IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (24) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (95) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (3) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (4) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (269) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Európai légi háború

2012.10.05. 09:55

luftschlacht2.JPGPéldamutatás, pótcselekvés vagy okvetetlenkedés? Vajon melyik szó jellemzi a legtalálóbban az EU klímaváltozás elleni harcát? A válaszhoz újabb adalékkal szolgál az az uniós intézkedés, amelynek következtében 2012 eleje óta a légközlekedést is be kell vonni az emissziókereskedelem rendszerébe. Mivel a rendelkezés az összes nem európai illetőségű, de az EU területén célállomással rendelkező légitársaságra is vonatkozik, az USA, Kína és Oroszország is kardcsörtető reakciókkal igyekszik védeni saját cégeinek gazdasági érdekeit az „utópista” uniós politikával szemben. Amennyire valóságtól elrugaszkodott, átgondolatlan lépésnek tűnhet egyeseknek az uniós klímapolitika, ugyanúgy nehéz komolyan venni a partnerek által beígért harcias ellenintézkedéseket. Ez már csak azért is nehéz, mert mint tudjuk, a „végén úgyis mindent az utas fizet”.

A légi közlekedés a becslések szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékáért felelős, ezen felül hozzájárul az ózonképződéshez is, valamint a repülőgépek által húzott kondenzcsíkok egyes szakértők szerint a globális klímaváltozásban is szerepet játszik. Az EU emissziókereskedelmi rendszerét (ETS) a 2008-as újraszabályozás során a légi forgalomra is kiterjesztették. Ennek értelmében 2012 elejétől az európai illetőségű, illetve az európai célállomással rendelkező nem európai légitársaságok a 2020-ig tartó időszakban minden évben kötelesek igazolni, hogy a működésükhöz elegendő szén-dioxid-kibocsátási engedéllyel rendelkeznek. Az ügy külön pikantériája és egyben az EU-n kívülről érkező heves reakciók legfőbb kiváltó oka az, hogy a szabályozás értelmében a nem európai cégek nemcsak az EU feletti szakaszok, de a teljes útvonal alatt történő kibocsátást kötelesek kvótákkal fedezni. Vagyis például egy amerikai légitársaság tengeren túli járatának teljes Európán kívüli része is kvótaköteles.

Az új szabályozás ugyanakkor összességében nem jelent nagy költségterhet. Mivel a légitársaságok számára a kvóták túlnyomó többsége, 2012-ben 85, 2012 után pedig 82 százaléka ingyenes, a kibocsátási engedélyek megvásárlása szektorszinten évi 500 millió és 1,1 milliárd euró között mozog a legutóbbi becslések tanúsága szerint.

A heves EU-n kívüli válaszok persze ennek ellenére sem okoztak nagy meglepetést. Kína, az USA, India és Oroszország nemzeti szuverenitásukba történő beavatkozást emlegettek Brüsszel egyoldalú eljárása kapcsán, és azonnal megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba. A washingtoni szenátus például olyan törvényjavaslatot fogadott el a múlt hónapban, amely megtiltja az amerikai légitársaságoknak, hogy részt vegyenek az ETS-ben. Az időpont a novemberi elnökválasztás miatt amúgy is kényes, mivel a kampány egyaránt külpolitikai keménykedésre sarkallja a demokratákat és a republikánusokat is. A fő érv, kevéssé meglepő módon, hogy az uniós rendelkezés amerikai munkahelyeket és cégeket veszélyeztethet.

Kína szintén nem akart lemaradni a keménykedésben, és valóságos kereskedelmi háborút helyezett kilátásba. A belpolitikai helyzet egyébként Kínában sem kedvez a békülékeny hangulatnak, hiszen a kommunista párt hatalomváltásra készülő elitje szintén szereti a külpolitikai keménykedés kártyáját bevetni, ahogyan az a Japánnal kirobbant sziget-vita elmérgesedésén is jól látszik. A kínaiak első figyelmeztető lépésként jegelték azt az Airbusnak adott óriásmegrendelést, amelynek értelmében 14 milliárd dollár értékben vásárolnának repülőgépeket az európai konszerntől.

Persze az uniós szabályozást más módon is meg lehet kerülni. Például a távolsági járatok esetében egy az EU peremén lévő nem uniós országba is áthelyezhetik az európai végpontokat, illetve egy köztes Európán kívüli megállóval lerövidíthetik az indulási pont és az uniós végcél közötti útszakaszt, csökkentve ezzel az elszámolás-köteles kibocsátási mennyiséget. Ráadásul a belengetett retorziók visszafelé is elsülhetnek. A washingtoni szenátusban megszavazott, de még véglegesen el nem fogadott törvénytervezet például azon kellemetlen választás elé állíthatja az amerikai légitársaságokat, hogy vagy az EU, vagy az USA jogszabályait lesznek kénytelenek megszegni. Ami pedig Kínát illeti, Peking egyértelműen jelezte, hogy érdekelt a kibocsátáscsökkentés kétoldalú megoldásában, és a légitársaságok is együttműködőnek bizonyultak eddig az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás terén.

Az alapvető probléma Brüsszel eljárásával kapcsolatban valószínűleg az, hogy a partnerek félnek: ha az EU ebben a kérdésben egyoldalú kinyilatkoztatásokkal keresztül tudja vinni elképzeléseit, az precedenst teremthet, és más ügyekkel kapcsolatban is hasonlóan próbál majd meg eljárni.

Nagyon érdekes kérdés persze az is, hogy az klímaváltozás elleni harcot mennyiben lehet az utasokkal megfizettetni, hiszen az ilyen jelegű plusz terheket a társaságok várhatóan majd megpróbálják beépíteni a jegyárakba. Nos, a Nemzetközi Emissziókereskedelmi Szövetség (IETA) számításai szerint a jelenlegi kvótaárak mellett átlagosan 1,3 százalékos drágulást okozhat az új szabályozás. Persze a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) biztosan egészen más számításokból indul ki…

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr904821232

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Európai légi háború 2012.10.11. 19:09:01

Nagyon érdekes kérdés az is, hogy az klímaváltozás elleni harcot mennyiben lehet az utasokkal megfizettetni.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.