IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (24) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (95) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (3) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (4) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (269) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

reiter2.JPGVajon a klíma-apokalipszis egyik előfutára volt a New York-ot megbénító Sandy hurrikán? Természetesen az ilyen nagy károkat okozó viharoknál azonnal felmerül a kérdés, hogy a katasztrófa mennyiben függ össze a klímaváltozással, a globális felmelegedéssel, illetve az azok okozójának tekintett szén-dioxid-kibocsátással. Egy ilyen pusztító szélvihar egyfelől nyilvánvalóan jó muníció a klímaváltozás elleni mozgalmak élharcosainak. Másrészt viszont nyilvánvalóan kevés önmagában ahhoz, hogy meggyőzze a klímaváltozási elméletekkel kapcsolatban szkeptikusok táborát. Nagyon érdekes kérdés viszont, hogy a mostani természeti katasztrófa miként befolyásolja majd az USA és az újból megválasztott Barack Obama elnök energiapolitikáját? A dolog érdekessége, hogy egyáltalán nem egyértelműen zöld irányba történik az elmozdulás.

Helytállók vagy sem a klímaelméletek, annyi biztos, hogy az USA-t idén nem kényeztette el az időjárás. Nyáron az elmúlt ötven év legsúlyosabb aszályával kellett megküzdeni, néhány hónappal később pedig az USA történetének második legnagyobb anyagi kárt okozó hurrikánja söpört végig a keleti parton. Biztosítói becslések szerint a Sandy 50 milliárd dolláros kárt okozott az USA-ban, ami egyébként még nem is tűnik annyira súlyosnak, ha azt is figyelembe vesszük, hogy rosszabb esetben csak New York városában akár ezer milliárd (!) dolláros érték is elpusztulhatna. A hatóságok eddig körülbelül 50 körülire becsülik a New York-i halálos áldozatok számát, ami tragikus szám, ugyanakkor a város méretét és felkészületlenségét tekintve szinte csodával határosnak tűnik.

A szökőár nyomán nem tűnik túl meglepő fordulatnak, hogy a két elnökjelöltnek a kampány finisében valahogy mégis eszébe jutott a klímapolitika fontossága. Szakértők szerint erre valóban szüksége lesz a jövő amerikai elnökeinek: számos meteorológus azt prognosztizálja, hogy az ilyen természeti katasztrófák rendszeressé és gyakorivá válhatnak az Egyesült Államokban. A nagy biztosítótársaságok által alkalmazott kutatók szintén azt valószínűsítik, hogy gyakoribbá válnak az ilyen csapások.

Aki azonban abban reménykedik, hogy az ilyen intő jelek hatására az USA-ban felpörög a zöld forradalom, a fosszilis energiával foglalkozó cégek pedig ruhájukat megtépve gyakorolnak majd bűnbánatot, annak valószínűleg csalódnia kell majd. A Sandy által okozott óriási területű áramkimaradások ugyanis a klíma mellett egy másik népszerű energetikai kérdésre is ráirányította a figyelmet: az ellátás biztonságosságára. Több százezer amerikai tapasztalta meg hirtelen a saját bőrén, milyen fény, lift és benzin nélkül gubbasztania a kifűtetlen lakásban. Ezek után nehezen lenne elvárható bármelyik jövőbeni elnöktől is, hogy egy elegáns kézmozdulattal lemond a megújuló energetikai forradalom kedvéért a fosszilis- és atomenergia jelentette ellátásbiztonságról. Rövid időn belül legalábbis egész biztosan nem.

A klímaváltozás elleni harc mellett tehát egészen bizonyosan középpontba kerül az ellátásbiztonság témája is. Ez persze nem csupán a források kérdését illeti. A vihar például olyan érdekes anomáliákra is ráirányította a figyelmet, hogy a világ vezető gazdaságának egyik leggazdagabb városában az infrastruktúra enyhén szólva nem korszerű. A vihar többek között azért is tudott akkora fennakadást okozni az áramellátásban, mert a vezetékek nagy része a föld felszíne felett haladt, ami egy ekkora nagyváros esetében még a mi szerény magyar kategóriáink szerint is ciki.

Az energetikai infrastruktúra fejlesztése és az ellátásbiztonság kérdésének napirenden tartása azonban önmagában biztosan nem lesz elég. A klímaváltozás kérdését mindenképpen nagyon nehéz lenne megkerülni az USA leendő elnökei számára, és ez már Barack Obama második ciklusára is vonatkozik. A klímakutatók pillanatnyilag elég egységes állásponton vannak azzal kapcsolatban, hogy a Sandy hurrikán erejét nagyban növelte az Atlanti-óceán felszínének szokatlanul magas hőmérséklete. Az ilyen viharok energiájuk nagy részét a tenger feletti meleg és nedves levegőből nyerik, hűvösebb vagy szárazabb idő esetén pedig hamar erejüket vesztik.

A másik érdekes tényezőt, ami a New York-i katasztrófát okozta szintén a globális felmelegedéssel hozzák összefüggésbe. A Sandy ugyanis eredetileg kelet felé tartott, a nyílt óceán közepe felé, amikor hirtelen irány váltott, és nekirontott az USA keleti partjának. Az amerikai Weather Channel meteorológusa, Stu Ostro szerint ezt a fordulatot egy Grönlandtól délre található magas légnyomású légtömeg okozta, amely valószínűleg a nyári rekord mértékű sarki jégolvadás következtében jött létre. Lehet, hogy mégis van valami a pillangó-hatás elmélet mögött?

Magyar szemmel az is hihetetlennek tűnik, hogy a vízhez milyen közel építkeztek egyes helyeken, miközben az USA keleti partján az általam olvasott kimutatások szerint globális átlagnál jóval gyorsabban emelkedik a vízszint. Ez azzal van összefüggésben, hogy a jégolvadások és a melegedés okozta hőtágulás miatti vízszintemelkedéssel párhuzamosan a szárazföld süllyed. Mindezek ismeretében különösen elgondolkodtató, hogy New York-ban miért nem sikerült eddig semmilyen biztonsági rendszert kiépíteni esetleges árvizek, szökőárak elleni védekezés gyanánt.

Persze a klímaváltozás körüli vita lényegi pontja továbbra sem az marad, hogy a globális felmelegedést, vagy annak esetenként elég pontosan megragadható következményeit kérdőjeleznék meg. A fő kérdés, hogy ez a megfigyelhető felmelegedés milyen viszonyban áll az ember által okozott szén-dioxid-kibocsátással. Másképp fogalmazva: mit tehet az ember, és tehet-e egyáltalán valamit azért, hogy befolyásolni tudja ezt a kedvezőtlen folyamatot.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr204898852

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Sandy – Az apokalipszis előfutára? 2012.11.11. 15:03:01

Helytállók vagy sem a klímaelméletek, annyi biztos, hogy az USA-t idén nem kényeztette el az időjárás.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.