszen jelenleg a rendszer élettartamát jelentősebb kapacitáscsökkenés nélkül ennyire tehetjük.

És van még egy kérdés, ami előkerült a hozzászólásokban: mi van akkor, ha nem süt nap, de kellene az áram a vállalatnak? Igazából semmi. A cég kisfeszültségű hálózatán a zsinórfogyasztás alapvetően jóval magasabb, mint amennyi áramot a napelemes rendszer teljes kapacitáson ki tudna szolgálni, tehát a hálózati csatlakozás mindenképpen megmarad. Amikor „nem süt a nap”, akkor marad a hálózat, amikor „süt”, akkor pedig a hálózati vételezés csak kipótolja a napelemes rendszer által termelt árammennyiséget.

Egyéb fenntarthatósági előnyök

A projektnek – a mindkét céget érintő gazdasági fenntarthatósági előnyök mellett – egyéb területeken is kedvezőek a hatásai. Mivel fotovoltaikus rendszerről van szó, üzemelés közben nincs emisszió, a használt napelemek pedig már jelenleg is viszonylag jól újrahasznosíthatóak, tehát a környezeti terhelése elhanyagolható.

A fejlesztés emellett kedvező társadalmi hatásokkal is bír. Azzal, hogy a projektet nem a kötelező átvételi rendszeren keresztül finanszírozzák, annak költségei nem épülnek be a KÁT-kasszába, amelyet a – igaz, 2013 január 1-től már csak az ipari – fogyasztók fizetnek az áramszámlán keresztül.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr925453346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dörnyei József · http://dornyeij.blog.hu 2013.08.09. 11:53:20

A projektet tökéletesre tervezték és megtérül. Az egyetlen szépséghiba az állami támogatás igénye - 50% - ami nélkül az egész életképtelen lenne. Tehát kb. ennyi a napelem rendszer jelenlegi versenyhátránya.

Rodolfo63 2013.08.09. 23:28:32

illetve a projektnek van mégegy gyenge pontja - a 12 év alatt történő megtérüléshez szükséges, hogy az áramot megvevő vállalat a következő 12 évben ne menjen csődbe

komplikato 2013.08.10. 01:01:02

"Ezek legtöbbször a „Megtérül! – Nem térül meg!” gondolatcsoport mentén boncolgatták a kecskeméti fejlesztést."

Oké, ez egy fontos szempont. És mi van azzal, hogy mekkora szennyezéssel jár X technológia gyártása, használata, újrafeldolgozása?
Mert anno kitalálták kocsiknál az aluminiumot, hogy majd hű de keveset fogyaszt így, kevesebb lesz a szennyezés, utána meg kiderült, hogy a gyártást beleszámolva 4x annyi veszélyes anyag kerül a levegőbe.

Makkasz 2013.08.10. 02:39:18

@komplikato: Ezért használják az összehasonlításhoz a Life Cycle Analyses-t (LCA-t). ogy egy termék teljes élettartama alatt (bölcsőtől sírig) milyen környezetterhelést okoz.

Létezik még Social LCA, Economical LCA, a fenti három együtt a sustainability LCA.

Ez meg tudja mondani, mi a jobb a környezetnek, társadalomnak, befektetőnek egy elektromos autó vagy egy kis fogyasztású dízel, vagy a nylon vagy a papírzacskó.

Az állami támogatással készülő projektek nehezen érthelmezhetőek, pl. azon a mezőn hogy a társadalmi előnyökkel megtérül az adófizetők pénzéből adott támogatás, de akkor sem beszéltünk még a beteg hatásról, hogy a nem támogatott szerencsétlen vállalkozások hogyan versenyezzenek a támogatottal.

teddybear01 2013.08.10. 09:58:57

Mint már más is említette, akkor lenne ez az energiatermelési módszer versenyképes, ha semmilyen támogatást nem kaptak volna hozzá, és még így is megérné. Ráadásul nem a fogyasztói árt kéne figyelembe venni, hanem a másfajta erőművek termelői árát, mert a "zöld" energiát magasan emelt áron veszik át, amíg van támogatás.

Amíg valamilyen külső forrásból történő extra finanszírozás lép be a képbe, azonnal torzul a tiszta verseny képe.

A bankkölcsön nem ilyen, mielőtt valaki felvetné, mert azt kamatostul vissza kell fizetni.

Gera 2013.08.10. 10:14:59

Tök jó, hogy nincs KÁT, van helyette 50 százalékos EU támogatás. Az nyilván nem pénz, vagy nemtom mi van.

Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2013.08.10. 11:10:07

"Adott egy 146 millió forint értékű napelemes fejlesztés, amelynek megvalósításához 50 százalékos európai uniós támogatást nyert a Környezet és Energia Operatív Program keretén belül kiírt pályázaton a megvalósító projektcég. A beruházás során összesen 972 darab napelemet szerelnek majd fel egy üzemcsarnok tetejére, amelyek összes névleges kapacitása 243 kilowatt. Az előzetes számítások szerint a napelem park évente összesen körülbelül 250 megawattóra áramot állít majd elő)."

gratulalok
keves olyan cikk van amiben rendesen az elejen ossze lenne foglalva a tenyek, hogy ne keljen az embernek szenvedve osszegyujteni az infot

meg azt a szamitast megejtenem hogy az atvett energiat ha 33 Ft / kWh -val vennek at KAT-ban akkor 250 * e * 33 = 8 250 000 lenne

komplikato 2013.08.10. 11:34:09

@Makkasz: Köszönöm az infót, az ember mindig tanul.
Remélem azért itt is érvényes tézis, hogy ha felfut végre a gyártás, azaz elterjed, akkor az előállítási költségek is erősen csökkennek.
Magánszemélynek egy "napkohó" szvsz még mindig jobb vételnek tűnik mint a "napelem"

mazolika 2013.08.10. 11:59:58

Úgy gondolom, hogy a mai világban az EU-s támogatás megszerzésének képessége is egyfajta versenyelőnyt jelent.

Makkasz 2013.08.10. 12:52:45

@komplikato: Biztosan egyre elérhetőbb es. Nekem kollektorom van, 1-2 év a megtérülése hasznalati melegvíznél.