IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Sivatagi papírtigris

2012.12.07. 13:07

desertec.jpgTisztára, mintha valamelyik nagy európai uniós vízió lenne. Áramot az észak-afrikai sivatagból! Nagyon jól hangzik, és egyben nagyon kézenfekvőnek is tűnik a felvetés. A sivatag, mint a megújuló energia kiapadhatatlan forrása. Hatalmas tervek, óriáscégek alkotta konzorcium, szinte már látjuk, amint a Szaharát befedik a napelemek, Európába dől a sivatagi áram, az orosz gázt vagy a közel-keleti olajat hozó vezetékek pedig ipartörténeti mementókká válnak. Ez lenne a Desertec. Egyelőre azonban csak papíron és tetszetős Powerpoint-ábrákon. És nem sok esély látszik arra sem, hogy ez a helyzet érdemben változni fog belátható időn belül.

A 2009-ben Németországban létrejött Desertec Alapítvány célja az volt, hogy kiaknázzák a föld megújuló energiában gazdag területeiben rejlő lehetőségeket. A konkrét megvalósulás tekintetében ez már kifejezetten a sivatagi területekre koncentrálódott, egész pontosan Észak-Afrikára. Az elképzelés kivitelezésére összeállt konzorcium szinte csupa „nagyágyúból” állt: Münchener Rück, Siemens, ABB, Deutsche Bank, RWE, E.ON, Schott Solar stb. Időközben még újabb 36 partner csatlakozott 15 uniós és észak-afrikai országból.

Az illusztris lista ellenére érdemi haladás nem történt a projekt megvalósításában. Vagy talán éppen a sok résztvevő eltérő érdekei és elképzelései miatt. A gazdasági bajok által sújtott Spanyolország kormánya például jegelte a projektben való részvételt, arra hivatkozva, hogy pillanatnyilag egyéb ügyek élveznek prioritást. Pedig az Ibériai-félsziget helyzeténél fogva kulcsszerepet játszana az ügyben. Időközben az is kiderült, hogy a Siemens konszern 2012 végével búcsút int a konzorciumnak. A német elektronikai óriás azzal indokolta döntését, hogy megválik a napelem-gyártó üzletágától.

A Siemens döntése ugyanakkor nemcsak önmagában azért elgondolkodtató, mert egy nagy névvel szegényebb lett a résztvevők listája. Valójában egy sokkal mélyebb problémára utal, ami a Desertec projekt egyik fő kerékkötője lehet. Az európai napelemgyártás válságára gondolok, ami elsősorban a Kínával folytatott kegyetlen árháború, illetve a globálisan kialakult termelési túlkapacitások következménye. Jóllehet, a szél is komoly szerepet játszana, a sivatagi energia meghatározó része nyilvánvalóan napenergia lenne. Viszont ha az európai szolártechnológia a jelenlegi ütemben épül le, a cégek értelemszerűen egyre kevésbé lesznek érdekeltek egy gigantikus napelem-projekt megvalósításában.

Emellett gondot jelent a megtermelt energia szállítása is. A projekt talán legnagyobb költségtényezőjét ugyanis nem feltétlenül a napelemek jelentenék, hanem a vezetékrendszer kiépítése. A nagy kapacitású szállítóhálózatnak ugyanis nem csak Spanyolországig kellene érnie, de nem ártana, ha a megfelelő kapacitású összeköttetés akár Németország északi területeire is továbbítani tudná a megtermelt villamos energiát. Ennek költsége akár milliárdos nagyságrendű is lehet, természetesen euróban.

Mindezen problémák azonban egyáltalán nem veszik el a Desertec kedvét attól, hogy a tényleges cselekvést jól hangzó verbális akciókkal helyettesítse. Ahogyan a kritikus megfigyelők ezt egy angol szójátékkal jellemezték a helyzetet, Powerpoints instead of Powerplants (igazi erőművek helyett Powerpoint-prezentációk). A jól hangzó tervek értelmében 2050-re az Észak-Afrikából Európába irányuló energiatranszfer 90 százalékát a sivatagi áramnak kellene kitennie. Ez a kijelentés kísértetiesen hasonlít a különböző uniós agendákra, amelyek 10-20 éves távlatban fogalmaznak meg nagyon jól hangzó, de nyilvánvalóan irreális célkitűzéseket.

Persze a gazdasági bizonytalanság és érdektelenség mellett akad egy másik aprócska zavaró tényező is. Nevezetesen hogy Észak-Afrika az elmúlt két évben enyhén szólva nem tartozott a Föld legstabilabb régiói közé, jóllehet az utóbbi időben némileg stabilizálódott a helyzet. A viszonylagos nyugalom ellenére egy közös szándéknyilatkozaton túl nem sikerült közös ütemtervet összeállítani a résztvevő európai és észak-afrikai tagállamoknak. Nem is csoda, ha belegondolunk, milyen nehéz ennyi különböző energiaszabályozási rendszerrel rendelkező országnak közös nevezőre jutnia.

Végül pedig egy szintén nem elhanyagolható probléma, hogy egyelőre még a beruházókat sem sikerült megtalálni. Kínai és amerikai befektetők is szóba kerültek, de annyi bizonyos, hogy a Desertec piaci alapon kívánja összeszedni a szükséges forrásokat.

Mindenesetre az eddigi eredménytelenség korántsem vette el a Desertec kedvét újabb nagyszabású víziók felmutatásától. Már meg is született egy még gigantikusabb vállalkozás terve egy egész Ázsiát behálózó intelligens elektromos hálózatról, amelynek segítségével nagy távolságokra lehetne eljuttatni a megújuló forrásokból származó áramot. Itt végülis csupán olyan apró problémákat kell megoldani, mint az orosz, a kínai és a japán rendszerek és szabályozás összehangolása.

A Desertec és a hozzá hasonló kezdeményezések azon túl, hogy jól megmutatják a realitások és a szakszerű projekteknek álcázott vágyálmok közötti szakadékot, láthatóvá tesznek egy sokkal súlyosabb problémát is. Nevezetesen azt, hogy az Európai Uniónak nincs kiforrott elképzelése a közép- és hosszú távú energiastratégiával, ellátásbiztonsággal kapcsolatban. Az ilyen hangzatos, de adott esetben inkább kétségbe esettnek tűnő tervek éppen ezt az űrt próbálják meg kitölteni. Pedig lehet, hogy hasznosabb lenne először eldönteni, hogy milyen pillérekre kívánják helyezni Brüssszel és a tagállamok az ellátást a jövőben. Hogy milyen súlyt szánnak ténylegesen a megújuló forrásoknak vagy hogy hogyan kívánnak viszonyulni az atomenergiához, hiszen ezzel kapcsolatban is enyhén szólva eltérőek az egyes tagállami megközelítések. Egy ilyen Desertechez hasonló projektet nem lehet úgy kivitelezni, hogy az EU-n belül még nem dőlt el véglegesen a nap- vagy szélenergia szerepe. Valóban nehéz lehet Észak-Afrikában úgy egyezkedni, hogy még az EU tagállamai még azt sem tudják, miben állapodjanak meg egymással házon belül.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr94952894

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A desertec hőtükrös-generátoros energia termelés, nincs köze a német-kínai félvezetős napelem viadalhoz.