IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Menetel a napelem

2012.05.18. 10:25


Menetel a napelem2011-ben 29,7 gigawattnyi fotovoltaikus rendszert kapcsoltak a világ villamosenergia-hálózataira – áll az Európai Fotovoltaikus Iparági Egyesület (European Photovoltaics Industry Association - EPIA) május elején megjelentetett elemzésében. A legtöbb - összesen 21,9 gigawattnyi napelemes kapacitást – Európában állították termelésbe, sőt két európai állam, Olaszország és Németország, felelős a tavaly rendszerbe kapcsolt kapacitások közel 60 százalékáért. Az olaszok 9,3 gigawatt új napelemet csatlakoztattak a hálózatra, míg a németek 7,5 gigawattnyit.

Elképesztő számok. Olyannyira, hogy a két európai országot messze lemaradva követi Kína 2,2 és az Egyesült Államok 1,9 gigawatt telepített kapacitással. Ezen a négy országon kívül mindössze kettő másik, Japán és Franciaország fért be 2011-ben az 1 gigawattosok klubjába, amelynek taglétszáma 2010-ben mindössze három volt.

Az energiaigények kielégítésének tekintetében sem áll rosszul a napenergia Európában. Tavaly az éves áramfelhasználás 2 százalékát fedezték a napelemek, míg a csúcsidőben jelentkező fogyasztás esetében ez az arány 4 százalék volt. A listavezető természetesen itt is Olaszország – a 2011-es teljes áramfogyasztásának 5 százalékát biztosították a napelemek, míg a csúcsidőszaki fogyasztás esetében a felhasznált villamos energia 10 százalékát termelték meg a napelemek. 

A fejlődés pedig úgy tűnik töretlen lesz úgy globális szinten, mint kedvező politikai és gazdasági támogatási rendszerek megléte esetén, Európában is. Az EPIA előrejelzése szerint a tavalyi év két listavezetője mellett Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Görögországban lehet számítani további beruházási boomra. Amennyiben a támogatási környezet kedvező, az európai növekedés középtávon elérheti a 20-25 gigawattnyi kapacitást is évente. 

Az Európán kívüli piac tekintetében az előrejelzések még kedvezőbbek. Úgy tűnik, hogy a szélenergia-kapacitások terén abszolút vezetőnek számító Kína a napelemek esetében jó eséllyel pályázik az első helyre a „rest of the world” kategóriában a jövőben. Ugyanakkor az elemzések az Egyesült Államokban és Japánban is dinamikus növekedést prognosztizálnak (ez utóbbi ország esetében megújulókkal kívánják pótolni a leállított nukleáris kapacitások legalább egy részét).

Hol marad Magyarország?

Valahol messze a lista végén kullog, például az EPIA tanulmányban szinte meg sem említik hazánkat. Magyarországon jelenleg a lakossági megoldásokat is beleszámítva körülbelül 2-2,5 megawatt (!) fotovoltaikus kapacitás termel áramot, nem is feltétlenül a hálózatra. A KEOP keretében elnyert pályázatok kapcsán a kormányzat körülbelül további 8 megawatt kapacitás kiépítésére számít. Ez bizony elég kevés.

Pedig a napenergia-hasznosítás tekintetében a hazai adottságok kedvezőbbek, mint például Németországban. A napsütéses órák száma itthon az OMSZ adatai szerint 1800 körül alakul évente (Németországban ez körülbelül 1000-1200). Mindent összevetve tehát 1 kilowatt beépített kapacitás évente termel biztosan körülbelül 1200-1400 kilowattóra áramot. Ez nem is lenne olyan rossz. Akkor mégis mi lehet a baj?

Részben a telepítési költségek környékén érdemes keresni a probléma gyökerét. Magyarországra ugyanis a napelemek – értelmezhető gyártókapacitások hiányában – sokszoros közvetítői láncon jutnak el. Ráadásul kevés hazai vállalkozás elég felkészült arra, hogy valóban professzionális minőségben és ipari méretben „felépítse” és beüzemelje a naperőműveket – ez is jelentős drágító körülmény. Olyannyira, hogy egyes becslések szerint 1 megawattnyi napelem telepítési költsége valahol 500-600 millió forint körül mozog.

A drága beruházás meg értelemszerűen jóval hosszabb idő alatt térül meg, a jelenlegi támogatás mellett egy 1 megawattos rendszer körülbelül 15-20 év alatt. Ami még nem is lenne baj, mert elméletileg a megtérülést követően minimális költségek mellett üzemeltethető lenne a rendszer még körülbelül 8-10 évig jelentősebb hatásfokromlás nélkül. Csakhogy bizonytalan gazdasági és kiszámíthatatlan szakpolitikai környezetben épeszű beruházó nem kötelezi el magát ilyen hosszú időtávra.

Persze megfelelő átvételi árak mellett a megtérülési idő és kockázat jelentősen csökken – nem is véletlen, hogy az EPIA elemzése is kiemelt figyelmet szentel a támogatási körülmények hektikus változásának negatív hatásaira. Erre talán a legjobb példa Csehország, ahol a rendkívül magas átvételi árak miatt lezajlott erőteljes napelemes fejlesztések akkora mértéket öltöttek, hogy le is kellett állítani az új projektek támogatását. És az sem véletlen, hogy hosszabb távon ott lehet folyamatos fejlődésre számítani, ahol kiegyensúlyozott támogatási környezetben, középutas kötelező áramátvételi árak mellett ösztönzik a megújulók térnyerését.

De lássuk ezt számokban is, 2010-es adatok alapján (a beruházások jó része ekkor indult, erre az árra tervezték a projekteket). Csehországban az eltúlzott támogatás 0,46 eurót jelentett kilowattóránként – meg is volt a boom, majd le is állították az új projektek támogatását. A magyar támogatási összeg valahol 0,11 euro körül alakult és alakul jelenleg – nem is épülnek jelentős napelemes kapacitások, hiszen a megtérülés igencsak kérdéses. És ott van jó példaként mondjuk Németország, ahol a támogatás értéke körülbelül 0,35 euro és a szakpolitikai rendszer is kiszámíthatóbb – a fejlődés egyelőre töretlennek is látszik.

Egy németországihoz hasonló átvételiár-támogatás (kb. 80-90 forint/kilowattóra) mellett egy 1 megawattos naperőmű megtérülése kilowattonkénti 1200 kilowattórás átlagtermelés mellett körülbelül 5-6 év lehetne. Ez pedig már egy beruházónak is vonzó!

Ami tehát biztos – egy valóban átgondolt támogatási politika nélkül nem is lehet számítani jelentős előrelépésre itthon a napenergia tekintetében. Pedig a berendezések és a technológia befektetői szempontból nem rossz, sőt megbízhatóság és hatásfok tekintetében egyre jobb lesz. A napelemek ára is csökken. A jövő magyar energiarendszerében ráadásul a fotovoltaikus kapacitások kiváló diverzifikálói lehetnek a megújuló palettának.

Plusz az sem lenne rossz, ha mondjuk a 2015-ös EPIA kiadványban legalább szót ejtenének Magyarországról...

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr534523921

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nemetorszagban az iden allitottak le a tamogatasi rendszert. Ha jol emlexem, aprilis 1-tol.

A napelemgyartok panaszkodnak a piac zsugorodasara, illetve a kinai konkurencia dompingaraira. Frankfurt am Oder-ban pl gyarat is zarnak be. Az biztosnak tunik, hogy megtorik a lendulet.

A tarsadalom egyes retegeit is nehez helyzetbe hozza a kotelezo atvetel es az energiewende. Csak tavaly 600e haztartasbol kotottek ki az aramot.

Egyebkent pedig igencsak megosztottak abban a tekintetben, hogy van-e nekik ertelme napelemmel foglalkozni.
Németo-ban a támogatás célorientált és többsikú, adójóváirást, áramátvételi kötelezettséget is tartalmaz. Bajorország falusi épületeinek, pajtáinak nagy része napkollektorral borított. Nálunk nem látszik hogy az EU-források,a KEOP, USZT-NAP pályázatok mennyire képezik egy átfogó nemzeti stratégia részét.
Nem tudom, ma még mennyire igaz, de régebben azt olvastam, hogy a napelem élettartama során kevesebb energiát képes előállítani, mint amennyi a gyártásához kell. Ergo mínuszos az energiamérlege.
A jobb időkben gondolj a nehezebb időkre alapon van csak értelme a ledes világításnak és a napelemeknek.
Egy komolyabb írásban olvastam: A nappali fogyasztási csúcsokat a német napelem rendszer már igen jól kezeli. Nálunk erre meglehetősen sok gázturbinás erőművet építettek.
Mindenki a visszatápláláson rugózik, pedig a tanyavillamosítás is érdekes lehetőség. Alapból napelemes világítás, tv, rádió. A mosógép és a körfűrész pedig fáradt étolajos dízel aggregátorról megy. Esetleg rá tud tölteni az akkumulátorokra is, ha nem eleget süt a nap. Üdv
@Tesztelo.hu: Valami ilyesmit ahllotam én is.

A napelemhez nem kevés kőolaj kell. Egyébként meg jóval drágább a vele előállított áram, mint a széntüzelésű erőműben, mivelk a hatékonysága is elég szar.
Manapság a széntüzelés korántsem akkora környezetousztító technológia, mint 30 éve, az atomenergiáról meg nem is beszélve. Persze egyik sem veszélytelen, de Magyarországon egy lángossütőt megnyitni sem egyszerű egy piacon, akkor milyen lehet egy reaktort üzemeltetni?
Meg talán Németországban nem kerül több mint egy éves fizetésbe a napelem, és több napi nettó bérbe egy ledes villanykörte.
www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/sugarzas/
hm... Magyarul 2000 óra alatt kellene megtermelni azt az energiát, amire szükségünk van. Nagyjából 84 nap. Egy évben.
Magyarorszagon egyreszt alacsony a napsuteses orak szama, masreszt nincsen hatteripar ami miatt megerne a PV panelek telepitese.

Raadasul elegge sok orszagban egy jo nagy umbulda is van az ilyen beruhazasoknal.
Durva számok,az Olasz napenergia elég lenne Magyarországnak?
már megint van aki keveri a napkollektorokat, és a napelemeket... a napelemek technológiája még tényleg nem túl jó, rossz hatásfok, és élettartam alatt nem jön vissza az ára, csak ha állami támogatás van. De az meg szintén a mi pénzünk.

A nap hőenergiáját használó rendszerek ellenben jók lehetnek, pl. egy kisebb házrész fűtésére rá tud segíteni (vagy melegvízet csinál), pl. tavaszi őszi átmeneti időszakokban, ld. sörkollektor hobbisták...
@Tesztelo.hu: "a napelem élettartama során kevesebb energiát képes előállítani, mint amennyi a gyártásához kell. Ergo mínuszos az energiamérlege. " Ez így van. De a szélenergia sem kevésbé siralmas. Az EU-ban egy tipikus szélgenerátor évente kb. 52 MFt értékű áramot állít elő és 87 MFt értékű állami támogatást kap. Tehát tisztán 35 MFt-ot vesz ki az adófizetők zsebéből. Egyetlen szélgenerátor!
A napelem max a számológépbe való!
Udv. Sajnos Magyarorszagon maganszemelyekenk ezek az alternativak majdnem, hogy torvenyellenesek. Az onkormanyzattol mi sem kaptunk engedelyt hazi szeleromure.
Amolyan nem hivatalos forrasbol, aki ezeket csinalna ado csalonak vannak nyilvanitva mint aki magyar lakcimmel rendelkezik es kulfoldi rendszamu autoja van az union belul.

Ezert nem terjednek azok a dizelek sem amit fozoolajbol allitanak elo. Nem tudja meg az allam, hogy hogyan rakja ra az adot...
@Tesztelo.hu: Ezt nem nagyon tudom elhinni.
@Pan Modry: Miért?Németországban többet süt a nap?Persze,merthát nagyobb,mint Magyarország.
Sajnos ez itthon csak akkor fog változni,ha odafönt valamilyen lenyúlási lehetőséget látnak benne.Na akkor beindul majd a biznisz.Nekik biznisz lesz,nekünk szopás.
"Plusz az sem lenne rossz, ha mondjuk a 2015-ös EPIA kiadványban legalább szót ejtenének Magyarországról..."

Sajnos az orbánék mindent megtesznek, hogy ne így legyen. Szerintük a pénzed jobb helyen van náluk mint ha magadnak félreteszed...
@Tesztelo.hu: "Nem tudom, ma még mennyire igaz, de régebben azt olvastam, hogy a napelem élettartama során kevesebb energiát képes előállítani, mint amennyi a gyártásához kell. Ergo mínuszos az energiamérlege."

Ha ez így lenne akkor sose térülne meg a rá fordított beruházás. Gondolkodjunk mielőtt hülyeséget írunk...
@kovi1970: ha nem tömnék állami pénzzel nem is lenne egy darab sem belöle.
a napelem elég buzis
legalább újratölthető lenne benne a cucc, amitől csak 20 évig jó. ez így még nagyon gagyi technológia
"Egy németországihoz hasonló átvételiár-támogatás (kb. 80-90 forint/kilowattóra) mellett...."

És ezt az átvételiár-támogatást ki fizetné a kedves befektetőnek? Mi fogyasztók? Az állam? Miből? Hitelből?
Már látom a szép új világot: a német befektető a magyar állam átvételiár-támogatása mellett ide telepít az olaszoktól vett fotovoltalikus áramfejlesztőt. A magyar államnak persze nincs pénze az átvételiár-támogatás megfizetésére, 150 Ft/kWH meg mégsem lehet az áram ára, egyik napról a másikra, vesz föl hitelt Ny-Európából. (Vagy a szélkerekeknél nem így történt?)

De jó lesz nekünk! Meg leszünk említve az EPIA jelentésben!

Azon még nem gondolkodtál el, hogy ebben az országban is kellene vm. jövedelem termelés, hogy visszafizessük a hiteleket, meg úgy, éljünk valamiből?
Aki nem érti meg az alternatív energiák fontosságát, és továbbra is azt forszírozza, hogy az oroszoktól kell gázt és kőolajat venni, az NATO- és magyarellenes.
Én számos kommentből az előregondolkodást hiányolom... Most még olcsó az olaj, de nem marad mindig így....A napelem-technika most még horror-drága, de ez sem mindig így, a hősugárzás-elnyeléses viszonylag kis költséggel, akár barkácsolható is.(Egy csöppet kihajtott esővíz-csatorna (mint koncentrátor), bele alufólia, a megmaradt sötét színű padlófűtéscső, keringtetve a vizet fűtheti a kerti tussolót. De ez csak az első lépés...
Szerintem 80-90 Ft/Kwh-ás átvételi ár/támogatás irracionálisan magas, a jelenlegi ~50Ft/Kwh eladási árakhoz viszonyítva.

A napelemek jelenlegi ~10%-os hatásfokának legalább 3x-sára kellene javulnia, hogy ne csak az adófizetők pénzét égessük el, feleslegesen.

Ennél sokkal fontosabb lenne, a hőszigetelések támogatása, illetve ezek előírása, mert az elektromos pl. a lakossági áramfogyasztás mértéke eltörpül az egyéb fűtési célú energiahordozók fogyasztásához képest.

Az extra jó hőszigetelés 3- 4 év körüli megtérülést jelent, ha pl. a hitelbe elvégzett hőszigetelés értékét, maradéktalanul vissza is törlesztik a megtakarított energiának megfelelő részletekben.
Ezt követően pedig talált pénz az egész.

Számos tanulmány volt arról, hogyha az elmúlt húsz évben a lakossági gázártámogatást a hőszigetelések korszerűsítésére fordították volna, ma kb. fele akkora lenne az energia igényünk, ergo költségeink is.
Néhány gondolat a korábbi hozzászólásokhoz.

A jelenlegi rendszerek (napelem, inverter.. ) energia, és környezeti megtérülése 0.75. azaz kevesebb energia kell a gyártáshoz, üzemeltetéshez valamint bontáshoz ( 25 éves életartamra vetítve ) mint amennyit a rendszer megtermel 2006 adatok alapján. Az elmúlt 6 évben a rendszerek hatékonysága (és ára ) is drasztikusan csökkent, tehát nem tudom az elöttem felszólalok miről beszélnek és mivel tudják állításukat igazolni.
www.clca.columbia.edu/papers/21-EUPVSC-Alsema-DeWild-Fthenakis.pdf
Nem kéne folyton adóból tömködni a beruházók zsebét.
Azt mondom erre még vehet is fel hitelt az állam és építse meg magának, hogy utána nekünk hozzon hasznot.

Támogatni adóleírással meg 0-ás áfával kéne. És ahogy már írták gázártámogatással se az orosz milliárdosok zsebét kéne tömni.
@Spiro: az átvételi dijat a németek idén leszállitották 14-16 centre. Persze náluk az önköltségi 10 cent/kWh helyett a magyar 16 centtel szemben majdnem 23 cent körüli a fogyasztói ár. A görögöknél ezt is nagyvonalúan oldották meg, az átvételi ár 55 cent/kWh (vajon miért?). A mi áramdijszabásunk is tartalmaz megújuló energia támogatást, hogy ez mennyire elég, nem tudni.
@DTG:
Ja, nekem is nagy kedvenceim az ilyen "szakértő" hozzászólások. Bezzeg utánaszámolni aztán egy sem tud...
PL, egy 230W-os napelemtábla ma itthon netto 140eHUF, feltételezve 30 éves élettartamot, az itthon 30x2000x0.23=13800kWh megtermelt villamos energia. ez mai villamosenergia átlagáron (amit most 50HUFnak veszek az egyszerűség kedvéért) 690 000 HUF.
Ami kb. az 5x-öse a befektetett 140 000 HUF-nak, azaz a mostani, kb. 10HUF6kWH Paks-i előállítási költséggel van egy szinten megtermelni így az áramot.
@Qqriq: pontosan erről van szó. Addig, amig viszonylag olcsón nem lesznek 20-25%-ot kinyerő napelemek, amelyek legalább a szénerőművel vetekednek hatékonyságban (beruházással együtt), addig dotálják azok az államok, akiknél a fejlesztés (tehát a későbbi profit is keletkezik majd). Magyarországnak momentán nincs erre pénze, szerintem az lenne a baj, ha ezt az állam dotálná jelenlegi helyzetében. Óriási stratégiai baki lenne. Arról nem is beszélve, hogy a technológiai fejlődés miatt a ma kapható napelemek, holnap már feleannyit se érnek majd. Hisztiország...
@Gyulimali: ja például te sem tudsz utánaszámolni... elfelejted, hogy alternatív költséget kell számítani, ami kurva nagy baki egy ilyen számolásnál 30 év esetén.

ha befektetsz ma 140 ezer forintot, akkor az mennyi is lesz 30 év múlva, mondjuk optimista átlag 6%-os kamattal? az 140e*1.06^30 azaz 800e ft!!!!

Szóval ezzel hasonlítgasd azt a 690-t.

Persze a 690 sem 690e jelenértéken, de ezt most hagyjuk. (nem vagyok közgazdász)
@Petykabá:
És az nem zavar, hogy az alapkérdés meg az volt, hogy egy napelem előállítása az több energiát igényel, mint, amennyit megtermel az élettartalma során. Azt elolvastad legalább?
Sőt, még az inverter, meg a kábelek, meg a karbantartás, meg a szerelés költségeit is kihagytam... mert nem egy komplett megtérülési, meg jövedelmezőségi számításról volt szó, hanem arról, hogy a "napelem" (igen, csak így általánaosságban) nem gazdaságos, mert több energiát igényel az elkészítése, mint, amennyit az élettartama alatt megtermel.
Remélem, mostmár sikerült eléggé egyértelműen fogalmaznom.
ööö, most már nem értem akkor, hogy mit akartál mondani pontosan... akkor bocs.
@kovi1970: Amennyire nézem a többiek hozzászólását, akkora hülyeség nem volt... De egyébként korrigálom magam, ha jól rémlik, mintha az írták volna, hogy a napelem előállítása jobban szennyezi a környezetet, mintha az általa megtermelt energiát hagyományos (szén v. gáz, arra nem emlékszem) erőművel állították volna elő.
@Gyulimali:
Számításod totálisan rossz . Ha jó lenne már senki sem használna gázt.

230W-os hálózatba kötött napelem éves energia termelés 248Kwh -- >> 248*50= 12.400 Ft. (nem hálózati ~14%-kal több).
Ennél Tunéziában is csak 30%-kal jobb a matek.

230W-os napelem a szükséges
inverterrrel , stb. ára > 230.000 Ft. (egy rendszerenek számos egyéb költsége van a napelemen
kívül).

Megtérülés, > 17 év a finanszírozási költséget, és a hatékonyság romlást nem számolva.

Ha nem hiszed, játszadozhatsz az alábbi kalkulátorral.

re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php
A PV elem pozitív energia mérlegű beleértve a gyártás és a karbantartás során felhasznált elsődleges energiát. Ezt igen sok tanulmány megerősíti. Tehát energetikailag jó beruházás. A becsült EROI (energy return on energy invested) kb. 3-5 között van.

Ez igaz a szélerőműre is ha TÉNYLEG szeles helyre teszik (és nem a Kisalföldre :-))

Viszont nem mindegy hova és milyen méretben szerelik fel. Tehát a németországi példa csak a vaskos támogatás miatt életképes. Viszont a Szahara az más kérdés.

Alternatív költségek: Aki azt gondolja hogy 6%-os reál kamatra tutira be tud fektetni annyi időre, amíg a napelem termel lásd "Petykabá" hozzászólását, az nézzen körül a világgazdaságban (jelenben és múltban) és (idővel) rájön majd hogy ez kockázatmentes alapon nehezen kivitelezhető. Jó ha évi 1-2%-ot tud majd reálban keresni, inkább 0-át!.

Tehát tuti stabil befektetésnek jó lesz a PV napelem - nem minden földrajzi helyen persze- , csakhogy nem privát méretben (2 m2) hanem ipari méretben ahol a méretgazdaságossági előnyök megvannak.
@Gyulimali: "PL, egy 230W-os napelemtábla ma itthon netto 140eHUF"

Ennek fuss neki még egyszer, jó?
@grinshot: "Viszont a Szahara az más kérdés."

Ne vegyél rá mérget. Iszonyatos karbantartási költségei vannak, mert egy nap alatt belepi a homok. Gakorlatilag kell egy fószer, aki folyamatosan csak söpri őket.
Kollegák! Pénzügyes fejjel ma ott éri meg befektetni napelembe, ahol az államkötvények hozama 0 vagy +0 közeli X évre. Bármilyen megdöbbentő van ilyen ország az EUban is. Ráadásul ott az átvételi ár is más, tehát a beruházás megtérül gyorsan. Visszafelé forgatva a gondolatot: akkor éri majd meg kishazánkban ilyen beruházásba fektetni, ha a kiszámítható gazdaságpolitika nyomán az ország kamatkockázata csökken, így sem az állam, sem a pénzügyi szektor nem kínál magas prémiummal jobb befektetési lehetőségeket. Ha így járunk, a nap végén a hosszú távú, stabil megtérüléseket preferáló nyugdíjalapok megtalálják az életképes projekteket.