Szigorúan védett parcellák

2013. március 18. 09:00 - CHIKANSPLANET

kap.jpgKevés bonyolultabb és érzékenyebb dolog van az EU-s ügyek sorában, mint a Közös Agrárpolitika (KAP). A március 13-i európai parlamenti szavazást megelőző hetekben súlyos viták zajlottak a tagállamok, az Európai Bizottság és az EP között. Az egyik fő vitapont a következő hétéves költségvetési keret elfogadása körül az agrártámogatási rendszer igazságtalanságai és egyéb ügyek mellett pedig nem más, mint éppen az uniós mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának kérdése volt. Végül a szerdai EP-szavazás szokás szerint felemás eredményt hozott, mert a Bizottság „zöldítési” javaslatait csak hígított formában szavazták meg az uniós honatyák. Igaz, a végeredmény még így is jóval közelebb áll a Bizottság álláspontjához, mint ahogyan azt a tagállamok szerették volna.

A szerdai szavazás külön pikantériája az volt, hogy ebben az esetben nemcsak a Tanács, de az illetékes EP-bizottság, a mezőgazdasági ügyekben illetékes AGRI álláspontja is eltért plenáris ülésen végül elfogadott eredménytől. Az agrárreform körüli játszmában, ahol a mérleg nyelve az EP, a tagállamokkal szembeni másik pólust szokás szerint az Európai Bizottság képezi. Dacian Colos agrárügyi- és Janez Potocnik környezetvédelmi biztos, illetve José Manuel Barroso bizottsági elnök a fenntarthatósági szempontok minden korábbinál szigorúbb figyelembe vétele mellett állt ki a KAP reformja kapcsán.

A bizottsági elképzelés értelmében a gazdáknak juttatott közvetlen agrártámogatások 30 százalékának kifizetését attól tennék függővé a jövőben, hogy teljesülnek-e különböző, a fenntartható agrártermelést biztosító feltételek. Az egyik ilyen feltétel a növényfajták diverzifikálása annak érdekében, hogy a talaj ne merüljön ki az egyoldalú termelés következtében. A másik bizonyos legelő területek állandó fenntartása, részben a szén-dioxid-megkötés, részben a talajerózió meggátolása, részben pedig az állat és növényvilág sokszínűségének a megtartása érdekében. Végül pedig azt is feltételül szabná Brüsszel, hogy gazdák vállalják: a termőterület 7 százalékán teljesen környezetbarát módon, vegyszerek és csúcstechnológiai módszerek nélkül folyik majd a termelés.

A bizottsági elképzeléshez képest a tagállamok agrárminiszterei egy jelentős mértékben „felvizezett” megállapodás részleteit dolgozták ki még februárban. A Tanács verziója nagy szabadságot engedne az egyes tagállamoknak a környezetvédelmi feltételek megszabása terén, és arra is lehetőséget biztosítana, hogy a mezőgazdaság „zöldítésére” szánt támogatási összegek egy részét átcsoportosítsák a hagyományos, ilyen feltételeket nem szabó direkt kifizetésekhez. Az EP agrárügyi bizottsága által elfogadott verzió messzemenően figyelembe vette a tagállami szempontokat, kritikus megfigyelők szerint részben már csak azért is, mert az AGRI tele van a régivágású mezőgazdasági lobbi érdekeiért minden körülmények között kiálló olasz, francia és spanyol tagokkal. Sőt, egyesek e tagok közül saját maguk is a régi agrártámogatási rendszer közvetlen haszonélvezői.

A fenntarthatósági szempontok beépítése mellett és –ellen felhozott különböző szakmai (vagy lobbi) érvek mellett nem elhanyagolható a dolog politikai aspektusa sem. Az uniós költségvetés 44 százalékát felölelő agrártámogatási rendszer nem mondható éppen népszerűnek a nem mezőgazdasággal foglalkozó európai lakosság körében. A KAP óriási összegeket emészt fel, a teljes lakosság egy viszonylag szűk rétegét támogatja, miközben az agrárium még mindig óriási volumene ellenérre sem  tartozik éppen a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé.

Éppen ezért a támogatási rendszer jövőbeni legitimálása szempontjából mindenképpen fontos lenne a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok beépítése. Egy nemrég készül felmérés tanúsága szerint a válaszadók 90 százaléka támogatná, hogy a kifizetéseket olyan feltételekhez kössék, mint a vízkészletek megóvása vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó technikák bevezetése.

Az EP által március 13-án végül megszavazott verzió részben megtartotta a fenntarthatósági elemeket. Így megmaradt a kifizetések 30 százalékának a fentebb említett zöldítési feltételekhez való kötése, ugyanakkor a végrehajtásnál tekintettel lesznek az egyes gazdaságok méretére. A másik fontos puhítás pedig Colos eredeti javaslatához képest, hogy 7 helyett 3 százalékban állapították meg a környezetbarát módon művelendő területek méretét, amit idővel majd 5 százalékra emelnének. Persze ez még korántsem tekinthető végleges eredménynek: a tervek szerint április és június között összesen harminc háromoldalú tárgyaláson egyeztetnek majd a részletekről.

Természetesen az EP-szavazás előtt az EU legnagyobb mezőgazdasági lobbiszervezete, a Copa-Cocega sem maradt tétlen. Március 7-én kiadott közleményükben arra figyelmeztetnek, hogy nem éppen ezekben az ellátásbiztonsági szempontból veszélyes időkben kellene az EU-nak önkéntesen meggyengítenie termelését különböző vállalásokkal, amelyek környezetvédelmi hozadéka ráadásul kétséges is. Persze kérdés, hogy mennyire okolhatók éppen a jelenlegi termelési struktúra környezetszennyező hatásai az ellátásbiztonság romlásával. És persze minden ilyen és ehhez hasonló lobbiszövevényben nagyon nehéz megállapítani, hogy melyik „szakmai” vagy „közérdekű” érv mögött nem bújik meg valami sokkal profánabb üzleti vagy politikai érdek.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr245138146

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.