IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (24) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (95) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (3) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (4) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (269) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Út helyett energiát!

2012.09.13. 08:54


94 milliárd forintot kapnak a KEOP-programokAhogy arra számítani lehetett, a 160 milliárd forintnál lényegesen kisebb összeget sikerült végül a kormánynak átcsoportosítania az uniós közlekedésfejlesztési források területéről az energetikába. Összesen 94 milliárd forint került át, amelyből 40 milliárd áll majd rendelkezésre a megújuló források kapacitásának növelésére, 54 milliárd pedig az energiahatékonyság javítására. Ugyanakkor valószínűleg nem nagy baj, ha elhúzódó, adott esetben nem is feltétlenül teljes mértékben indokolt nagyprojektek helyett részben inkább kisebb volumenű zöld energetikai fejlesztésekre fordítjuk az EU-s forrásokat. A társadalmi érdeklődés pedig óriási: a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) már nyár elejére forráshiányossá vált.

Tekintettel arra, hogy az úgynevezett nagyprojektekre úgy tekint az Európai Bizottság, mint saját szívügyeire, nem okozhatott különösebb meglepetést ez a közel 70 milliárd forintos különbség a kormány tervei és a végeredmény között. Brüsszel egyébként elsősorban a vasútfejlesztés favorizálása miatt nem volt hajlandó átengedni ezt az összeget a Közlekedési Operatív Program ilyen célokra elkülönített keretéből. A vasút persze, mint fenntartható közlekedési mód szintén szolgálhat környezetvédelmi célokat, ugyanakkor a MÁV állapotát és feneketlen bendőjét figyelembe véve felmerülhet a kérdés, hogy hol hasznosulhat jobban néhány tízmilliárd forintnyi forrás. Ez az összeg a MÁV esetében akár mindenfajta érzékelhető hatás nélkül is felszívódhat a rendszerben, miközben ennyi pénzből sok vállalkozás vagy nonprofit szervezet esetében végre lehet hajtani látványos energetikai fejlesztéseket.


Az átcsoportosításban egyébként a maga 54 milliárd forintjával az energiahatékonyság volt a favorizált terület, míg a megújuló források bővítésére jutott a kisebb, 40 milliárdos falat. E két területen belül kifejezetten csak vállalati igényekre összesen 31 milliárd forintot allokáltak, ezen belül lényegesen nagyobb súllyal, 24 milliárd forinttal szerepel az energiaforrás növelése prioritási tengely. Emellett még az önkormányzatokkal és nonprofit szervezetekkel versenyezve pályázhatnak a cégek újabb 5 milliárd forintra az energiaforrás-keretből.

Az allokációs döntés kapcsán persze felmerülhet számos kérdés. Például, hogy versenyképességi, illetve megtérülési szempontból mit mutat az eddigi magyar tapasztalat, hogyan tudják a kkv-k jobban hasznosítani a forrásokat: az energiahatékonyság javításával, vagy megújuló források kiépítésével. Mindenesetre az biztos, hogy óriási az igény a cégek részéről, és sajtóértesülések szerint már az új forrás is hamar kiapadhat. A hírek szerint nagyjából 1000 összeállított projekt vár már most is a csőben arra, hogy pályázati pénzhez juthasson.

Ezek igen hatásos számok. Legalábbis ahhoz képest, ha mondjuk belegondolunk, hogy a végül átcsoportosított 94 milliárd forint közel háromnegyedét önmagában felemésztené a kőröshegyi völgyhíd felépítése. Biztos jó, hogy van egy ilyen gyönyörű panorámát nyújtó autópálya-műtárgya Magyarországnak, de nemzetgazdasági szempontból talán még sem ez lett volna a legoptimálisabb allokáció.

És van itt még egy szempont, ami miatt abszolút támogathatónak gondolom a közlekedési fejlesztésektől az energetika területére történő forrásátcsoportosítást. Az iparág ugyanis már lassan másfél éve várja azt a rendszert, amely a megújuló energiaforrásokból termelt villamos és hőenergia támogatását lenne hivatott szolgálni. A METÁR hiányában viszont nem indultak fejlesztések, és az iparág lassan teljesen elfordul a megújuló alapú beruházásoktól (meg minden mástól is). A KEOP-keret újbóli megnyitása viszont ismét hozhat egy kis pezsgést a langyos vízbe. Egy dolgot ugyanis nem szabad elfelejteni – 2020 közeleg. A célok eléréséhez pedig haladni kell, még akkor is, ha azt tyúklépésben tesszük. Erre meg a most átcsoportosított források ideálisak.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr704774160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A kőröshegyi hídról csak ennyit:

Az Állami Számvevőszék 2008. július 7-i jelentése megállapította, hogy „a Kőröshegyi völgyhíd beruházás műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt". Mellesleg 5 milliárdból meg lehetett volna építeni egy normál utat.

Úgy gondolom nincs min csodálkozni, hiszen a kivitelezők: a Hídépítő Zrt. és a Strabag Zrt. volt, gondolom a közbeszerzési eljárás aggálymentes volt....:(

Miért nem megújuló energiába csoportosítunk át forrást? Példának okáért szélerőművek vagy napkollektorok telepítésébe. Ezekből már léteznek olyan teljesítményűek, amik csak pár háztartást látnak el energiával, tehát nem pl.: 500 millió forint egy darab, hanem 15. Ezeknek a telepítését kellene az államnak az elmaradottabb térségekben támogatni, esetleg prefinanszírozni. Hosszú távon igen csak érezhető lenne a lakossági (vagy akár az ipari) energia-fogyasztás költségeinek csökkenése, főleg olyan térségekben, mint D-Mo., ahol a DÉMÁSZ monopol helyzete miatt a nincs alternatíva, se verseny.

Tárgyilagos a poszt. Ritka.
@DICKtátor: Jaj de naív vagyok...Azzal pesze nem kalkuláltam, hogy az általam vázolt koncepció hosszútávú befektetés, ami a ciklusokra berendezkedett kormányzati törekvésekkel nem ekvivalens. Persze, persze....!!! most növeljük a kiadást, hiányt, stb. a következő kormányok meg bezsebelik a dicsőséget..... :(
Osztottam-szoroztam, összeadtam-kivontam, elemeztem, megvizsgáltam a pro és kontrát, de úgy érzem a kommentelőknek igaza van......

:)
Ha jól tudom, Kőröshegy esetében az önkormányzatnak köszönhetjük a völgyhidat. Egyszerűen az értelmes megoldásokra nem adott építési engedélyt. Pedig ha jól tudom volt két-három völgyhídmentes megoldás is, többek között a települést délről-északról elkerülő nyomvonal is. Aztán persze az önkormi szája sír a legjobban... Ez ma kishazánk.
Sajnos ezek az építkezések uniós forrásból zajlanak, nincs idő az önkormányzatokkal viaskodni - ezért van minden bokorhoz például autópálya-lehajtó - "Persze jöhet az uatópálya, de ha nem akartok bonyodalmat, kéne nekünk egy lehajtó, meg a településre vezető bekötőút is." És hoppá máris van egy extra 3-4-5 milliárdos kiadás.