IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Napenergia-háború Kínával

2012.08.06. 15:28

sarkany_uj.JPGIsmét egy kereskedelmi háború van kirobbanóban a Nyugat és Kína között, ezúttal a fotovoltaikus iparágban. A történet ismerős: a kínaiakat megint azzal vádolja az EU és az USA, hogy valamit dömpingáron próbálnak meg teríteni a piacon. A rutinos gazdasági újságírók és elemzők szinte már mondhatnák, hogy már megint ugyanaz a nóta. Csakhogy ezúttal napelemekről van szó, ami különösen érdekessé teszi a konfliktust. A megújuló energetika ugyanis olyan iparág, amely például a textilgyártástól eltérően még mindig rendelkezik komoly európai termelőbázisokkal, ráadásul a „csata” kimenetele a magyarországi szolárfejlesztésekre is hatással lehet. Az emberben óhatatlanul felmerül a nyomasztó kérdés: vajon Európa megint elveszíti pozícióit Ázsiával szemben egy olyan ágazatban, amelynek valaha éllovasa volt?

A konfliktus konkrét kirobbantójának a német Solarworld napelem-gyártó óriás tekinthető. A cég az Egyesült Államokban már korábban, az EU-ban pedig múlt héten nyújtott be keresetet a szerinte állami támogatással dömpingáron termelő kínai szolárcégek ellen. Az Európai Bizottsághoz benyújtott kereset szerint Peking kamatmentes hitelekkel szubvencionálja a kínai gyártókat, amelyek így veszteség mellett is képesek alaposan alákínálni a nyugati konkurenciának.  A keresetet ugyanakkor korántsem csak a Solarworld jegyzi egymagában: 25 európai, német spanyol és olasz napelem-gyártó érdekvédelmi szövetséget hozott létre ProSun néven, és közösen nyújtották be a dokumentumokat Brüsszelnek.  A Bizottság mindeddig csupán annyit volt hajlandó közölni az üggyel kapcsolatban, hogy jövő június előtt nem várható döntés az ügyben, vagyis ha Brüsszel büntetővám kivetése mellett dönt, annak visszamenőleges hatálya is lesz.

Az állami támogatások mellett a napelemek világpiaci árának közel 50 százalékos zuhanása is komoly gondot okoz a gyártóknak. Olyannyira, hogy korántsem csak az európai vagy amerikai, de a kínai cégeknél sem ritkák a veszteséggel zárt évek. A másik nagy gond, hogy a megújuló energia iránti, jónéhány éve tartó lelkesedés miatt a cégek komoly adósságokba verték magukat gyártókapacitásaik kiépítése végett. A kemény árverseny most extrán kellemetlenül érinti az adósságok alatt nyögő nyugati cégeket. Ilyen körülmények között az sem meglepő, hogy igen érzékenyen reagálnak az európaiak a kínai állam által a hazai cégek számára nyújtott kamatmentes hitelekre. Jó példa erre az LDK esete, amely hárommilliárd dollárnyi (!) adósságon ülve éppen most készült újabb 78 millió dollárt felvenni a székhelyének otthont adó Hszin-jü (Xinyu) városától.

Mielőtt azonban valaki elérzékenyülne az európai gyártók páratlan összefogása láttán, érdemes egy pillantást vetni arra, hogy hogyan reagáltak egyes nyugati versenytársak és politikusok a Solarworld és ProSun lépésére. A napelem-rendszerek gyártásának nemzetközi munkamegosztása meglehetősen bonyolult. Az európai szolár-ipar 300 ezer embernek ad munkát, de ezek 80 százaléka nem kifejezetten a szilícium-cellák gyártásával foglalkozik.
A napelemek alapjául szolgáló vékony szilíciumszeletek, a waferek tömeggyártása ugyanis nagyrészt már most a Távol-keleten, főleg Kínában folyik. Éppen ezért az európai gyártók ezek beépítésével készítik saját rendszereiket. A kínai termékekre történő büntetővám-kivetés így nemcsak a kínai, de az európai gyártókat is sújtaná. Ráadásul a waferekhez szükséges speciális szilíciumot nagyrészt éppen német cégek készítik a kínai wafer-gyártóknak, vagyis egy esetleges kínai ellen-büntetővám az európai szoláripar-exportot is igen rosszul érintené. Peking egyébként nemrég már panaszt is tett a WTO-nál amiatt, hogy az amerikai és dél-koreai gyártók dömpingáron szállítják a waferekhez szükséges szilíciumot Kínába.

Végül pedig arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kínai támogatást ostorozó német cégek szintén sokat köszönhettek annak, hogy Berlin nagyvonalúan támogatta a napelemek installálását a lakosság körében. Sokan egyébként éppen azt nehezményezik a leginkább, hogy végül ez a szubvenciós politika volt, amelyen a kínai gyártók is alaposan meg tudtak hízni Németországban.

Az EU-val szembeni harcias kínai retorika természetesen szintén nem váratott sokat magára. A globális iparági óriásoknak számító Yingli, Suntech és Canadian Sun „kereskedelmi háborúval” fenyegetőzött már a múlt héten, ami „mindkét oldalon óriási veszteségeket okozna.” Hogy milyen szívós ellenállásra lehet számítani a kínaiak részéről e kérdés kapcsán, azt jól mutatja, hogy a legfrissebb ötéves tervben külön kiemelik a napelem-gyártás támogatásának stratégiai jelentőségét.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr684698512

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Napenergia-háború Kínával 2012.08.06. 20:09:01

Vajon Európa megint elveszíti pozícióit Ázsiával szemben egy olyan ágazatban, amelynek valaha éllovasa volt?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Túl sok játékos rontja a cégek növekedési-innovációs lehetőségeit. Megmaradnak majd a kiválasztott győztesek, akik aztán megnyerik a támogatásokkal megfejelt beruházásokat. Kecske is káposzta is.
A kereskedelmi háborúnak már vannak előjelei, 2-3 év még hátravan addig.
A dolog így foglalható össze:

-európa nem akar fizikai melót végezni, csak agymunkát

-kína utoléri agymunkában, fizikaiban meg jóval túlhaladja

persze mivel az olaj elfogy pár évtizeden belül, teljesen borulni fog minden, de ebben is európa fog főleg borulni...
@endike: A kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő !
@endike: Nem fog az elfogyni pár évtizeden belül. Újabb és újabb készleteket fedeznek fel, és a kitermelési technológia is fejlődik. Már apám kisgyermek korában is azt mondták, hogy még 50 évre elég az olaj, most 65 éves, és még nem tudjuk, hol a vége...
@Tesztelo.hu: igen lehet ebben hinni, csak az a baj, hogy az utolsó nagy kőolajmező, amit megtaláltak az a norvég olaj volt, azóta csak kis készletek kerülnek elő. Másrészről minden kőolajtermelő ország nagyon is titkolódzik a valós készleteiről.