IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Atom vagy megújuló?

2012.07.13. 10:53

Mindegy, mert rugalmas szabályozókapacitások nélkül egyik sem megy


Atom és megújuló? (http://nuclear-news.net)Az elmúlt hetekben több olyan előrejelzés is napvilágot látott, amely az atomenergia látványos visszaszorulásáról tanúskodik, miközben a megújuló forrással működő kapacitások ugrásszerűen bővülnek. A legutóbbi számok azért érdekesek, mert szakmai berkekben sokan továbbra is nagyon problematikusnak tartják mind az atomenergiából való gyors kiszállást, mind a megújuló forrásokra történő drasztikus átállást. Szintén érdekes, hogy a folyamat korántsem vezethető vissza kizárólag a fukusimai katasztrófa által kiváltott indokolt vagy indokolatlan hisztériára.

Miközben Magyarországon és a régióban korántsem számít lejárt lemeznek a nukleáris kapacitások bővítése, a globális képet tekintve az a benyomásunk támadhat, hogy az atomenergia folyamatos visszavonulásra kényszerül. Az atomenergetikai iparág helyzetét bemutató független éves jelentés, a World Nuclear Industry Status Report 2012-es kiadása szerint az elmúlt tíz évben 444-ről 429-re csökkent az üzemben lévő reaktorok száma, miközben a nukleáris energia a globális áramtermelésben az 1993-as 17 helyett már csak 11 százalékos súllyal szerepel. Persze, az elmúlt 20 évben jelentősen nőtt a globális villamosenergia-igény, amit mindennel igyekeztek kielégíteni, amivel csak áramot lehet termelni és gyorsan felhúzható, de akkor is.


Az új reaktorok épüléséről szóló lelkes iparági beszámolók is sokszor félrevezetők. Például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) által közölt statisztikákban továbbra is az olvasható, hogy jelenleg is 59 erőmű áll „építés alatt”, miközben ezek jelentős részénél húsz évvel ezelőtt kezdték meg a munkálatokat, és a beruházások sok esetben teljesen stagnálnak. A rekordot az Egyesült Államokban található Watts Bar 2 tartja, amelynek építését 1972-ben (!) kezdték el, és nemrég újfent elhalasztották az üzembe helyezését.

Az is rossz hír az iparágnak, hogy egyre kevesebb cég tartja kifizetődőnek a reaktorépítési tevékenységet. Az egyik fő probléma, hogy a kivitelezés a szabályozási és egyéb problémák miatt akár egy évtizedig is eltarthat, ami óriási bizonytalanságot jelent a beruházó számára. Jó példa erre a finnországi Olkiluotoban épülő reaktor, amelynek az eredetileg tervezett hárommilliárd euróról mostanra 6,4 milliárd euróra emelkedtek az építési költségei. Vagyis piaci feltételek mellett egyre kevésbé éri meg reaktorépítésbe fogni. A nagy kivételt Kína képezi e téren, ahol a lakossági aggályokat félresöprő, hatalmi szóval keresztülvitt beruházások akár három év alatt is befejeződhetnek. Ennek eredményeként a világszerte újonnan üzembe helyezett reaktorok zöme kínai illetőségű, bár Fukusima hatására ott is több projektet jegeltek. Amiatt pedig, hogy egyre kevesebb új reaktort állítanak üzembe, egyre magasabb a még működő egységek átlagos életkora, és ez mind nagyobb fejtörést okoz a szabályozó hatóságoknak.

Maradnak a megújulók?

Az atomenergia visszaszorulásával párhuzamosan a megújuló források az összes szakmai és közgazdasági fenntartás ellenére is rohamosan terjeszkednek. A német légi- és űrtechnológiai kutatóközpont (DLR) „Energiaforradalom” című jelentése arról számol be, hogy 1990 óta összesen 430 ezer megawatt megújuló energiatermelési kapacitás épült ki, ami nagyjából 400 atomreaktor teljesítményének felel meg. A 2011-ben világszerte üzembe helyezett új energiatermelő egységek 39 százaléka (!) alapul megújuló forráson, miközben az új szénerőművek csak 34 százalékkal szerepeltek. A DLA jelentése szerint ugyanakkor a nukleáris létesítmények „semmilyen szerepet nem játszanak az új építésű erőműveknél”. A számok mindenesetre lenyűgözőek: tavaly egyedül Kínában 18 ezer megawatt kapacitásnyi szélerőművet állítottak szolgálatba.

Becslések szerint a Föld áramellátásnak 37 százalékát lehetne megújuló forrásból fedezni 2020-ra, miközben már a mai kapacitás is eléri a 20 százalékot, és 2050-re vonatkoztatva még hajmeresztőbb, 60-94 százalékos arányszámokról lehet olvasni.

A puszta adatokat nézve egyelőre a megújulók szénája áll jobban.

A problémák közös metszete a tárolás és a szabályozhatóság

A fő gond a megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelés kapcsán a tárolás. Ráaadásul korántsem csak a nap- vagy szélerőműveknél, de a biogáz és biomassza erőművek esetében is. Merthogy ez utóbbi kettőt sem tudjuk kedvünkre szabályozni. A biogáz erőművek esetében ez csak megfelelő gáztároló tartályok megléte esetén lehetséges (azok a fránya gáztermelő baktériumok pusztulnak akkor is, amikor sok a gáz a fermentorban, és akkor is, amikor kevés). A biomassza tüzelésű erőművek esetében a kazán mögé kapcsolt turbina jelenti a „le- és felszabályozhatóság” Achilles-sarkát.

Érdekes, hogy az atomenergiával kapcsolatban szintén hasonló problémák merülnek fel, bár ott nem a termelés egyenetlensége, hanem az uránnal hajtott reaktorok problémás szabályozhatósága miatt jelent gondot a feleslegesen megtermelt mennyiség tárolása (a tórium alapon termelő erőművek állítólag jobban bírják a teljesítmény-szabályozást, csakhogy ez a technológia még igencsak fejlesztés alatt áll).

Elmondhatjuk tehát, hogy szabályozó és/vagy tárolókapacitások nélkül egyik irány sem igazán járható, illetve járható, csak oda kell figyelni arra, hogy az alaperőműként működő nukleáris és biogáz, biomassza kapacitások mellé kellő mennyiségben álljanak a villamosenergia-rendszer rendelkezésére a fogyasztási igények gyors változásaira reagálni képes rugalmas erőművek is. A rendszerstabilitás szempontjából ugyanis a nap- és szélerőművek sem ideálisak, csak ezek esetében nem a gyors leállíthatóság (bármikor lekapcsolhatók a rendszerről, igaz amikor végre termelnének, ennek nem igazán örülnek a tulajdonosok), hanem a bármikori indíthatóság hiánya és a nehezen tervezhető termelési profil jelentik a problémát.

A tárolási gondokra jelenleg a szívattyús-tározós erőművek jelentik az egyik reális megoldási lehetőséget, bár ezek alkalmazása nagyban függ a illető ország természeti adottságaitól. Az Észak-Németországban széllel termelt áramot például a norvég hegyekben próbálják tárolni, és e téren Magyarország domborzati adottságai sem a legkedvezőbbek, bár a kormány már tervbe vette összesen 4x150 megawattnyi szívattyús-tározós erőműkapacitás kiépítését.

Amennyiben a tárolást nem lehet megoldani, marad a szabályozó kapacitások létesítése. Erre jelenleg a gyorsan indítható földgázalapú egységek lehetnek a legalkalmasabbak. Magyarország esetében ráadásul ezek az egységek rendelkezésre is állnak, méghozzá a kogenerációs gázmotorok formájában, amelyek virtuális erőműbe szerveződve, képesek jelentősen besegíteni a hazai villamosenergia-rendszer szabályozásába.


   

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

  


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr664651417

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Atom vagy megújuló? 2012.07.17. 13:45:01

Elmondhatjuk tehát, hogy szabályozó és/vagy tárolókapacitások nélkül egyik irány sem igazán járható.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A csodás méretű beépített renewable "kapacitások" mellé a valós kivehető energia mértéke is számít: Forrás: Wikipedia:

Bottom line: A solar+szél kapacitás 4-5x-ét kell beépíteni hogy annyit kivehessünk mint a "hagyományos" alaperőművekből ugyanekkora kapacitás mellett....

Idézet:

Typical capacity factors

Wind farms 20-40%.[14][15]
Photovoltaic solar in Massachusetts 12-15%.[citation needed]
Photovoltaic solar in Arizona 19%. [16][17]
Hydroelectricity, worldwide average 44%[citation needed], range of 10% - 99% depending on design (small plant in big river will always have enough water to operate and vice versa), water availability (with or without regulation via storage dam, where a storage dam is designed to store at least enough water to operate the plant at full capacity for around half a year to allow full regulation of the annual flow of the river).
Nuclear energy 70% (1971-2009 average of USA's plants). [18]
Nuclear energy 91.2% (2010 average of USA's plants). [19]
@grinshot: ebből a cikkből is az jön le, mint sokból, mintha a megújulók önmaguktól lennének ilyen jók. Valójában azért épülnek ilyen kapacitások mert a fejlett államok sokszor a piaci villamosenergia ár többszörösét fizetik ki a megújulós termelőknek, a fejlődő országoknál pedig

"A számok mindenesetre lenyűgözőek: tavaly egyedül Kínában 18 ezer megawatt kapacitásnyi szélerőművet állítottak szolgálatba. "

A "Clean Development Mechanism" keretében a fejlett országok a finanszírozók, maguktól ők se építenének.