IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo


Négy gyakorlati tanács, hogy miként is fogjunk hozzá a fenntarthatóság beépítéséhez az üzleti filozófiába

 

„The markets can protect nature if we find the right sustainable practices.”
- Ian Cheshire -


Érdekes kérdés, hogy vajon mivel motiválhatóak a vállalkozások, a vállalatvezetők arra, hogy cégüket a fenntarthatóság eszméinek érvényesítésére ösztönözzék működésük során. Még érdekesebb kérdés, hogy amennyiben egy vállalatot sikerül is a fenntarthatósági célrendszerek figyelembe vételével irányítani, vajon az ügyfelek mennyire vehetők rá arra, hogy ők is magukévá tegyék ezt a gondolatvilágot és elfogadják az adott vállalat cégfilozófiáját. Melyek lehetnek azok a módszerek, amelyek sikerre vihetik a vállalatvezetés fenntarthatóságra alapozott cégvezetési filozófiáját?

Május 29-én a the Guardian Ian Cheshire-t választotta meg a 2012-es év fenntarthatósági célokat tevékenységébe sikeresen integráló vállalatvezetőjének (Sustainable Business Leader of the Year). Az angol úriember a Kingfisher nevű lakberendezési és építőipari áruházláncot vezeti, és már évek óta elismert a fenntarthatósági célrendszereket integráló vállaltvezetési filozófiájáról. Nézzük hát, hogy mi az a négy kiemelkedően fontos dolog, amivel a cégvezetők vállalataikat (plusz ügyfeleiket és beszállítóikat) ráterelhetik a fenntarthatóság ösvényére.


1. Nem kell pánikolni, hosszú távon tervezünk!

A legfontosabb, hogy a vállalatvezetők próbáljanak meg elszakadni a rövid távú üzleti célok hajszolásától, és hosszú távon lássák a fenntarthatósági célrendszerek kritériumainak megfelelő működésből fakadó üzleti értéket. Amennyiben ez sikerül – és félreteszik az egyes hónapok eredményességi fluktuációja okozta frusztrációt –, nem lesz nehéz meggyőzni a tulajdonosokat arról, hogy az irány egyértelműen jó és foglalkozni kell a fenntarthatósági kritériumok beépítésével az üzletmenetbe.

Cheshire erre példaként a Kingfisher áprilisi mutatóit hozta, amely évtizedek óta a leggyengébb eredményeket produkálta. Ugyanakkor ez az egy hónap nem jelentette azt, hogy a vállalatnak szakítania kellene a vállalatvezető által támogatott filozófiától. Sőt a környezeti és társadalmi célrendszerek beemelése a vállalati működésbe, hosszú távon a gazdasági fenntarthatóságot is erősíti – legalábbis az éves adatok szerint. Ez ugyanis a jövő útja.

2. Motiváld a munkavállalókat!

Folyamatosan keresni kell azokat a lehetőségeket, ahol a munkavállalók is mobilizálhatók a fenntarthatóság eszméje mellett. Ennek első számú eszköze a belső kommunikációs csatornák kihasználása és az oktatás kell legyen. És itt kell kiemelnem, hogy az oktatás nem elsősorban arról kell szóljon, hogyan lehet kevesebb papírt használni az irodában, vagy hogy kapcsoljuk le a villanyt magunk után, hanem sokkal inkább arról, hogy miről szól a fenntarthatóság gondolata és ezeket az elveket miként lehet átadni az ügyfeleknek, hogyan lehet rávenni őket, hogy kövessék ezeket az elveket a mindennapi életben is.

A másik nagyon fontos dolog, hogy a munkavállalókat bevonják a cégvezetők a közös gondolkodásba, és közösen találják meg azokat az eljárásrendeket, amelyek révén jelentősen javítható a csökkenő erőforrások hatékony felhasználása. Legyen szó itt akár egészségmegőrzésről, vagy az olyan szektorok esetében, ahol sok hulladék keletkezik (nyilván a kis- és nagykereskedelem ilyen) arról, hogy miként lehet a megfelelő hulladékkezeléssel csökkenteni a költségeket (szelektív gyűjtés, visszanyerés, értékesítés, stb.).

3. Ügyfelek és partnerek nélkül nem megy!

Az ügyfelek megnyerése az ügynek az egyik legnehezebb feladat. Egész egyszerűen ma még nem feltétlenül értik vásárlók, üzleti partnerek, hogy mit is tesz pontosan az a vállalat, amelyik a fenntarthatósági célrendszert beépíti üzleti filozófiájába. Pedig amennyiben sikerült az ügyfeleket is felvenni a hajóra, az remek alapja lehet egy versenytársaktól megkülönböztető cégmárka felépítésének. És ez ugyanúgy igaz a kis- és nagykereskedelemre, mint az IT-szolgáltatói szektorra vagy éppen az energetikaára.

Ahhoz azonban, hogy az ügyfelek készek legyenek fedélzetre lépni, egyrészt okosan kell használni a médiát és a nyilvánosságot, másrészt hatalmas energiákat kell az ügyfelek közvetlen felvilágosítására, meggyőzésére is fordítani. Azt viszont észben kell tartani, hogy nem arról kell meggyőzni az embereket, hogy ezt vagy azt a terméket és szolgáltatást vegyék igénybe, hanem arról, hogy igenis fontos és hatással van a bolygó és az eljövendő nemzedékek jövőjére az a döntés, amit nap mint meghoznak vásárlásaik, beszerzéseik során. Ha ezt sikerül átvinni a partnerek fejébe és van egy jó, fenntarthatóságra épülő vállalati márka, máris nyert ügyünk van.

És még egy fontos dolog: tevékenységünk célcsoportja nem az ügyfelek azon 30 százaléka kell legyen, amelyik már elkötelezett a fenntarthatóság iránt, és nem is az a harminc százalék, amelyik élből elutasítja ezt a fajta eszmeiséget. Azt az ingadozó 40 százalékot kell a megfelelő oldalra átbillenteni, amelyik szeretne tenni valamit a bolygó fenntarthatóságáért, de nem tudja pontosan, mit is kellene tennie. Ennek a csoportnak pedig már megfelelő tájékoztatással is hatalmas lökést lehet adni a számunkra kedvező irány kiválasztásához.

+ ráadás: versenyeztessük meg a beszállítókat!

A vállalakozások számára a legnagyobb motivációs tényező a bevétel. És mivel egy vállalat napi működése tekintetében sok minden a beszállítóknál dől el, érdemes már ezen a szinten keresni a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő termékeket, szolgáltatásokat, vagy legalább a törekvést a partnerekben arra, hogy ez hamarosan így lehessen. Márpedig miért ne lehetne motiválni, megversenyeztetni ezeket az üzleti partnereket, hogy a fenntartható termelési technológiák felé tolódjanak? Talán a teljes spektrumot vizsgálva a magyar üzleti kultúra még nem tart ezen a szinten és a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő működést a cégvezetők zöme úri huncutságnak tekinti, de motiválni igenis lehet. Szerencsére lassan-lassan idehaza is presztízst jelent majd olyan vállalkozást vezetni, amely a fenntarthatósági célrendszerek figyelembe vételével végzi tevékenységét, és olyan partnerekkel áll üzleti kapcsolatban, akik szintén érzik ennek a fontosságát.

Tanulság: merjünk belevágni. Már apró lépésekkel is sokat tehetnek a hazai vállalkozások is a közeli és távoli jövőnkért. Idővel ugyanis valóban meg kell találniuk a vállalkozásoknak azt a megkülönböztető vonást, amivel előrébb kerülhetnek versenytársaikhoz képest. Miért ne lehetne ez a fenntarthatóság? A sorvezető már megvan.


 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr844573129

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mi van a térenergia kicsatolásával? Az lenne a nagy dobás. Égely már évek óta ígérgeti, de csak egy kis kerékig jutott. :)