IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Még egy szempont az energetikai döntéseink meghozatalához


Tüzelőanyag és víz, egyenlő áramAz emberiség két legnagyobb kincse az energia és a víz. Vannak területek, ahol mindkettőért háborúkat vívnak. A nyugati társadalom tagjaiként azonban hiába vagyunk ennek tudatában, mind a kettőt hajlamosak vagyunk jövőnkre való tekintet nélkül pazarolni. És itt most nem csak arra kell gondolni, hogy a fogmosás közben nyitva felejtett csap, a konyhában égve felejtett villany mennyi vizet, illetve áramot pocsékol. A víz és az energia sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással. Az esetek döntő többségében pedig az egyik erőforrás kapcsán hozott okos döntéssel, mindkettő esetében spórolhatunk. Nem csak egyéni, de nemzeti szinten is. Hogy mire gondolok?

Azt a legtöbbünk megérti, hogy szabályozható zuhanyrózsa beépítésével, vagy fogmosás közben a víz elzárásával vizet spórolhatunk. De abba vajon belegondolunk-e, hogy energiatakarékos hűtő vagy éppen televízió beszerzésével is legalább ekkora, ha nem nagyobb spórolást tudunk foganatosítani vízkészletünk kapcsán. És ha ehhez hozzátesszük, hogy a víztakarékos megoldások alkalmazásával viszont jelentős energia-megtakarítást is elérhetünk teljes káosznak tűnik a víz-energia kapcsolatrendszer. Pedig nem az. 

Merthogy a víz és energia valahol édestestvérek. Az energiatermeléshez ugyanis nem csak gáz, szén vagy éppen urán kell, de bizony jelentős mennyiségű víz is. Ugyanígy, ahhoz hogy lakásunkban legyen folyóvíz, energia szükségeltetik. A legtöbb erőmű esetében ugyanis a hűtést éppen vízzel biztosítják, de ugyanígy vízre van szükség az olajfinomítók működtetéséhez vagy éppen az üzemanyagok gyártási folyamataihoz is. Ahhoz pedig, hogy a csapot megnyitva csordogáljon a tiszta víz, bizony energiafaló tisztítóberendezésekre és szivattyúállomásokra van szükség, de például a szennyvíztisztítás is kiemelt energiafogyasztó szektor. Az esti forró zuhanyhoz szükséges víz felmelegítéséről már nem is beszélve.

Csakhogy ezeknek az igényeknek a kielégítése úgy az energiatermelés, mint a vízbiztosítás tekintetében egyre inkább nehézségekbe ütközhet a jövőben (elég csak a klímaváltozásra gondolnunk). Ráadásul nem csak Afrikában, de az előrejelzések szerint pár évtizeden belül akár már Magyarországon is.

Mégis mit lehet tenni?

Szerencsére alapvetően sokat. Úgy az egyszerű víz- és áramfogyasztó, mint éppen a döntéshozói szinteken.

Az egyik legköltséghatékonyabb és legkönnyebb megoldás, ha olyan technológiákat alkalmazunk, amelyek alapvetően kevesebb energiát fogyasztanak vagy energetikailag hatékonyabbá tesszük otthonunkat. Jelentős előrelépés lehet az is, ha kevesebb üzemanyagot használunk, azaz például teljesen újragondoljuk a közlekedési kultúránkat, eszközparkunkat.

Megoldást jelenthet a problémára a hűtést nem igénylő energiatermelési technológiák szélesebb elterjesztése is – íme még egy jó érv a nap- és szélerőművek üzembe állítása mellett. Ugyanakkor a hagyományos energiahordozókat használó erőművek hűtését is lehet modernizálni, az újakat pedig lehetne kötelezően a legmodernebb, legvíztakarékosabb és a vizeket legkevésbé szennyező megoldással felszerelni. Miért ne lehetne akár ez is az engedélyezés egyik követelménye?

Bárhogy is legyen, egy dolgot mindenképpen szem előtt kell tartanunk a jövőben: hogy milyen energiaforrásra alapozzuk a jövő energetikai rendszereit, nagy hatással lehet arra, hogy lesz-e elegendő elérhető, jó minőségű, friss víz napi megélhetésünkhöz.

Íme tehát még egy szempont, amit döntéshozóinknak nem árt majd figyelembe venniük.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr854681195

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Tüzelőanyag és víz, egyenlő áram 2012.07.31. 11:36:01

A víz és energia valahol édestestvérek. Az energiatermeléshez ugyanis nem csak gáz, szén vagy éppen urán kell, de bizony jelentős mennyiségű víz is.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Teljesen egyetértek, de emellett szükséges tisztán látni, hogy valóban szűkös-e az energia, vagy csak valakik korlátozzák a hozzáférést. www.youtube.com/watch?v=G9IcurYFbx0&feature=relmfu
A költséghatékony és környezetbarát technológiák használata az egyik lépés, viszont tennünk kell mindenképpen a kizsigerlő érdekcsoportok hatalmának gyengítése irányába.
Hűha! Azért el kellene olvasni hogy mi a víz szerepe az erőművekben!
Ilyen hatásvadász dumát csak azok veszik be akik nem tudják mi a Carnot ciklus.
De jobb lenne elolvasni, mielőtt valaki a világot meg akarja menteni!
Látom gyors a moderálás.. :-))

Carnot ciklust elolvasni! :-))
Affene... fura a blogmotorod... előjött, eltűnt, majd újra előjött a röfim.
@belekotty:

Totál jogos, Chikán Úrnak kicsit utána kellene nézni a gőzturbinás energiatermelés műszaki kialakításának.

Lényeg: Víz->majd a kazán csőcsordáiban 100 bar körüli gőz (ha jól emlékszem, akkor a túlhevített fajtából) keletkezik, amelyet a turbina "felhasznál", némely típusok esetén már eleve víz "csorog" ki a turbinából, "régi" vágású turbinák esetén gőz, amelyet még felhasználnak távfűtés előfűtő hőcserélőn, majd - innen már vízként - megy a kondenzleválasztóba, némi kezelés után vissza a tápvíztartályba.

Azért az erőműves tudás sem most keletkezett, ha folyamatosan frissvízből táplálnánk a kazánt, akkor vastag bukovári lenne a dologból, mivel elég sok előkezelést igényel a gőztermeléshez alkalmas víz (gáztalanítás, lágyítás, stb.)

tehát: belekotty-nak igaza van, bár igényel némi frissvizet a rendszer, de közel sem annyit, mint amelyet a post szövegezése alapján következtethető lenne.

Szennyvíz: Azért a szennyvíztisztítás is gazdagon kihasználja a mindenhol rendelkezésre álló energiát, amelyet csak gravitációnak hívunk, mivel a technológia jókora része ülepítésen alapul.
@Acmee: Szerintem ő aszt hiszi, hogy a külső hűtésnek a vize elveszik. Holott csak felmelegszik és megy vissza a tóba/tengerbe/folyóba.
A Heller tornyok vízfelhasználása nagyon kicsi és kimutatottan elég hamar visszahullik csapadékként, főképp a nagy energiaigényű mérsékelt égövi fejlett világban. Alapvető fizikai ismereteknek nincs birtokában.
@belekotty:

Áááá... Akkor még nagyobb a baj :) Tudtommal a külső hűtést csak ritka esetben, vészhűtésként alkalmazzák, mivel pl. a kapcsolt erőművekben bűntetik is (plusz a MWh-kénti áramár nem egészen ugyanaz a vészhűtős üzemben, mint kapcsolt üzemben)
Egy háztartás összes rezsiköltségének kb 2-3 százaléka a világítás, 6-8 százaléka a vízdíj és kb 70 százaléka a fűtés. Na melyiken tudjuk a legtöbb FORINTOT megspórolni a legkisebb erőfeszítéssel?
Hát persze: kapcsoljuk mindig le az energiatakarékos izzót, ahányszor csak kimegyünk a helyiségből mert azzal megspórolunk évente egy doboz gyufa árát.
A KIKAPCSOLT számítógépek, házimozik TV-k, mobiltöltők és társaik tápegységei évente 15-25 ezer forintot zabálnak fel, de inkább a fogmosás közben szorgalmasan zárogassuk a csapot, így megtakaríthatjuk évente legalább három gombóc fagyi árát.

A hazai lakásállomány túlnyomó részének szinte nulla a hőszigetelése, de az állami pályázatok mindig csak ablakcserét, kazáncserét, napkollektor felszerelést, meg ilyen, ezerszer kevésbé fontos dolgokat támogatnak. Vajon miért?

Csak a szellőzőlevegővel évente 50-100 ezer forintnyi extra hő távozik a lakásokból, de mindenki inkább olyan marhaságokról ír, hogy pl a LED-es világítás költséghatékonyabb, mint az energiatakarékos izzó (nem igaz).
@Acmee: A külső hűtés muszáj. Pakson a második kört ami a gőzturbinát hajtja, a Dunával hűtik.
@bunkó: "Hát persze: kapcsoljuk mindig le az energiatakarékos izzót, ahányszor csak kimegyünk a helyiségből mert azzal megspórolunk évente egy doboz gyufa árát. " - Ja. Mekkora hülyeség. Közben a ki-be kapcsolás meg csökkenti az energiatakarékos égő élettartamát.
@bunkó: Legjobban azon vagyok kiakadva amikor anyám szól hogy égve hagytam a villanyt, amikor náluk vagyok vendégségben, közben meg villanykályhával segít rá a fűtésre. :-))
@belekotty: @Acmee:
A szénbányászat a bányák víztelenítésénél és a szén mosásánál nagyon sok vizet használ fel. Az elégetés után visszamaradó több millió tonna salak mérgezi a vízkészleteket.
@mrZ: @belekotty:

Nem tudom mennyire ismered a szénmosás technológiáját, de nagyrészt csak a nevében tartalmazza a "mosást", nem szó szerint értendő.
A szénmosásnál gyakorlatilag egy beállított sűrűségű emulzión úsztatják a szenet, egyrészt "kimosva" (lesüllyed, a szén fennmarad) közüle a szennyezőanyagot, másrészt szénosztályozásra is alkalmas.
A bányák víztelenítése pedig a föld alól a földfelszínre történő vízátemelést jelenti, nagyon kis része használódik el "menet közben".
Nem vagyok szakértő.
Az ülepítés a daraszenek szeparációja kell legyen, a leletkező zagy kémiailag nagyon aktív, oldott fémsókkal, etc....
A darabos szenek mindenképpen vízsugárral vannak tisztítva, nem hiszem hogy úsztatni lehet.
A mindkét esetben keletkező millió köbméternyi zagy mai módszerekkel kezelhetetlen, lerakókba, vagy a víztelenítéssel felhígítva folyóvizekbe kerül ahonnan "migrál" a felszíni vizekbe.
A bányák víztelenítése pedig a vízrétegek vízadó képességének csökkentésével, szintcsökkenéssel, a vízkészlet elfolyatásával jár. Évtizedekig tart a újratöltődés.
@Acmee: Nem ismerem, de feltételezem azért nem kicsi a víz veszteség. Persze döntően nem a szén tisztítása viszi el a vizet, hanem a kiemelt víz. A bauxit bányászat is rendesen betett a a földalatti vizeknek. Mindenesetre nem az erőművek ártanak a vízkészleteknek.
A poszt indítása volt hülyeség, hiszem a hűtésre használt víz nem veszik el, csak felmelegszik.
@mrZ:

A vízkiemelésben igazad van, sajnos én is egy érintett területen lakom, ahol a források 90%-a elapadt a bánya miatt, napjainkban kezd magához térni a vízbázis, pedig 20 éve zárva a bánya...

A szénmosásnál a frissen kifejtett szenet úsztatják, pont az a lényege, hogy a zagyot és a szénminőségeket szétválasszák egymástól, így nem csak a dara és egyéb szeneket "mossák" ilyen megoldással.