IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Szénmentes jövőkép?

2013.08.02. 11:59


Szeneromu_.pngÉrdekes híreket lehetett mostanában olvasni a szén jövőbeni globális energiatermelésben és energiamixben betöltött szerepéről. Miközben a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency – IEA) továbbra is meghatározó szerepet jósol a szénnek a globális energiamixben, az Egyesült Államok elnöke, a Világbank és az Európai Beruházási Bank – legalábbis a kommunikáció szintjén – stoptáblát állított a szenes beruházások finanszírozásának útjába.

Az egész valamikor egy hónappal ezelőtt kezdődött Barack Obama beszédével, amiben kijelentette, hogy az Egyesült Államok leszámol a széntüzelésű erőművi beruházások finanszírozásának támogatásával. Erre lépett pár hete a Világbank, amely szintén elhatárolódott a szenes erőművek építésének támogatásától, a napokban pedig az Európai Beruházási Bank tett hasonlóképpen.

Eközben az IEA továbbra is azt prognosztizálja, hogy 40 százalék körül, de inkább még magasabb arányban részesül a következő évtizedekben a szén a világ villamosenergia-termeléséből, az olaj után ez a második legnagyobb részben használt primer energiaforrás.

A fentiekből látszik tehát, hogy a szén kiszorítása az energiaportfolióból egyáltalán nem lesz egyszerű feladat. Mindenesetre a Világbank és az Európai Beruházási Bank bejelentése igencsak megosztotta a közvéleményt a szakértőktől kezdve, a környezetvédőkön keresztül egészen a segélyszervezetekig bezárólag. Ami viszont furcsa volt a reakciókat böngészgetve, hogy a középutas megoldás valahogy lemaradt.

Ezek szerint a szénerőművek legalább olyan megosztóak, mint például az atomenergia hasznosítása, ahol szintén legtöbbször a két véglet csap össze a viták során…

Kétségtelen, hogy az elavult technológiai megvalósítás mentén, évtizedek óta üzemelő szenes erőművek nem éppen a klímavédelmi kérdések iránt fogékony rétegek kedvencei. A számok alapján jogosan – az IEA statisztikái szerint például 2010-ben a világ energiatermelésből származó szén-dioxid kibocsátásának 43 százalékáért a szén elégetése volt felelőssé tehető. Ez összesen 13,1 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását jelentette.

Ugyanakkor az is érthető, hogy a környezeti kérdések kapcsán megengedőbb, de például igencsak árérzékeny áramfogyasztói csoportok jelenleg istenítik a szenes erőművekben termelt olcsó áramot. A szén ára rotterdami energiatőzsdén folyamatosan zuhant, a korábbi 120 dollár körüli tonnánkénti árról július közepére 75-80 dollár körüli értékre esett. Csak tavaly körülbelül 50 millió tonna import szén érkezett Európába. Nem véletlen tehát, hogy az európai piacokon tapasztalható alacsony áramár egyik okának éppen az olcsó szénből áramot termelő erőműveket tartják.

A fentieken túl van azonban egy olyan szempont is, amelyet sok esetben teljesen kifelejtenek a képből – ez pedig a harmadik világbeli és fejlődő országok energiaigényének kielégítése, amely jelenleg ezen országok anyagi lehetőségeinek ismeretében az olcsó szénen kívül mással nemigen lehet megoldható. Amennyiben ez a lehetőség is elvész számukra, sok ilyen térségben lakó számára marad továbbra is az energiaszegénység. Most ezeken a helyeken a Világbank lépése következtében például ismét nehezebb lesz az energiahiány felszámolása. És még mielőtt valaki úgy gondolná, hogy elenyészően kevés, életét folyamatos áramszolgáltatás nélkül tengető emberről van szó, álljon itt a REN21 kezdeményezés legutóbbi elemzéséből a vonatkozó adat: világszerte 1,3 milliárd ember él vezetékes villany nélkül.

A nagy kérdés az, hogy a hirtelen felindulásból kikiáltott szénerőmű-bojkott helyett nem lehetne-e valamilyen középutas megoldást találni, illetve, hogy a szénerőművek finanszírozásának elapasztása miatt fennmaradó összegek milyen projektek támogatására mennek majd. Európában alighanem a megújulók gazdagodnak belőle, de a világbanki összegek végállomása még igencsak kérdéses.

Márpedig ha valaki ezeken a területeken elérhető áron szeretne áramot termelni nagyipari méretekben, annak nem sok más választása maradhat.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr925439734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szakmabeliként sok-sok éve figyelemmel kísérem a villamosenergia-termelésssel kapcsolatos eseményeket a világban. Azt kell látni, hogy rendkívül lassúak a folyamatok ezen a területen több okból is.
Az energetikai kérdések a 70-es évek beli olajválság után kikerültek a politikai fősodorból. Talán a viszonylagos nyugalom és árstabilitás miatt. Aztán jött a csernobili katasztrófa ami alapjaiban változtatta meg a tömegek véleményét a nukleáris erőművekkel és energiával kapcsolatban. A magasabb fokú környezettudatosság miatt nő a politikai nyomás hagyományos energiahordozók felhasználásának csökkentése irányába.
És hogy miért lassúak a folyamatok?
A világ és majd minden ország jelenlegi energiaellátása ezeken az energiahordozókon alapul. Ezek az erőművek óriási tőkéből épültek, hosszú megtérülési idővel, pontosan azért, hogy az energiaárakat viszonylag kordában tarthassák. (Tudom ez kicsit furcsán hangzik, de többé-kevésbé igaz.) Ezen felül az erőművek ellátórendszere is hatalmas, bányák és szállítmányozás pl.
Ezt a hatalmas rendszert nem lehet felszámolni vagy radikálisan átalakítani pár év de még 10-15 év alatt sem.
És itt jön a másik ok ami lassítja ezt a folyamatot, ez pedig a gazdasági ellenérdekeltség.
Egyszerűen nics pénzügyi és befektetői érdek ami inspirálna olcsó és tiszta energiforrások kutatását, vagy a meglévő technológiák jelentős fejlesztését.
Addig biztosan nem amíg a jelenlegi profit szint realizálható a hagyományos olaj és szén útján.
Nem azt mondom, hogy megállt minden kutatás, de nem láttuk azt a hatalmas előrelépést az elmúlt években amiben reménykedtünk.
Csak 1,3 milliárd embernek nincs vezetékes villanya? Nem hittem volna. Biztos helyes ez a szám?
Sosem értettem, hogy pl. a szélenergia mért drágább, mint a szén. A beruházás nem drágább, mert mindkettőbe kell generátor, a szelesre 3 lapát, de a szenesre azért sok minden más, kazánház, hűtőtornyok, stb. Szerintem az a mantra, hogy drága a szélenergia, csak a hagyományos lobbik dumája. A megépülés után a szeles erőmű korlátlan ideig ingyen ad áramot, a szenesbe meg önteni kell a szenet. Szerintem.
És mi van akkor, ha Széles Gábornak mégis sikerült elkészítenie azt az energia cellát, amiről tavasszal beszélt. Tegyük fel, igazat mondott, akkor nem lesz szükség az energia ellátás bővítésére, teljesítmény növelésre. Mindenki a "spájzba" rakott kis erőműből nyeri az energiát.
@svega: "Szerintem az a mantra, hogy drága a szélenergia, csak a hagyományos lobbik dumája."

Akkor miért nem építenek az emberek szélerőműveket? A mantra erre nem ad igazán magyarázatot.

"A megépülés után a szeles erőmű korlátlan ideig ingyen ad áramot"

Nem korlátlan ideig, mert egy idő után tönkremegy és le kel bontani. Nem ingyen, mert a karbantartása pénzbe kerül. Nem is mindig ad áramot, csak ha fúj a szél. Ráadásul az erőműhöz képest nagyon kevés áramot ad és a fajlagos beruházási költsége így sokkal nagyobb.

"Szerintem."

Ez nem vélemény kérdése, ezt ki lehet számolni.
@svega: "A megépülés után a szeles erőmű korlátlan ideig ingyen ad áramot, "
- Ritka nagy hülyeségeket beszélsz. Színezz inkább Ablakzsiráfot, azon a szellemi szinten vagy.
@FamilyGuy: "Ezek az erőművek óriási tőkéből épültek, hosszú megtérülési idővel, pontosan azért, hogy az energiaárakat viszonylag kordában tarthassák."
- A nagy erőmű a gazdaságos. Ahhoz sok pénz kell. Nem azért tesznek bele sok pénzt hogy hosszú legyen a megtérülés.
A szélenergia nem olcsó.
A teljesítménye a szélturbináknak 1-2 MW. A vill.része a dolognak meglehetősen bonyolult, mert változó turbina fordulatszám mellett is állandó, 50Hz-es hálózatra kell dolgozniuk. Továbbá, bizonyos szélsebesség alatt és -fölött nem használhatók. Most arról nem beszélnék, hogy milyen tájidegen, magyarul kurva ronda.
Továbbá, alaperőműként nem használhatóak, megkerülhetetlen a nagyteljesítményű szenes-, gázos-, vagy atomerőművek használata.
Aztán ezeken kívül lehet még bohóckodni különféle szélkerekekkel, meg geotermikus gyógyvizekkel, meg
hullámerőművekkel, meg egyéb zöld játékokkal.
A csehek most fejeztek be Romániában egy 600 MW-os szélerőműparkot, 1,1 milliárd euroba került. A kapacitástényező kb 30%, tegyük fel, hogy ez igaz, tehát egy 200MW-os valamilyen alaperőműnek felel meg. Iszonyat sok pénz ez ennyiért. Ez még a sokat kárhoztatott, lassan már háromszoros költségtúllépésnél tartó első EPR-nél, az Olkiluoto-3-nál is drágább, csak azt 60 éves élettartamra tervezik, nem 20-ra. És akkor még nem szóltunk arról, mennyi plusz kapacitást is kellene fenntartani szélcsend esetére, ha komoly mennyiségű szélerőművünk lenne, meg milyen szabályozási gondokat okozna.
Ami az energetikai részét illeti, a (hozzám hasonló) laikusok a szakértői vélemények összevetése alapján azt a képet alakíthatják ki, hogy a nukleáris erőműveknek, mint a gerinc erőműveknek, jelenleg nincs alternatívája sem stabilitási, sem ár/teljesítmény, sem környezetvédelmi szempontokat mérlegelve. A kiegészítő rendszereknél jelentenek lehetőséget az ún. megújuló energiaforrásokra építő erőművek (ezeknek a környezeti hatásairól persze vita van, nem csak a tájegységbe illesztés, vagy az élővilágra gyakorolt hatás [pl. szél, víz], de a felhasznált anyagok előállítása és megsemmisítése [napcellák] miatt is). Ezeknél talán a lokális kiegészítő erőműrendszereknek (ideértve a kisrégióst éppúgy, mint akár a háztájit) van realitása (amennyire én látom, a háztáji megoldásokat egyelőre inkább egyfajta környezettudatosság, mintsem anyagi megtérülés indokolja, magánszemélyként anyagilag nem jelent könnyebbséget a "sima" hálózatra csatlakozáshoz képest).

A gazdasági és társadalmi hatások azonban ugyanennyire mérlegelendők, számomra bármilyen ellenszenves a szénhidrogénre (szén, olaj, gáz) épülő erőmű-hálózat, ez egy hatalmas iparág, rengeteg vállalkozás és rengeteg ember számára jelent megélhetést (a kitermeléstől a szállításon át az üzemeltetésig), ezek leépítése tehát mindenképpen hosszú, nagyon sok mérlegelést és széleskörű tervezést igénylő folyamat.

Szintén laikusként a kapcsoljuk le az atomerőműveket, stb. gondolat bár nagyon kedvesnek és jószándékúnak hat, gyermeki bugyutaságnak tűnik.

De, mint írtam, ez a kép egy laikus álláspontja, ami a különböző szakértői vélemények összevetése alapján alakult ki.
Én összefüggést látok az amerikai palagázmezők felfedezése, annak előtérbe hozása,versenytársak kiszorítása, stb stb
Szerintem a bankok valami nagyobb dologban spekulálnak, ami gyorsabban megtérül nagy haszonnal. Majd kiderül.
@AutosVilli:
A palagáz az egy extrém kategória. Látszólag nagy biznisz, de a kitermelése már kevésbé gyönyörfakasztó,
ráadásul környezetszennyező is.
Az emberiség szaporodik és jobban szeretne élni, mindehhez pedig egyre több energiára van szükség.

Így aztán a szén még sokáig nélkülözhetetlen lesz az energiatermelésben, bármit képzelnek is odafönt a nagyokosok.
@Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény]: így értettem én is, nem egyértelmüen fogalmaztam.
Amikor az emberelődünk megőrizte a villám által gyújtott tüzet, és meggyújtotta a barlangban az első szilácsot, megkezdődött a környezetszennyezés.
Lehet atom-szénerőmű-vízierőmű nélkül élni,---kőkorszaki szinten.
hiszen nemcsak a lakossági energiaellátás a fontos, hanem a mai ipari termelés sem tudja nélkülözni a megbízható, folyamatos energia ellátást.Ami pedig a sokak szerint botrányos széndioxid kibocsátást illeti, jelenleg a légkörünkben 0.004 ezrelék! a széndioxid aránya.
Vagyis minden légköbméter négy köbcentiméter széndioxiddal van "tönkretéve"
Ennek a "roppant káros "anyagnak a hiánya pedig mit okozna a növényi kultúrákban, erdőkben?
Terméskiesést, erdőpusztulást,vagyis éhinséget, oxigénhiányt.