IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Az IEA szerint 36.000 milliárd dollárt kellene a tiszta technológiákba invesztálni a klímafenntarthatóságért 2050-ig


36.000 milliárd dollárCsak a nagyságrend kedvéért, ez bizony 8.532.000 milliárd forint. Még belegondolni is szédítő. Persze nem csak a forrásigény miatt toporog egy helyben a klímavédelmi harc. Elég sok okos ember és politikai vezető, gazdasági nagyhatalom szereti hangoztatni a klímavédelem iránti elkötelezettségét, csak amikor a cselekvésre kerülne a sor, akkor valahogy mindig kifullad a lendület. Pedig a technikai eszközök és eljárásrendek fejlesztése folyamatosan zajlik, csak az a fránya klímavédelmi kapu csukódik hihetetlenül gyorsan.

Ugyanakkor a jelenlegi energiarendszerek átgondolására igenis szükség lenne. A fosszilis energiahordozók elérhetősége – és nem feltétlenül a mértéke – már most is eléggé korlátos, az atomenergia békés, energetikai célú alkalmazásával szemben a fukusimai történések után pedig egyre több ellenérzés merül fel úgy lakosságban, mint a politikai döntéshozókban. Még akkor is, ha a japán kormány éppen a napokban látta be, hogy atom nélkül bizony nem megy, és kapcsolt vissza a meglévő 50 reaktorból kettőt a termelésbe.


Hiába, a gazdasági ösztönző nagy úr…

Ez látszik a japán kormány döntéséből is. A számok azonban azt mutatják, hogy a tiszta energiatermelő technikákba fektetett pénzek is megtérülnek. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) modellszámításai szerint minden egyes most befektetett dollár 2050-ig hármat fial majd a fosszilis energiahordozókon megspórolt összegek révén. És ez esetben a befektetés máris nem költést jelent, hiszen az IEA indoklása szerint 2025-re a most befektetett összeggel egyenlő nagyságú források spórolhatók meg a kiváltott fosszilis energiahordozók révén. 2050-re dollárosítva ez már 100.000 milliárd dollár plusz haszon is lehet.

Nem semmi. És maguk a számok bizony meggyőzőek. Kérdés persze, hogy ezt ki hiszi el az IEA-nak? Illetve, hagyja-e a tudományos élet és a gazdasági realitás (ha gonosz akarnék lenni, azt mondanám, bármiféle lobbiérdek), hogy ezt elhiggyük. Már az elutasító választ is látom magam előtt: Nekünk bizonyíték kell, nem ígéret…

Mostohán kezelt technológiák

Nem csak a gazdasági megtérülésbe vetett hit hiánya állja útját az ambíciózus tervek megvalósításának. Jelenleg 10 potenciálisan klímavédő energetikai technológia közül alig egyet-kettőt favorizálnak a beruházók. Ezek elsősorban a már bizonyított energiatermelési módszerek – a szél-, nap-, biomassza- és vízerőművek.

További technológiák elterjedése és fejlesztése viszont igencsak elmarad a kívánatos és technológiailag lehetséges mértéktől. Valljuk be, valóban nem sokat hallunk rettenetes előrelépésről például a széndioxid-leválasztási és tárolási technológia (CCS) előretöréséről, vagy éppen a koncentrált napelemparkok tömeges telepítéséről. Márpedig a nemzetközi energiaügyi szervezet szerint globálisan ezeknek a technológiáknak a szélesebb elterjedésétől függhet, hogy féken lehet-e tartani a széndioxid-kibocsátást, és ezáltal 2 Celsius-fokon belül az átlaghőmérséklet-emelkedést.

Ráadásul nem csak az áramtermelési technológiák, hanem például az elektromos járművek esetében is aggasztónak látja az IEA a tendenciákat. Főleg annak a fényében, hogy a 2020-ra tervezett 20 millió elektromos járműnek alig felét lehet biztonsággal legyárttatni a jelenleg már meglévő gyártókapacitásokkal.

Szűkös a vezetékes infrastruktúra

Alapvetés, hogy a megtermelt áramot el kell juttatni a végfelhasználási pontokra. Ebben is vannak hiányosságok. Még mindig elsősorban az elosztóhálózatok fejlettségi szintje kielégítő, míg mondjuk a nagy kapacitású szállítóvezetékek globális szinten is sok helyen hiányoznak. Ez pedig jelentősen visszavetheti az alacsony karbon-kibocsátású fejlesztések előretörését is (gondoljunk bele, hogy sem szélerőművekkel, sem fotovoltaikus rendszerekkel nem lehet akárhol áramot termelni – nem véletlenül a szaharai koncentrált fotovoltaikus erőművek esetében is az egyik legszűkebb keresztmetszet az áramszállító infrastruktúra kiépítésének a költsége).

Ráadásul az országokon, sőt kontinenseken átívelő hálózatok esetében már kiemelt jelentősége van az intelligens hálózati elemek telepítésének. Ezeken az okos hálózatokon ugyanis jobban megfeleltethetőek lesznek egymásnak a kínálati lehetőségek és keresleti igények. Ami viszont további megtakarítással jár. Az előzetes számítások szerint a megfelelően fejlesztett okos hálózatok akár 4.000 milliárd dollárt is hozhatnak a konyhára 2050-ig.

De a hőpiacon is jelentős, akár 5-10 százalékos megtakarításokat generálhatnak az intelligens rendszerek.

Az állam nélkül nem megy

Ez az IEA vesszőparipája. És bizony igaza van a szervezetnek. Amíg az államok vezetői csak verbálisan küzdenek a tiszta technológiák elterjesztéséért, de kézzel fogható – és nem feltétlenül anyagi – támogatást nem adnak az ügynek, addig bizony nehéz lesz bármit is előrelépni az ügyben.

Örök igazság, hogy azok az dolgok, amelyekről állandóan beszélnek nem haladnak, míg amiről mindenki hallgat, az a projekt sikeres. És itt most meg kell állnunk egy pillanatra: hallottak valaha is arról, hogy hatalmas viták zajlanának a fosszilis energiahordozók – földgáz, kőolaj, szén – támogatásáról? Ugye nem. Nos, tessék megkapaszkodni: egy nemrég publikált felmérés adatai alapján évente 450 milliárd dollár támogatást kap ezen energiahordozók felhasználása (elég csak a hazai gázár-támogatásra, az uniós szénfillérre vagy éppen az arab országok lakóinak  "ingyen" benzinjére gondolni).

Mit gondolnak, a tiszta technológiákra évente globálisan mennyi támogatást fordítanak? Mindössze 60 milliárd dollárt. Megdöbbentő. Ugyanakkor minden fórumon arról hallani, hogy a megújulók mennyire támogatásigényesek…

Az államokon átívelő összefogás fontossága éppen a fenti számok mentén nyeri el értelmét. Egyrészt ideje lenne kevesebbet beszélni és többet cselekedni - mondjuk államközi összefogások révén, merészebb gondolkozás mentén. Másrészt ott van még a gazdasági összefogás eszköze - nem ördögtől való ugyanis az elgondolás, hogy amit nem lehet odahaza megcsinálni, azzal el kell menni a szomszédba. Számos példa bizonyítja, hogy a külföldön kivitelezett megújulóenergetikai beruházások sokkal hatékonyabbak lehetnek, mint az adott országban elvégezhető fejlesztések. Klímavédelmi szempontból pedig teljesen mindegy, hogy hol nem bocsátunk széndioxidot a levegőbe.

Hogy ez miért nem történik meg? Jó kérdés, a választ sokan keresik. A tudományos és áltudományos magyarázatok mellett, ott vannak még a világot polipként behálózó multinacionális vállalkozások lobbierejét világméretű összeesküvés-elméletté gyúrók is. Azt, hogy végül kinek lesz igaza, csak az idő döntheti el.

A megoldási lehetőségek technikai és technológiai háttere tehát egyre inkább körvonalazódik, a kapcsolódó járulékos gazdasági és társadalmi előnyük nyilvánvalóak, és a határozott cselekvésre jelenleg még nyitva álló időkapu rohamosan záródik, éppen ideje lenne nekiállni a cselekvésnek. Ha hihetünk az IEA-nak, ehhez csak potom 36.000 milliárdot kellene kölcsön kérnünk valahonnan 2050-ig. A modellszámítások alapján akár 100 százalékos kamatra is megérné…

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr824589865

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hmmm.. 36 ezer milliárd dollár? Abból kb 5000 darab egy GW-os atomerőművet lehetne építeni.
Ekkorra számot feltételezve lehet hogy sokkal többet mert lényegesen lejjebb menne az ár.
De nincs annyi képzett mérnök a Földön, ami ehhez kellene.
kár, hogy a klímaváltozás természetes folyamat... Egyre több tudós van azon a véleményen, hogy a változás egy több ezer évet áthidaló folyamat. MEgjegyzés: viking településeket ásnak elő Grönlandon ott ahhol nem rég még hó és jég volt. Kicsi az esélye, hogy a vikingek a jég alá építkeztek, ergo: 1000 éve ott nem volt jég.
Ez az egész klíma biznic egynagy lehúzás és néphülyítés. Annyi elönye van modjnuk, hogy oda figyelünk a környezetünkre... Illetve még sem: kis embert minden szarra kényszerítik, a nagy üzemek esetében van haladák, mert hát csak.
Példa: nem tudok 100W-os 80W-os izzókat venni mert az káros. Vehetek sokkal károsabb komptakt fénycsövet (mind a szemet mind az egészséget rombolja.) Egy utcai világítás simán van 500W. Ez 5db 100W-os égő. Az én házamban összesen 10db lámpa van. Ha ezek mindegyikére 100W-os égőt dukok, akkor ott vagyok ahhol 2db utcai lámpa van. Csak az utcában ahhol lakom közel 200lámpa van. Ez barátok közt is 10kW...
Ha annyira érdekelné őket a környezet akkor nem csinálnának ilyen anomáliákat...
@Macropus Rufus: Az a durva, hogy ha a széndioxidkivonási módszerek felfejlődnek, de a felmelegedés tovább tart, akkor is lehet mondani, hogy "jó, de a múltbeli magasa CO2 miatt emelkedik még mindig tovább a hőmérséklet". Vagy ha jön egy globális lehülés, még akkor is lehet mondani, hogy "jó, de CO2 nélkül a lehülés még erőteljesebb lenne". Ergo ezt a kérdést már mindig is hit alapján fogjuk megitélni (én nem tom kinek van igaza).

Ellenben az viszont biztos, hogy nem az okot kell kezelni jelen esetben, hanem a következményt. Pl tengervízszint emelkedést vízhiányt stb 36000 mrd dollárból sokkal könnyebb kezelni, mint a CO2 kibocsátást, ráadásul utóbbi esetén még mindig ott a sansz hogy neked van igazad, és a hőmérsékletemelkedés káros hatásait továbbra is le kell kezelni.
Nem azért nem tudnak beruházni megújulókba, mert nem akarnak, hanem azért nem ruháznak be, mert ha akarnának se tudnának!
Az erőművek ugyanis csak a közgazdaságtan fogalmai szerint kerülnek pénzbe. Valójában energiába kerülnek (igaz ez az energia stabil körülmények között kifejezhető pénzben)...

Ekkora energiakivonás a rendszerből, amennyibe az alternatív erőművek megépítése kerülne, az energiaárakat a csillagokig vinné, (deficit) mire az épülő beruházások kezdenék megtérülni. Ami új fosszilis reneszánszhoz vezetne, ill. vezet éppen most:

www.treehugger.com/fossil-fuels/coal-use-climbing-worldwide-highest-level-40-years.html

Ergo a függvénynek nincs ilyen irányú megoldóképlete. (sajnos)

ja és : ÉBRESZTŐ!!!
Pont tegnap számoltam ki én is, de nekem csak 35 ezer milliárd dollár jött ki. Valamit nagyon elkúrtak ezek.