IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

palagaz.jpgSokszor játszott már világtörténelmi szerepet egy-egy technikai újítás, legyen szó termelési módszerekről, haditechnikáról vagy éppen az írott szöveg sokszorosításáról. Valami hasonló van most is éppen kibontakozóban az energetika terén. Az USA új fúrási technológiák segítségével óriási gáz- és olajkészletekhez férhet hozzá saját területén, és ezzel látványosan csökkenteni tudja külső energiafüggőségét. A folyamat az USA helyzetét erősítheti Oroszországgal vagy a közel-keleti olajexportőrökkel szemben. Az viszont egy másik kérdés, hogy mindez hogyan hat majd a megújuló energiaforrások további terjedésére. Valószínűleg nem jól.

Hidrosztatikus repesztésnek, angolul „Frackingnek” hívják az amerikai siker titkát jelentő eljárást. Az úgynevezett palagáz- vagy palaolaj-készleteket ezzel a módszerrel nyerik ki a mélyen lévő kőzetrétegekből. Az eljárás lényege, hogy óriási nyomás mellett vegyszeres, homokos vizet pumpálnak a több ezer méter mélységbe fúrt lyukakba. Ez a nagynyomású víz nyeri ki a kőzetrétegekben rejlő gáz- és olajmolekulákat. A módszernek köszönhetően annyival olcsóbbá vált a kitermelés, hogy most már olyan készletekhez is hozzá lehet jutni gazdaságos úton, amelyeket korábban csak értelmetlenül magas költségek árán lehetett volna a felszínre hozni.

Az USA-n valóságos új aranyláz uralkodott el, sorra alapítják az új eljárást alkalmazó cégeket, és a gázkitermelés 34 százalékát már most a palagáz teszi ki. Az olcsóbb kitermelési módszer egyfelől nagy értékben csökkentheti az Oroszországtól való függést, amit a Gazprom visszaeső nyeresége már most jelez. Másfelől az alacsonyabb gázár az USA gazdaság számára is jótékony „kenőanyagként” szolgál, hiszen csökkenti a termelési költségeket, vagyis növeli a versenyképességet. Mindez csak tavaly 100 milliárd dollár előnyt jelentett az amerikai ipar számára.

Ami miatt pedig a közel-keleti olajexportőrök, vagy Venezuela is vakarhatja a fejét: az USA kormánya összesen 1500 milliárd hordó nagyságú olajkészletet azonosított Utah állam alatt, amely nagyjából annyi, mint a jelenleg ismert teljes globális olajtartalék. Igaz, ennek kinyeréséhez még a hidrosztatikus repesztés technológiáját is tovább kell fejleszteni.

Mindenesetre Washingtonnak igencsak megnőhet a mellénye az új felállásban. Először is nem lesz már szükség méregdrága pénzért védeni a Hormuzi-szorosban vonuló tankereket a Perzsa-öbölben, amelyek eddig létfontosságúak voltak az ellátás szempontjából. Másrészt Kína is rosszabb helyzetbe kerülhet, hiszen Peking továbbra is függeni fog a Közel-Kelettől, viszont az útvonal biztosításához nincs akkora katonai ereje, mint az USA-nak. Harmadrészt pedig Putyin orosz elnök tárgyalási pozíciói is jelentősen romlanak, ha esetleg visszaesnek a gázexportból származó bevételek.

Mindez nagyon szép, de kell itt legyen valami bökkenő. Európában például, ahol szintén jelentős palagáz- és palaolaj-készletek vannak, több ország a kitermelés környezetromboló következményei miatt ódzkodik a hidrosztatikus repesztéstől, máshol, például Magyarországon a gazdaságosság is kérdéses. Az EU maga pedig továbbra sem tudja eldönteni, hogy van-e pozitív hozadéka az ilyen módszereknek, úgyhogy a tagállamokra bízta az ezzel kapcsolatos döntést.

A környezetvédelmi szempontokon biztosan sokáig el lehetne vitatkozni, mert a palagáz hívei is számos ellenérvvel szolgálnak az aggodalmakra. Ami viszont elég valószínűnek tűnik, az az, hogy az USA új energetikai „forradalma” nem használ a megújuló források térnyerésének. Az USA-ban a zöld energiatermelés népszerűségének a növekedése egészen más alapokon nyugodott, mint Európában. Washingtont szeme előtt elsősorban az ellátásbiztonság és a külső függés csökkentése lebegett, és nem annyira a lakosság jelentős részében mélyen gyökerező környezettudatosságnak való megfelelési kényszer, mint ahogyan az több európai államban is megfigyelhető. Így pedig az sem lesz meglepő, ha a zöld irányba mutató kényszerítő tényezők gyengülésével a lelkesedés is alábbhagy. Hiszen a palagáz politikai és gazdasági szempontból is azonnali előnyökkel jár, és a demokráciákban általában a választási ciklus a legfontosabb időhorizont.

És persze maradt még egy érdekes kérdés. Vajon mi a helyzet az olyan, Magyarországhoz hasonló  államokkal, ahol valamilyen megfontolásból elvetették a palagáz vagy palaolaj  ötletét, viszont a megújuló források kiépítése sem halad érdemben? Ők mitől várják az energetikai problémák megoldását?

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr215056932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

1500 milliárd hordó nagyságú olajkészletet azonosított Utah állam alatt, amely nagyjából annyi, mint a jelenleg ismert teljes globális olajtartalék.
Geológusok erről teljesen mást mondanak, de a cikk így szép!
Mekkora lúzerek! Nekik van a világ legjobb hadserege, de pénzért veszik az olajat az araboktól, és sírdogálnak az energiafüggés miatt.
@Rigor Mortis: Ház azért az első két állítás némileg ellentmond egymásnak!
A környezettudatosság fordítottan arányos a szoba hőmérsékletével.
oké, oké...szóval akkor most olcsóbb lesz a benzin, vagy nem?
Azért az elemzés tovább is léphetne, pl. ezek alapján valószínűleg irdatlan mennyiségű kukorica szabadulhat fel, ami eddig etanolgyártásba ment, ennek is lesznek másodlagos hatásai az élelmiszerpiacon.
@Puncás Margit: Nem tudnak élni a lehetőségeikkel. Az emberiségnek az arabokból semmi haszna nincs. Övék a Föld olajkészletének túlnyomó része, a kitermelésből keletkező hasznot pedig elherdálják luxuscikkekre. A szegényebb arabok persze ebből nem részesülnek, ők a frusztrációikat az iszlám terrorizmusban élik ki. Mivel a világ amúgy is túlnépesedik, a nagyhatalmaknak el kellene söpörni a francba az arab államokat - minek van az atombomba, nézegetni? -, mindenki jobban járna.
A lengyel palagáz kitermelés beindulásából az egész európai-/kelet-európai térség, még hazánk is profitálhat. Persze elsősorban a lengyelek. A többlet energiaforrás elsősorban az ő függetlenedésüket szolgálja, s 10 év alatt 155 ezer új munkahelyet remélnek.
@Hullamosó Papagáj:

Nem lesz olcsóbb, de drágább se, pont ezért jó...nekik.
@Rigor Mortis:
Uhhh... te aztan nem cicizel...
Szerintem ez pont ugyanolyan csalás lesz, mint az olajtermelő alga, ami 5%-nál hatékonyabban hasznosítja a napfényt....

Már csak azért is, mert nagy nyomáson és hőmérsékleten elbomlik a szénhidrogén....

Kőszén, metán, és széndioxid lesz belőle...
@Rigor Mortis: Húúúú Öreg, te aztán egy komoly Közel-Kelet szakértő vagy. Nem is tudom, hogy miért itt téped a szád, amikor taníthatnál az Oxfordon is?!
Látszik, hogy az arabokról szóló ismereteidet a szír kebabos srácra és a libanoni pénzváltóra építed, akiket az elmúlt 25 évben volt szerencséd megismerni.
Ez arrra bizonyitek, hogy az USA tipusu szabadverseny+kis allam mennyivel hatekonyabb, mint az Eu tipusu mindenbe belepofazo allam+allam kozeli nagycegek bagázsa.
A frackingon evtizedeket dolgoztak magancegek, maganpenzbol, mire sikerult megcsinalniuk.

itt egy video, amit egy hozzaerto prof. mond fracking ellenes kozonseg oktatasara.
erdemes megnezni, minden kockazatot/elonyt szepen reszletesen kielemez
www.youtube.com/watch?v=mSWmXpEkEPg
Tekintettel arra, hogy ismét technikai sületlenségek és alulinformáltságból eredő vádaskodások hangzanak el, mind a blogban ("Az eljárás lényege, hogy óriási nyomás mellett vegyszeres, homokos vizet pumpálnak a több ezer méter mélységbe fúrt lyukakba. Ez a nagynyomású víz nyeri ki a kőzetrétegekben rejlő gáz- és olajmolekulákat."), mind a kommentekben, ezért mindenki szíves figyelmébe ajánlanám az ezzel kapcsolatos, szakmai írásomat: osztommagam.blog.hu/2013/02/15/palagazrol_kozerthetoen