IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo


A szélenergia már egy évtizede töretlen népszerűségnek örvend - június 15-e a Nemzetközi Szélnap

index_szelnap_20130618.jpgVisszavonhatatlanul visszaszorulóban vannak a fosszilis energiaforrások Európában, legalábbis ez látszik a tavalyi év fejlesztéseiből, amelyet az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) összesített. Az Európai Unióban összesen 16.750 megawattnyi fotovoltaikus kapacitást és 11.895 megawattnyi szélerőművet telepítettek 2012-ben, miközben az új földgázalapú kapacitások 10.535 megawatt körül alakultak. Fűtőolaj alapon 7 megawattnyi új kapacitás termel az Unióban tavaly óta, a nukleáris energia részaránya 22 megawattal növekedett.

A tavalyi év során az Európai Unióban összesen 31.300 megawatt megújulóenergia-alapú áramtermelő kapacitást telepítettek, ennek 40 százaléka volt fotovoltaikus elven működő erőmű, 28,4 százaléka szélerőmű. A megújulók mellett stabilan tartja pozícióját a földgáz is – ez az új kapacitások 25,1 százalékának esetében jelenti a tüzelőanyagot.

Érdekes megfigyelni, hogy habár a hőenergiatermelés terén a biomassza kiemelkedő szereppel bír, a villamosenergia-termelő kapacitásoknak alig 3,1 százaléka alapul ezen a tüzelőanyagon.


alteokozlemeny_diagram_20130617.jpg

Töretlen népszerűség Európa szerte

A szélenergia Európában immáron több mint egy évtizede örvend töretlen népszerűségnek: 2000 óta évről-évre mintegy 11 százalékkal több kapacitást telepítettek a kontinensen, kezdve a 2000-ben regisztrált 3,2 gigawattól a tavaly hálózatra kapcsolt 11,9 gigawatt új kapacitásmennyiségig.

Az európai országok sorrendjében a telepített szélerőművi kapacitások kapcsán a tavalyi év sem hozott változást: az európai éllovas még mindig Németország, amelyet Spanyolország, Nagy-Britannia, majd Olaszország követ. A sorrend nem véletlen, hiszen Németország a fukusimai történéseket követően egyre erőteljesebben fordul a megújulók irányába, Spanyolország nagy hagyományokkal rendelkezik a berendezésgyártás területén, míg Nagy-Britannia széljárása ideális feltételeket teremt a széltornyok üzemeltetéséhez.

alteokozlemeny_tablazat_20130617.jpg

A népszerűség nem véletlen, a szélenergia hosszú távon az egyik legolcsóbb energiaforrás, hiszen az erőművi beruházások fix költsége a projektek megtérülését követően gyakorlatilag nulla. Az őrzés-védelem és a távfelügyelet kis költségei mellett megfelelő üzemeltetés mellett a karbantartásra sem kell nagy összegeket költeni. A hazai viszonyok között ráadásul a technológiának van egy további előnye is: a működő szélerőművet egy esetleges gazdasági ellehetetlenülés esetében sem éri meg leállítani, hiszen a berendezések üzemeltetését a finanszírozó is viszonylag könnyen meg tudja oldani, így a termelés biztonsággal folytatható.

Nem szabad ugyanakkor elhallgatni a szélenergia alkalmazásának „hátrányait” sem. Ezek közül az első és nemzetgazdasági szempontból talán a legfontosabb, hogy a technológia számos országban – így Magyarországon – nem bír olyan pozitív externáliákkal, mint például a kiemelkedő munkahelyteremtés, vagy a hazai beszállítói ipar fellendítése. Emellett tény az is, hogy az időjárásfüggő kapacitások esetében valamilyen kiegyenlítésre is szükség van.

Magyarországon megtorpant a fejlődés

Magyarországon utoljára 2006-ban adott a Magyar Energia Hivatal a fejlesztőknek kapacitáslétesítési jogosultságot (szélkvótát). Akkor mintegy 330 megawattnyi szélerőművi kapacitás létesítésére osztottak engedélyeket, ezek alapján az utolsó széltornyokat, 34 megawattnyi kapacitást 2011-ben kapcsolták a magyar villamosenergia-hálózatba. Azóta viszont a fejlesztők nem kaptak lehetőséget új, hálózatra csatlakoztatható szélerőművek létesítésére, csak szigetüzemű működésre, illetve háztartási méretű szélkerekekre adtak engedélyeket, de ezek száma nagyon kicsi.

A 2006-os kvótakiosztás tapasztalatait figyelembe véve 2009-ben elkészült az a szabályozás, amely rögzíti azokat a feltételeket és elvárásokat, amelynek mentén az energiahivatal kiírhatja a következő széltendert. Erre végül 2009 év végén került sor – akkor 410 megawattnyi kapacitásra adtak volna kvótákat. A történet azonban 2010 nyarán megfeneklett, a tendert eredményhirdetés nélkül visszavonták. Azóta új kapacitások kiírására nem került sor.

A szakértők körében ugyanakkor teljes a konszenzus annak tekintetében, hogy az NCST-ben nevesített további 410 megawattnyi szélenergia-kapacitás technológiailag minden különösebb gond nélkül beilleszthető a magyar villamosenergia-rendszerbe. Ezt bizonyos feltételek mellett 2009-ben a magyar villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító (MAVIR) is elismerte abban a szakvéleményben, amely lehetővé tette akkor a pályázat kiírását. Mindez világosan megmutatja, hogy a szélenergiára igenis szükség van a hazai energiamixben, egyszerűen csak ésszerűen kell ezzel az energiafajtával operálni.

Ráadásul az is fontos szempont, hogy a hazai megújuló-iparág külföldi megítélésén jelentősen javítani tudna egy átláthatóan meghirdetett és sikeresen lebonyolított széltender.


Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr945366723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A szélenergiának Magyarországon nem a technológiával van a baja, hanem az árral. Ha tudna piaci áron termelni, akkor engedélyeznék. Mivel nem tud, ezért jobb, ha nem engedélyezik.
@Dörnyei József: Hát ja!Nemakarásnak nyögés a vége,az már biztos.
Továbbá nincs lehetetlen,csak tehetetlen.
Mára elég a közmondásokból!
Nincs széltender, nincs befektetés, nincs munkahely....
A férjem 5 évig dolgozott a szélenergia iparban. Megszüntek a befektetések, megszünt a munkája... Ez a munka jelenleg Magyaországon nem kell.(villamosmérnök, gépészmérnök, szélturbina üzemeltetés.....),Következmény: munka Angliában (wind farm supervisor)
Politika, pénz????????