IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo


A lineáris helyett ideje lenne átállni a körkörös termelési modellre

20130607_index_circularmodel_01.gifÉrdekes mondatok hangoztak el a napokban Janez Potocnik, uniós környezetvédelmi biztos szájából: Európa – akár tetszik, akár nem – kimerítette a munkaerő-termelékenység javításában rejlő potenciált, ezért a források hatékonyságának növelése árán lesz csak képes a jövőben versenyképessége javítására. Eszerint a jelenlegi lineáris, haszontalan melléktermékeket és jelentős hulladékot produkáló termelési rendszerről egy ezeket is fel-, illetve kihasználó cirkuláris modellre kellene átállítani az EU gazdaságát.

Ezzel eddig nincs is semmi gond. Igazából olyan igazságokat sikerült megfogalmaznia a szakembernek, amelyek nyilvánvalóságához kétség sem férhet. Marad viszont egy nagy kérdés: vajon sikerülni fog-e az unió gazdaságának elmozdulni a jelenlegi rendszerekből a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot is jobban szolgáló modell felé. 

Németország – mint éllovas – mindenesetre már tett egy nagy lépést ebbe az irányba, amikor a Schröder-kormány Agenda 2010 kezdeményezésének intézkedéseit elkezdték megvalósítani. Ennek egyik fontos eleme volt a német gazdaság költségszerkezetének átalakítása. Náluk a termékek költségszerkezetének már több mint 40 százalékát a különböző nyersanyagok teszik ki, miközben csak alig 18 százalékot érnek el a munkaerő költségei. Ebből egyenesen következik, hogy a német vállalatok Európában már nem tudják – a marxi kapitalizmus alaptézisének megfelelően – a munkaerő egyre nagyobb mértékű kizsákmányolásával a gyártási kiadásokat csökkenteni.

Természetesen vannak euróövezeti országok, ahol még lehetne szorítani a munkaerő árának (jellemzően például Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország) részesedésén, azonban ezekben az államokban még most, a válság környékén sem feltétlenül erről szólnak a beszélgetések.

Azonban egy dolog biztos, a nyersanyagok ára az elmúlt években jelentős mértékben emelkedett, és az európai vállalatok közel 90 százaléka egy felmérés szerint további drágulásra számít. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió egyre jobban rászorul a gazdaságának működéshez szükséges alapanyagok behozatalára. Már jelenleg is hatszor több nyersanyagot importál, mint amit külföldre szállít. Ha a tendencia folytatódik, az európai gazdaság és az európai vállalatok jelentős része már akár operációs kockázatokat magában rejtő mértékben kiszolgáltatott lehet a nyersanyag és erőforrások importjának.

A vállalatok oldaláról alighanem már megindult az átállás az új modell irányába. Nem szabad elfelejteni, hogy ma már a gyártás kontinensen belüli áttelepítéséből sem nagyon lehet az élőmunka árát mérsékelni nagy társadalmi ellenállás nélkül. Az a cég, amelyik a munkaerőköltségen akar spórolni kénytelen az öreg kontinens keleti határin túlra tekintgetni, viszont a szakértelem, a gyártási minőség garantálása és az infrastruktúra tekintetében a keleti régió nagy része még nem képes felvenni a versenyt az átlag európai viszonyokkal.

Marad tehát az energia, a nyersanyagok és a melléktermékek egyre teljesebb és hatékonyabb felhasználása.

Az új gazdasági modell igazi szépsége abban rejlik, hogy tökéletesen megfelel a fenntartható fejlődés alapelveinek a vállalati magatartás iránt támasztott elvárásaival: csökkenő környezeti terhelés és a társadalmi feszültségek elkerülése mentén biztosítja a vállalatok számára hosszú távon a stabil gazdasági működést.

Az új modell is bizonyítja, amit számos alkalommal elmondtunk már: a zöldítés nem ellensége a fejlődésnek, ellenkezőleg, a vállalati működés és fejlődés záloga.


Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr125349377

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Európában nagy lehetöségek vannak még, a szocializmust kell jelentösen visszavagdosni. Ha nem kell a gazdaságból a GDP 50%-át kivonni, akkor azonnal több forrás jutna a gazdasági szereplöknek.

A magas alapanyag import és a magas feldolgozott termék, valamint szolgáltatás export a fejlett gazdaságok jellemzöje. ne akarjon Európa bányászatból megélni, jobb, ha Mercedest, banki és IT szolgáltatást ad el...
@Dörnyei József: Egy-egy kistérség specializálódhat, de egy közösség, akkor lesz a legéletrevalóbb, ha sok lábon és rétegből áll. Így Európának szüksége van a bányászatra, mezőgazdaságra, utca seprésre és igen a magasabb hozzá adott termékekre is.

Gyárak és a melléktermékek. Míg a gyártási melléktermék egy cégnek ökonómiai melléktermék is, addig nincs gond, amikor hulladékká válik az már baj.
Egy cég szemszögéből mindig az a jó ha nem, vagy csak kis mértékben keletkezik ökonómiai hulladék.
A közösség szempontjából már nem ilyen egyértelmű a helyzet.
Igazából az a jó ha minél több öko. melléktermék keletkezik, mert így tagoltabbá tud válni a közösség.

ui. a gyártási mellék termék és az ökonómia mellék termék nem ugyan az, ezért tettem különbséget köztük.
blabla...
és a körkörös modellből, hogyan lesz a folyamatos növekedés, ami a mai, kitalált pénz alapú, rabszolgatartó társadalom alapja?
...Marad tehát az energia, a nyersanyagok és a melléktermékek egyre teljesebb és hatékonyabb felhasználása...

Tessék jobb, tartósabb terméket gyártani,vevőként meg ezt keresni. Nem azért megvenni valamit mert olcsó, vagy újnak mondott, pedig húsz éve csak némileg a színezése változott és az élettartama csökkent, hogy újból el lehessen adni.
"Az új gazdasági modell igazi szépsége abban rejlik, hogy tökéletesen megfelel a fenntartható fejlődés alapelveinek."

Sajnos a fenntartható fejlődés önmagában fogalomzavar.

provo.blog.hu/2013/06/06/fenntarthato_stagnalas