IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

mesek2.JPGÚjabb bombasztikus előrejelzés a zöld energia fényes jövőjéről. A Bloomberg New Energy Finance prognózisa szerint 2030-ra évi 630 milliárd dollárra nő a megújuló forrásokba áramló beruházások összege világszerte, ami 230 százalékos növekedést jelentene a 2012-es szinthez képest. Persze szokás szerint ez csak az egyik „forgatókönyv” az előrejelzésben szereplő háromból, arról nem is beszélve, hogy az elemzők által feltételezett általános hurráoptimizmus ellenére jelenleg minden friss beszámoló egyelőre csak a zöld beruházások drasztikus csökkenéséről szól. A pénzügyi válság, illetve a sok országban inkább csak kampányszerű politikai elköteleződés ingadozása nem kedvez a zöld beruházásoknak. A technológiák árának drasztikus csökkenése azonban nyilván pozitívan hat majd, persze az már más kérdés, hogy ennek a gyártók is annyira örülnek-e.

Mindez korántsem jelenti azt, hogy a zöld források kulcsjelentőségét, illetve a bennük rejlő perspektívát ma már bármely épeszű döntéshozó meg akarná komolyabban kérdőjelezni. Az iparág súlya, illetve a kiépült óriási kapacitások már önmagukban akkora tehetetlenséggel bírnak, hogy még a megújuló források ellen sötét hátsó szobákban fenekedő legelvetemültebb fosszilis energia lobbisták is meggondolják, mennyire vállalják fel a nyilvánosság előtt ezzel ellentétes véleményüket (vagy még inkább érdekeiket).

Azt azonban éppen az elmúlt pár évben kampányszerűen túlpörgetett várakozások  utáni korrekciók is jól megmutatták: a zöld átállás csak ésszel lehetséges, mivel számtalan probléma továbbra sem megoldott, és a „felvilágosult abszolutista” intézkedések sokszor több kárt okoznak, mint hasznot. A zöld források egyik sztárja, a napenergia esetében például összeomlásszerű piaci korrekciót okozott az elemgyártásban kialakult túlkapacitás és árháború. A kényszerű piaci konszolidációnak elsősorban az eredetileg úttörő szerepet játszó európai és amerikai gyártók lettek a szenvedő alanyai, bár idővel a masszív állami támogatásokkal kitömött kínai cégek is nehéz helyzetbe kerültek a berendezések piaci árának zuhanásszerű csökkenése miatt.

Az európai támogatási politika elbizonytalanodásának egyik kiváltója egyébként éppen ez a piaci folyamat volt. A napelemek installálásnak nagyvonalú német támogatási modellje egyfelől éllovassá tette Németországot a napenergia-kapacitások terén, másfelől viszont az a vád érte a berlini vezetést, hogy a német fogyasztók pénzén hizlalta fel az ázsiai napelemipart. A hagyományos áram árába épített támogatáson alapuló rendszert egyre többen kérdőjelezik meg emiatt. A fő ok persze a pénzügyi, leginkább az euróövezeti hitelválság miatt előálló egyre feszítettebb költségvetési helyzet volt az EU országaiban.

Az EU esetében amúgy a nyilvánvaló financiális problémáktól eltekintve az alapvető elköteleződéssel van a legkevesebb probléma. Nem így az Egyesült Államokban. Az USA esetében a megújuló forrásokhoz való hozzáállást még a felhőtlen európai lelkesedés csúcsán is mintha mindig valami furcsa felemásság jellemezte volna. Hol nagy lendületet kapott, legalábbis a retorika szintjén, főleg demokrata uralom esetén, hol pedig hátraarcszerű fordulat következett be. A legutóbbi esetben pedig a demokrata színben regnáló, a progresszivitás imázsára pedig különösen sokat adó Obama-adminisztráció is éles kanyart vett, és korántsem csak az USA-ban is szorító fiskális helyzet miatt. A palagáz-források stratégia jelentőségének felismerése következtében Washington sokat veszített korábbi látványos zöld lendületéből, és a fosszilis források ismét „illatosabbakká” váltak.

A különböző okok miatt előállt nyugati toporgás közepette a nagy környezetszennyező mumusként számon tartott Kína pedig szép csendben átvette a vezetést a megújuló beruházások terén. Tavaly az ázsiai óriás összesen 65 milliárd dollárt fordított e célra, ami a vezető fejlett és feltörekvő gazdaságokat tömörítő G 20 teljes volumenének 30 százalékát tette ki. Ez 20 százalékos növekedést jelent 2011-hez képest, miközben Európában 22 százalékos volt a visszaesés. Az is igaz ugyanakkor, hogy az idei év első negyedévében nemcsak Európában és az USA-ban, de Kínában is komoly visszaesést könyveltek el a beruházások terén. Az USA-ban 54, az EU-ban 25, Kínában pedig 15 százalékos volt a friss beruházások volumenének zsugorodása.

Persze az elkövetkező 17 évre tekintve a pillanatnyi helyzet nem lehet meghatározó, és számos faktor valóban abba az irányba mutat, hogy az iparág komoly fejlődés előtt áll. Ugyanígy igaz azonban az is, hogy egy ilyen időtávra vonatkozó gazdasági prognózis nem nagyon tud túllépni a kifinomult trendszámítás színvonalán, ami sokszor ahhoz vezet, hogy az előrejelzés totális kudarca után az elemzők számára szép feladat annak megindokolása, miért is nem találtak el semmit. Remélhetőleg ezúttal nem így lesz, és a mesés prognózis valóra válik.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr75252548

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Zöld prognózis és más mesék 2013.05.05. 08:26:01

A különböző okok miatt előállt nyugati toporgás közepette a nagy környezetszennyező mumusként számon tartott Kína pedig szép csendben átvette a vezetést a megújuló beruházások terén.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"az elemzők által feltételezett általános hurráoptimizmus ellenére jelenleg minden friss beszámoló egyelőre csak a zöld beruházások drasztikus csökkenéséről szól".

Teljesen egyet kell értenem ezzel a summázással. Különböző megújulókra van rálátásom, jó pár országban. Ott, ahol a jó kötelező átvételi árak miatt pár év alatt megvalósultak a lehetséges projektek (kb. 2012-ig), leálltak az új beruházások. Ahol nem valósult meg semmi, mert nem volt jó a kötelező átvétel, két irányba indultak el a kormányok. Magyarország a jó példa rá, hogy kivár, arra hivatkozva, hogy a technológia fejlődése miatt minden megújuló beruházási költsége csökken - a háttérben viszont az áll, hogy pártpolitikai célok miatt nincs döntés a kötelező átvételi árak növelésére. A másik irány, amit Románia tesz, hogy jó átvételi árakkal beruházásokat akar generálni. De hiába a jó ár, ha a mindkét országra jellemző forráshiány miatt nincs lehetőség beruházni.
Egyetértek az előttem szólóval.

Még egy dolog - nem lehet eléggé hangsúlyozni, mait a cikk is megemlít: Kína szerepe. Messze van, nem nagyon látunk rá, de az erősödő középosztállyal (ami cél, a fogyasztás felpörgetése miatt) már egyre nehezebben eladhatóak az olyan városok, ahol nyaranta 50 méter a látótávolság - a szmog miatt.
Ugyanilyen irányba hat (amit az EU is szeretett volna csinálni, csak szokás szerint elbénázta), hogy Kína technológiai centrummá szeretne válni ezen a téren is. Mivel a gyártásról már mindent megtanult (...), már ő kezdett fejleszteni és erősíti a saját ilyen irányú iparát is (alapanyag-forrásostól!), mert azért ők is látják, valahol ez is a jövő.

Így a megújulók használata ott sokkal rohamosabb mértékben terjed, mint nálunk. Ettől persze, Kína még nem lesz zöld hatalom. Távolról sem.
Az ipari forradalom óta a fejlődést meghatározta az éppen aktuális energia hordozó (fa, szén. olaj, gáz, atom). Ezek az energiahordozók tették lehetővé, hogy mesterségesen lecsökkenjenek a szállítási költségek (hajó, vasút, közút, légiközlekedés). Ezeket az energiahordozókat simán kisajátítottuk a természettől, hiányukat más természeti forrásokhoz fordulva igyekszünk pótolni. Sajnos, az energiát nem elég megtermelni, azt el is kell juttatni a fogyasztóhoz, amivel ezek a zöld energiát előállítók jelenleg nem foglalkoznak. Ismeretes, hogy zöld energiát régen is használtunk (vitorláshajók, szélmalmok, szénaszárítás, aszalás stb.). Általánosságban kijelenthetjük-e, hogy a Földön élő emberek teljesen zöld megközelítéssel eltarthatók-e? Mi akadályozza meg a GMO-s pollent, hogy a GMO mentes területre is eljusson? Láttuk, hogy az Izlandi vulkán hamuja milyen cirkuszt okozott az Európai légiközlekedésben. A zöld energiahordozók felhasználásátt én is támogatom, de a szerényebb megközelítést szükségesnek tartom.