IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Étel versus üzemanyag

2012.08.16. 09:11


Megismétlődhet a négy évvel ezelőtti bioetanol kontra élelmiszerellátás párharc


Étel versus üzemanyag - éhes?Az az érzése támadhatott az embernek az elmúlt napokban, mintha a négy évvel ezelőtti híreket olvasná. A rendkívüli amerikai aszály miatt már-már újabb globális élelmiszerválságot vizionálnak az újságírók és a nemzetközi szervezetek, és természetesen ismét előkerült a bioüzemanyag „bűnrészessége” egy esetleges gabonahiányban. Sajnos úgy tűnik, nem nagyon sikerült közelebb jutni az élelmiszer- és az energiaellátás fenntarthatósága közötti ellentmondás feloldásához. Főleg, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a közlekedési szektor emissziócsökkentésében és az alternatív üzemanyagok utáni hajszában a kukoricából előállított bioetanol a legjobb megoldás.

Az elmúlt ötven év legsúlyosabb aszálya miatt a kukoricatermés 38 százaléka számít rossznak vagy nagyon rossznak az USA-ban, míg a szója esetében 30 százalékos ez az arány. A helyzet olyannyira súlyos, hogy szövetségi mezőgazdasági minisztérium 29 államban rendelt el szükségállapotot. A kukorica ára meredek emelkedésnek indult, júliusban 23 százalékkal drágult. Ennek hatására pedig a nemzetközi gabonaárak is 19 százalékkal növekedtek.

Az ENSZ természetesen azonnal megkongatta a vészharangot, és egy újabb, a 2008-ashoz hasonló válság veszélyére figyelmeztetett a napokban. Az esetleges globális árrobbanás okai között a szokásos nagy hármast tüntették fel: rossz termés (most éppen az aszály miatt), nagyszabású bioüzemanyag-termelés és a piaci spekuláció. Az ENSZ odáig ment, hogy mezőgazdaságra szakosított szervezete, a FAO felszólította az USA-t a kukoricából készülő bioetanol gyártásának a csökkentésére. Azt egyelőre a szervezet ugyan elismerte, hogy még nincs vészhelyzet, de az amerikai aszály miatt a világpiac helyzete labilissá vált, ezért lehet veszélyes a bioetanol termelésének szinten tartása az USA-ban.

Az Egyesült Államok kukoricatermelésének 40 százalékát használják fel bioetanol előállításához. Ezt még egy George Bush elnök hivatali ideje alatt elfogadott kongresszusi meghatalmazás teszi lehetővé. A jelek szerint azonban nem kalkuláltak az élelmiszerpiaci következményekkel. Pedig azok szinte azonnal, 2008-ban megmutatkoztak, ismét jól rávilágítva arra, hogy milyen problémás kérdés is a fenntarthatóság. Az már más kérdés, hogy jelen helyzetben egyáltalán nem jelent biztos megoldást az élelmiszerválság megelőzésére a bioetanol-gyártás drasztikus leállítása sem. A bioetanol ugyanis immár nagyon fontos eleme a globális energiaellátásnak, így kivonása a forgalomból valószínűleg az olajárak hirtelen emelkedését eredményezné. Így pedig az élelmiszerárak nem a gabonahiány, hanem megnövekedett szállítási költségek miatt emelkednének az égbe.

Függetlenül attól, hogy az USA üzemanyagpolitikája mennyire elhibázott, vagy hogy a nemzetközi sajtóhisztéria és a pénzügyi spekuláció mekkora kárt, illetve pánikot tud okozni az élelmiszerpiacon, az jól látszik a mostani helyzetből is, hogy bármilyen üdvözítőnek hitt megoldás drasztikus alkalmazása veszélybe sodorhatja a fenntarthatóságot.

Kételyek pedig akadnak

Különösen annak a fényében, hogy az első generációs bioüzemanyagok kapcsán kialakult helyzet tipikus esete annak, hogy mi történik akkor, ha egy adott problémára egyetlen megoldást kiáltanak ki üdvözítő megoldásnak. Merthogy a kukoricából előállított üzemanyagok esetében pontosan ez történt: elhamarkodott iparfejlesztéssel – elsősorban az Egyesült Államokban – erre a technológiára tették fel az alternatívüzemanyag-termelés jövőjét a 80-as évek végén.

Pedig még manapság is ádáz viták zajlanak arról, hogy az első generációs bioetanol – főleg a kukoricából előállítotté – energiamérlegének enyhén pozitív volta elegendő-e ahhoz, hogy ez legyen a jövő alternatív üzemanyagelőállításának az alapja. A „kukoricás” üzemanyagnál ugyanis például a „cukornádas” változat és a biodízel energiamérlege is kedvezőbb. Hasonlóan érdekes kérdés, hogy a megtermeléshez használt hagyományos üzemanyagok és műtrágyák figyelembe vételével vajon valóban csökkenti-e, és ha igen, mennyivel a technológia az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Megoldás lehet majd persze a második generációs bioüzemanyagokra történő átállás. Hogy ez eddig nem történt meg sok okra vezethető vissza. Egyrészt a helyzet pont olyan, mint az internetes technológiák fejlesztése során látható volt – amíg nem maximalizálják a korai technikai megoldások által nyújtott profitlehetőségeket, addig nem nyúlnak a modernebb megoldásokhoz. Másrészt talán túl sok pénzt invesztáltak már eddig is az első generációs megoldásokba ahhoz, hogy a megtérülés előtt még legalább ugyanennyit öljenek a második generációs termékek előállításába. Hiába ez nem jótékonysági iparág.

Van itt még valami…

És ez már az egész bioüzemanyag kérdést érinti. Vajon nem lehet-e az, hogy a közlekedési szektor energiafelhasználásának és az emisszió-csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek csak olyan eszköze a bioüzemanyagok promótálása, mint például a mobiltöltő kihúzására buzdítás az áramfogyasztás mérséklése esetében? Valószínűleg sokkal hatásosabban elérhetőek lennének a fenti célok, ha a településitől állami szintig ésszerűbb lenne a közlekedésszervezés, a logisztikai megoldások összeegyeztetése, vagy éppen a saját házunk tájánál maradva az egyéni közlekedési lehetőségek alaposabb mérlegelése.

Ezek együttese, kiegészítve a bioüzemanyagok és a hajtástechnika fejlesztésével együttesen talán valódi megoldást jelenthetnének a közlekedési szektor által generált energetikai és klímavédelmi problémákra. Ezek nélkül viszont jó eséllyel a bioüzemanyagok sem válthatják meg a világot.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr104715096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Primer forrásból származó bidízel elöállítása nem lesz CO2 semleges még jó ideig, mégis ezt eröltetik. Valakiknek sikerült nagyon ügyesen elültetni a bogarat, pénzestáskát a megfelelö, hozzá nem értö, szakértövel még csak nem is találkozó döntéshozók fülében/zsebében, s ezáltal a cél most a CO2 kibocsátás minél alacsonyabban tartása a közlekedésben. Hogy az iparban mi van, azt már nem eröltetik. Na meg a fent is említett, fogyasztáscsökkentés sincs oly nagoyn hangoztatva.
USAban legfeljebb jopgszabalyi felhatalmazas van a kukorica ethanol gyartasra valo felhasznalasara, nem 40, hanem 10%-a sem forditodik erre a celra.
A celluloz alapu ethanol gyartas (masodik generacios biouzemanyag), nem igazan gond regi beruhazasok megterulesenek szempontjabol, mert mindketto generacio cukorbol allitja elo az ethanolt (magyaran a cukor eloallitas zajlik csak maskent).
USA soha nem volt kukoricaexportor, kulonosen nem fejlodo orszagokba. USA jelentosen bovitette kukoricatermesztesi kapacitasait, ez a bovites jelentosen nagyobb, mint a biouzemanyagokra felhasznalt mennyiseg.
Viszont USA elelmiszeripara oriasi felhasznalo kukoricabol, mindenben (Cola, kenyer, kolbasz stb.) kukorica van.
A masodik generacios uzemnayagok enyhiteni fognak ezen a feszultsegen, de felhivom a figyelmeteket arra, hogy fejlodo orszagok kozul nem egy abban latja a GDP nbovelesaenek, joletnek megteremteset, a fejlodes utjat, hogy biouzeman=yag alapanyagot vagy biouzemanyagot termel (Namibia -Jathropa).
Az ehezes-biouzemanyag, magasabb elelmiszerar-biouzemanyag elnagyolt allitasok, szerintem olajlobbi finanszirozza az ilyeniranyu kutatasokat (lasd, most is szarazsag miatt no az ar, nem biouzemanayg miatt, es pont a biouzemanyag miatt is megnott termoterulet adja a lehetoseget az intezkedesekre, az elelmiszerhiany enyhitesere - ugyanis vesztesegert senki nem veti el a magot).
A kiszáradt kukoricából is lehetne 2. generációs bioüzemanyagot gyártani, megenni viszont nem lehet....
Ön dönt: eszik vagy vezet
Az usa farmerek száma folyamatosan csökken. Ezt az üzemanyag termelés által keltett kereslettel és árfelhajtással próbálják lassítani, a termelési volument és a corn belt népességét megtartva.
A kukorica többször volt már használva mint gazdasági fegyver. Ha valahova célzottan exportálták vagy éppen nem, ott élelmiszerválságot generáltak vagy a termelést teljesen tönkretették, politikia-gazdasági változást kiváltva vele.
A kukorica mára a legfontosabb ipari növény lett, a technológiák licensze amerikai tulajdonú, a gépek is nagyrészt usa gyártásúak.
Az egész egy meglehetősen összetett/egymásra utalt, de elég jól működő rendszer lett. A volumen és az árutőzsde lehetővé teszi az árak manipulálását, és a készletek feletti ellenőrzést.
Az árakat idén az árutőzsdei lekötések miatti alacsony szintű szabad készletek hajtották fel. Kína van a célkeresztben?