IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (24) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (95) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (3) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (4) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (269) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

alteo_napelem_park1.JPGAz ALTEO jövő év elejéig napelem parkot telepít Kecskeméten, a Graboplast Zrt. telephelyén – tájékoztattuk a megfelelő eszközök és csatornák mentén a közvéleményt a hét elején. A megjelenéseket átböngészve, az online felületeken találtam néhány érdekes hozzászólást a tudósítások alatt. Ezek legtöbbször a „Megtérül! – Nem térül meg!” gondolatcsoport mentén boncolgatták a kecskeméti fejlesztést. És mivel alapvetően ez is fenntarthatósági kérdés, gondoltam érdemes kicsit megnézni a beruházói gondolkodást is a kecskemétihez hasonló projektek kapcsán. És – habár a dramaturgok erre a szerzői lépésre alighanem a hajukat tépik – már az elején megerősíthetem: a projekt értelmezhető időtávon megtérül.

De lássuk a részleteket!

Adott egy 146 millió forint értékű napelemes fejlesztés, amelynek megvalósításához 50 százalékos európai uniós támogatást nyert a Környezet és Energia Operatív Program keretén belül kiírt pályázaton a megvalósító projektcég. A beruházás során összesen 972 darab napelemet szerelnek majd fel egy üzemcsarnok tetejére, amelyek összes névleges kapacitása 243 kilowatt. Az előzetes számítások szerint a napelem park évente összesen körülbelül 250 megawattóra áramot állít majd elő).

Ebben eddig semmi különös nincsen. A fejlesztés kapcsán – és a hozzászólások jelentős része is ezt boncolgatta – az üzleti konstrukció igazán szokatlan, mondhatnánk unortodox. A napelem park által termelt villamos energiát ugyanis nem a kötelező átvételi rendszer keretein belül értékesítjük majd, hanem közvetlenül annak a vállalatnak, amelynek telephelyén azt megtermelik a berendezések. Ehhez semmi mást nem kell tennünk, mint a megfelelő csatlakozások kiépítésével az áramot rögtön a Graboplast Zrt. telephelyének kisfeszültségű rendszerére táplálni. És igazából ebben rejlik az üzleti konstrukció lényege, amelynek révén a káposzta is megmarad (megtérülővé válik a beruházás) és a kecske is jól lakik (csökkenti áramköltségeit a partner). A projekt pedig a jelenlegi konstrukcióban foglaltak szerint 11-12 éven belül megtérül. Különben mi értelme lett volna belevágni?

De miként, ha nem a garantált magas átvételi árat (esetünkben 32,18 forint/kilowattóra) kapja az áramért a beruházó a kötelező átvételi rendszeren keresztül?

A válasz egyszerűbb, mint azt sokan gondolnák: az áramot nagyságrendileg olyan áron tudjuk majd ugyanis értékesíteni partnerünknek, mint amennyit a kötelező átvételi rendszeren keresztül kaphatnánk érte. Ha pedig gyorsan elvégezzük a matekot, a következő eredmények jönnek ki: kilowattóránként 32 forint bevétellel számolva, 250 ezer kilowattóra áram megtermelése mellett az éves bevétel 8 millió forint körül alakul. Ehhez körülbelül 1,5 millió forint nagyságrendű kiadás járul, tehát látható, hogy a fennmaradó összeg pont kiadja a 11-12 éves megtérülést, hiszen a beruházás felét – 73 millió forintot – vissza nem térítendő támogatásként a projektcég uniós pályázaton nyerte.

Fennmarad azonban még egy kérdés: amikor 20 forint körüli áron lehet áramot venni a szabad piacon, akkor ebben a konstrukcióban miért éri meg részt vennie a Graboplastnak? A válasz ismét egyszerűbb, mint azt sokan gondolnák – amennyiben az áramot közüzemi hálózatról vételezi a cég, akkor nem 20 forintot fizet érte, hanem a rendszerhasználati díjakkal együtt jóval drágábban jut az áramhoz, mintha azt a napelem park termeléséből közvetlenül venné át, közel KÁT-os áron. Mindezt pedig akár 25 éven keresztül, hiszen jelenleg a rendszer élettartamát jelentősebb kapacitáscsökkenés nélkül ennyire tehetjük.

És van még egy kérdés, ami előkerült a hozzászólásokban: mi van akkor, ha nem süt nap, de kellene az áram a vállalatnak? Igazából semmi. A cég kisfeszültségű hálózatán a zsinórfogyasztás alapvetően jóval magasabb, mint amennyi áramot a napelemes rendszer teljes kapacitáson ki tudna szolgálni, tehát a hálózati csatlakozás mindenképpen megmarad. Amikor „nem süt a nap”, akkor marad a hálózat, amikor „süt”, akkor pedig a hálózati vételezés csak kipótolja a napelemes rendszer által termelt árammennyiséget.

Egyéb fenntarthatósági előnyök

A projektnek – a mindkét céget érintő gazdasági fenntarthatósági előnyök mellett – egyéb területeken is kedvezőek a hatásai. Mivel fotovoltaikus rendszerről van szó, üzemelés közben nincs emisszió, a használt napelemek pedig már jelenleg is viszonylag jól újrahasznosíthatóak, tehát a környezeti terhelése elhanyagolható.

A fejlesztés emellett kedvező társadalmi hatásokkal is bír. Azzal, hogy a projektet nem a kötelező átvételi rendszeren keresztül finanszírozzák, annak költségei nem épülnek be a KÁT-kasszába, amelyet a – igaz, 2013 január 1-től már csak az ipari – fogyasztók fizetnek az áramszámlán keresztül.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr475453346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A projektet tökéletesre tervezték és megtérül. Az egyetlen szépséghiba az állami támogatás igénye - 50% - ami nélkül az egész életképtelen lenne. Tehát kb. ennyi a napelem rendszer jelenlegi versenyhátránya.
illetve a projektnek van mégegy gyenge pontja - a 12 év alatt történő megtérüléshez szükséges, hogy az áramot megvevő vállalat a következő 12 évben ne menjen csődbe
"Ezek legtöbbször a „Megtérül! – Nem térül meg!” gondolatcsoport mentén boncolgatták a kecskeméti fejlesztést."

Oké, ez egy fontos szempont. És mi van azzal, hogy mekkora szennyezéssel jár X technológia gyártása, használata, újrafeldolgozása?
Mert anno kitalálták kocsiknál az aluminiumot, hogy majd hű de keveset fogyaszt így, kevesebb lesz a szennyezés, utána meg kiderült, hogy a gyártást beleszámolva 4x annyi veszélyes anyag kerül a levegőbe.
@komplikato: Ezért használják az összehasonlításhoz a Life Cycle Analyses-t (LCA-t). ogy egy termék teljes élettartama alatt (bölcsőtől sírig) milyen környezetterhelést okoz.

Létezik még Social LCA, Economical LCA, a fenti három együtt a sustainability LCA.

Ez meg tudja mondani, mi a jobb a környezetnek, társadalomnak, befektetőnek egy elektromos autó vagy egy kis fogyasztású dízel, vagy a nylon vagy a papírzacskó.

Az állami támogatással készülő projektek nehezen érthelmezhetőek, pl. azon a mezőn hogy a társadalmi előnyökkel megtérül az adófizetők pénzéből adott támogatás, de akkor sem beszéltünk még a beteg hatásról, hogy a nem támogatott szerencsétlen vállalkozások hogyan versenyezzenek a támogatottal.
Mint már más is említette, akkor lenne ez az energiatermelési módszer versenyképes, ha semmilyen támogatást nem kaptak volna hozzá, és még így is megérné. Ráadásul nem a fogyasztói árt kéne figyelembe venni, hanem a másfajta erőművek termelői árát, mert a "zöld" energiát magasan emelt áron veszik át, amíg van támogatás.

Amíg valamilyen külső forrásból történő extra finanszírozás lép be a képbe, azonnal torzul a tiszta verseny képe.

A bankkölcsön nem ilyen, mielőtt valaki felvetné, mert azt kamatostul vissza kell fizetni.
Tök jó, hogy nincs KÁT, van helyette 50 százalékos EU támogatás. Az nyilván nem pénz, vagy nemtom mi van.
"Adott egy 146 millió forint értékű napelemes fejlesztés, amelynek megvalósításához 50 százalékos európai uniós támogatást nyert a Környezet és Energia Operatív Program keretén belül kiírt pályázaton a megvalósító projektcég. A beruházás során összesen 972 darab napelemet szerelnek majd fel egy üzemcsarnok tetejére, amelyek összes névleges kapacitása 243 kilowatt. Az előzetes számítások szerint a napelem park évente összesen körülbelül 250 megawattóra áramot állít majd elő)."

gratulalok
keves olyan cikk van amiben rendesen az elejen ossze lenne foglalva a tenyek, hogy ne keljen az embernek szenvedve osszegyujteni az infot

meg azt a szamitast megejtenem hogy az atvett energiat ha 33 Ft / kWh -val vennek at KAT-ban akkor 250 * e * 33 = 8 250 000 lenne
@Makkasz: Köszönöm az infót, az ember mindig tanul.
Remélem azért itt is érvényes tézis, hogy ha felfut végre a gyártás, azaz elterjed, akkor az előállítási költségek is erősen csökkennek.
Magánszemélynek egy "napkohó" szvsz még mindig jobb vételnek tűnik mint a "napelem"
Úgy gondolom, hogy a mai világban az EU-s támogatás megszerzésének képessége is egyfajta versenyelőnyt jelent.
@komplikato: Biztosan egyre elérhetőbb es. Nekem kollektorom van, 1-2 év a megtérülése hasznalati melegvíznél.