IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Klímaváltozás, de mitől?

2012.08.31. 09:21

Mert a klíma változik, vita van viszont arról, hogy mitől


Al Gore és a klímaváltozásAz emissziós mutatók vizsgálata után talán érdemes eggyel hátrébb lépni, és a klímaváltozás lehetséges okait is szemügyre venni. Merthogy a klíma változik az nem kérdéses, elég csak az elmúlt évek időjárási jellemzőit megnézni. A kérdés csak az, hogy a széndioxid-kibocsátás okozza-e. Sokak számára már a kérdésfelvetés is eretnekség, hiszen a tudományos világ nagyobbik fele kész tényként kezeli a globális felmelegedés és az úgynevezett üvegházhatású gázok kibocsátása közötti összefüggést. Vessünk mégis egy pillantást arra, hogy mik a főbb érvek és ellenérvek a klímaváltozás okairól szóló vitában, amelynek tétje korántsem pusztán tudományos.

Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ számára mindenesetre az ügy teljes mértékben tisztázottnak tűnik. A világszervezet Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) 2007-ben kiadott negyedik jelentésében 90 százalékos valószínűséggel állítja, hogy az ember okozza a globális felmelegedést az üvegházhatású gázok kibocsátásának a növelésével (Gore és az IPCC ezért meg is kapták a Béke Nobel-díjat annak rendje és módja szerint). Egy korábban készített online felmérés szerint a klímakutatók 45-50 százaléka ért egyet teljes mértékben az IPCC következtetéseivel. Azoknak az aránya viszont, akik elismerik, hogy az emberi tevékenységnek komoly, de nem feltétlenül meghatározó szerepe van a globális felmelegedésben, 97 százalékot tett ki. E számokból is jól látszik, hogy a tudományos élet szereplőinek a zöme magáévá tette az ENSZ és sok, főleg nyugati állam által osztott vélekedést a klímaváltozással kapcsolatban.

Pro és kontra

A viszonylag széleskörű konszenzus ellenére is nehéz azonban nem tudomást venni néhány kényelmetlen kérdésről. Például mindjárt ott van a szkeptikusok azon állítása, hogy a szén-dioxid-kibocsátás soha korábban nem váltott ki felmelegedést. A kutatók a jégmagok vizsgálatával rekonstruálni tudják az elmúlt 800 ezer(!) év klimatikus viszonyait. A kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a nevezett időszakban a hőmérséklet-emelkedéseket csak 800-1000 éves késéssel követte a szén-dioxid-koncentráció növekedése, miután a meleg hatására több gáz szabadult fel az óceánokból. Az ellenvetés érdekessége, hogy mindezt a mainstream klímaelmélet hívei is elfogadják, de azt állítják, hogy ez a mostani, szerintük 250 éve kezdődött klímaváltozás kivételt képez a korábbiakhoz képest.

Egy másik tipikus ellenvetés a szkeptikusok részéről, hogy a természetes széndioxid-kibocsátás a sokszorosa az ember által termeltnek. Erre persze adja magát az a magyarázat, hogy a természetes emisszió, jóllehet sokkal nagyobb, de egy körforgás része, miközben a fosszilis energiahordozók eltüzeléséből fakadó mennyiség ehhez járulékosan adódik, a körfogáson kívülről.

Michael E. Mann (www.startribune.com)Vannak aztán kételyek is, amelyek már nem csak a klímaváltozás okait, de magát a felmelegedés tényét is megkérdőjelezik. Ezek az érvelések általában azon alapulnak, hogy az az 1000 éves intervallumot átfogó hőmérsékleti görbe, amelyből az IPCC jelentése kiindult, egyszerűen hibás. A szkeptikusok szerint a görbe kidolgozója, Michael Mann, a Pennsylvania State University kutatója, szándékosan olyan modellezési módszert választott, amellyel igazolhatja, hogy az eltelt évezredben korábban nem történt a mostanihoz hasonló felmelegedés. Mann számításainak védelmezői azonban arra hivatkoznak, hogy igazán megbízható adatok csak 1856 óta állnak rendelkezésre, minden korábbi számhoz viszont indirekt következtetésekkel lehet csak hozzájutni.

„Független” szakértők – gazdaság és politika a háttérben

A sajtóban általában többségében vannak azok a vélekedések, amelyek szerint a klímaváltozás okait vitató szakemberek mögött mindig „sötét lobbiérdekek” húzódnak meg, különös tekintettel a nagyhatalmú olaj- és gázmultikra. Emellett az is megfigyelhető, főleg az Egyesült Államokban, hogy klímaszkeptikus irányzatot szeretik a jobboldallal, a tőkések kiszolgálójaként nyilván tartott republikánusokkal kapcsolatba hozni. Az ilyen jellegű beskatulyázási kísérletek, főleg politikai szempontból, Európában nehezebben működnek, tekintettel arra, hogy számos konzervatív politikus, többek között Angela Merkel német kancellár is egyértelműen elkötelezték magukat a kibocsátás-csökkentés ügye mellett.

Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy gazdasági vagy politikai érdekek korántsem csak a klímaelméleteket elutasítók mögött felfedezhetők. Először is ott van az immár euróban is sok százmilliárdos iparággá nőtt megújuló energetikai szektor, amelynek nyilvánvalóan elemi érdeke, hogy a klímaváltozás és a széndioxid-kibocsátás közötti szoros összefüggést folyamatosan tematizálja. Aztán ott vannak az öko-pártok, amelyek részben vagy egészen erre építették fel identitásukat. Végül, amint azt előző anyagunkban is jeleztük, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kibocsátás-csökkentési vállalások, illetve azok számonkérése még mindig egy hasznos eszköz a fejlett országok kezében, ha valamilyen formában nyomást kívánnak gyakorolni az egyre nyomasztóbb konkurenciát jelentő feltörekvő nemzetgazdaságokra.

Kutatni, kutatni, kutatni!

Egyébként talán éppen e vállalások kapcsán megkockáztatható a kijelentés, hogy a különböző csökkentési célok elérésébe fektetett óriási erőforrások egy részét érdemes lenne átirányítani a klímakutatás területére, hogy valóban mindenkit meggyőző tudományos eredményekhez jussanak a szakemberek. Mert a téma tényleg égető. Égető gazdaságilag, társadalmilag, környezetvédelmi okokból, meg úgy általában is.

Azt tudjuk, hogy a klímamodellezés, bár már a 70-es években elkezdődött, ténylegesen csak a szuperszámítógépek megjelenésével vált lehetségessé, a 90-es években. És jóllehet, e számítógépek kapacitása robbanásszerűen nőtt az elmúlt húsz év során, mégis még mindig rengeteg az egyszerűsítés és a bizonytalanság e modellek kapcsán. A technikai feltételek további javításához pedig komoly anyagi erőfeszítés lenne szükséges.

Ha pedig már megismertük a globális felmelegedés összes arcát, okát és következményét, talán könnyebben nyúlunk majd a hatásokat mérséklő, esetleg visszafordító eszközök után…

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr824743352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"Angela Merkel német kancellár is egyértelműen elkötelezték magukat a kibocsátás-csökkentés ügye mellett."

Nyilván ezért záratta be az atomerőműveket. :)
Egyebkent nem oly mindegy azon elmelkedni hogy ki az abszolut felelos a klimavaltozasert?
A klima valtozik: "a klíma változik az nem kérdéses"

Az emberi tevekenyseg altal kibocsajtott gazok rosszabba teszik a helyzetet: "Azoknak az aránya viszont, akik elismerik, hogy az emberi tevékenységnek komoly, de nem feltétlenül meghatározó szerepe van a globális felmelegedésben, 97 százalékot tett ki"

Az, hogy most az emberi tevekenyseg okozta az egeszet onmagaban vagy ez csupan egy termeszetes folyamat es mi csak rateszunk egy lapattal, az nem oly mindegy mar ebben a helyzetben?

Akar az emberiseg okozta akar nem, amig nem vagyunk 100%-ig biztosak, addig minden tolunk telhetot meg kell tennunk a problema csokkentese erdekeben. Ha valoban mi okoztuk, akkor ezzel segitunk, ha nem mi okoztuk, artani akkor sem artottunk vele.
amit széndioxid mennyiséget a növényzet sokszáz-millió év alatt vont ki a légkörből, azt az emberiség dúrván 150 év alatt visszapumpálta a rendszerbe... nem kell Moriarty professzornak lenni ahhoz, hogy az ember képes legyen némi párhuzamot felfedezni a felmelegedés és az emberi tevékenység között...
Uralni kell a pénzt, a földet, a vizet, az összes erőforrást, ezek már javarészt egy szűk réteg kezében összpontosulnak. A következő a levegő, ezt is pénzért kell adni, hogy teljes legyen a kontroll az emberek fölött, az új világrend céljainak megfelelően. Ezért nagyítják fel a szén-dioxid hatását a klímaváltozásra, befolyásolják a tudósok egy csoportját a céljaiknak megfelelően. Mert szén-dioxidot mindenki termel, hát terjesszük ki a szén-dioxid kvótavásárlási kötelezettséget mindenkire. Ez lesz a szép új jövő.
Persze a másik véglet, hogy az emberi tevékenységeknek nincs köze a klímaváltozáshoz szintén ferdítés, ebben a nézetben a semmiért felelősséget nem vállaló attitűd érvényesül.
@mrbloodbunny:

Jégkorszakok/felmelegedések jöttek mentek az elmúlt 300 ezer évben is, pedig az ember semmit nem csinált még akkor.

A kérdés pedig azért érdekes, mert ha te futsz a sineken szembe a vonattal egy alagutban, az meg jön feléd 120 km/h-val akkor az nem igazán segit ha lassitasz és nem futsz csak kocogsz felé... Ezért kérdés hogy mi okozza a felmelegedést, mert ha nem az ember akkor lehet hogy megéri előre kifutni az alagutból és félreugrani a vonat elől mint sétálva megvárni amíg beér alagutban...

Értsd: ha nem az ember okozza a felmelegedést, akkor a technikai fejlődés lelassitásásval pont azt éred el hogy az alagutban kap el szembe a vonat.
@mrbloodbunny: A természet nem sokszámilló évnyi széndioxidot vont ki a légkörből. A széndioxid körforgásban van. Igen, van egy része, ami eddig lekötve "hevert" a föld mélyén, és mi felszabadítottuk. A kérdés az, vajon ez mennyiben befolyásolta az éghajlatot?
Az emberiség energiaigényét valamilyen módon ki kell elégíteni. Túl sokan vagyunk. Megállíthatjuk a fejlődést, de annak nem lenne jó vége. Háborúk, forradalmak. Vagy keresünk egy olyan utat, ami megoldja az energiaéhségünket. Jellemzően ez az út az olyan energiahordozók használata, amik hírből se ismerik a széndioxidot. Ilyen a maghasadás, vagy majd esetleg a magfúzió. Ezek igazán "zöld" energiák. A szél, napenergia sajnos nem megoldás. Egyrészt nem egyenletes, másrészt ugyanakkora károkat okoz, csak más irányban. Vajon mekkora terőfelületeket kellene lefedni napelemmel, hogy megfelelő mennyiségű energiához juss? Vajon miben tárolod arra az esetre ha az adott helyen éápp nem süt a nap? Vagy épp olyan rendszert építesz ki, amieljuttatja oda ahová kell? És vajon hogy juttaja el? Távvezetéken, elektromos energiaként? Vagy? Rengeteg olyan kérdés van, amit fel kéne tenni, csak épp válasz nagyon kevés van.
@Pirx: ha a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére fordított hatalmas pénzösszegeket az alternatív energiahordozók felhasználásának és tárolásának fejlesztésére fordítottuk volna, akkor már olcsóbbak lehetnének a fosszilis eredetűeknél, és a környezetszennyező elavult technológiákat gyorsan váltaná fel a járművekben, erőművekben. Ez a rossz, alapvetően hibás rendszer konzerválva lett, a tudomány általi félrevezetés segítségével.
@ARP: Sajnos a fizikát nem lehet arra kényszeríteni, hogy a kedvünkre alakuljon a világ. A tudomány senkit nem vezetett félre, legfeljebb azt, aki azt akarta, hogy félrevezessék.
Légyszíves mondjál egy életképes alternatív energiahordozót! Légyszíves mondd el, vajon mivel lehet tárolni, mekkora energiasűrűséggel, biztonságosan az energiát? Könnyű mondogatni a "zöld" érveket, de utánuk számolni sem árt néha!
@porthosz: "Jégkorszakok/felmelegedések jöttek mentek az elmúlt 300 ezer évben is, pedig az ember semmit nem csinált még akkor."

Itt van a lényeg: lehet(sőt valószínű), hogy nem is az emberi tevékenység okozza a mostani felmelegedést, hanem természetes ingadozásról van szó.

Akkor pedig nem kell foglalkozni a széndioxid-kibocsátással. Vegyük észre, hogy a természeti erők még ma is erősebbek az ember természetátalakító képességénél.

Inkább alkalmazkodni kellene a változásokhoz például a mezőgazdaságban(szárazságtűrő fajták termesztése, öntözés stb.) vagy egyéb területeken, például az épületek klimatizálásával.
@Medgar: Csak szpemmel, úgyse fog válaszolni...
@Zoonekrofil: én állat meg nem figyelek...
@Pirx:
>>Vajon mekkora terőfelületeket kellene lefedni napelemmel, hogy megfelelő mennyiségű energiához juss?
15.000km2 az eu, 100.000km2 a földi szükséglet.
en.wikipedia.org/wiki/Desertec

>> Vajon miben tárolod arra az esetre ha az adott helyen éápp nem süt a nap?
Termikus energia, víz vagy sók.

>>Rengeteg olyan kérdés van, amit fel kéne tenni, csak épp válasz nagyon kevés van.
Van válasz, csak keresni kell.
Sőt nem is feltétlenül kell termőterület. Erre kiválóan megfelel a terméketlen is, legyen az sivatag, háztető, vagy bármi más.