IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo


Megvan a jövő egyik sikergyanús energetikai fejlesztési modellje: a közösségi erőmű. Azaz olyan projektek életre hívása, amelyben a befektető maga a fenntarthatóság iránt elkötelezett lakosság. Bécsben már sikeres a modell, az első közösségi naperőművet már üzembe is állították. Az elgondolás annyira bejött az osztrák főváros lakóinak, hogy már a következő két naperőműhöz is megvan a szükséges pénz, de a negyedikre is hamarosan összegyűlnek a források.

A modell lényege egyszerű: kell hozzá egy nyitott városvezetés, egy nem kevésbé nyitott energiaszolgáltató és a fenntarthatóság iránt elkötelezett, megtakarításokkal rendelkező lakosok, akik megfelelő üzleti konstrukció keretében hajlandóak előfinanszírozni egy megújuló energiaforrások kiaknázásán alapuló projektet. 

Az első erőmű 2100 napelemből épül fel, ezeket legalább felerészben a lakosok vették meg, majd adják bérbe az energiaszolgáltatónak. A befektetés nem kicsi, napelemenként 270 ezer forint, amelynek legalább a felét kell fizetniük az érdeklődőknek. A teljes projekt értéke tehát 560 millió forint – ez már befektetői szemmel nézve is kiemelkedő. Egy naperőmű egyébként 200 bécsi háztartás éves villamosenergia-igényét fedezi. Ha tartják az ütemet, 2030-ra valóban megújulók szolgáltathatják majd ki a bécsi energiaigények 30 százalékát.

A városlakók motivációja kettős – egyrészt hisznek abban, hogy ezzel is hozzájárulnak a környezet megóvásához, másrészt az energiaszolgáltató 25 éven át a beruházott érték évi három százalékáért visszabérli a tulajdonosoktól a napelemeket, majd a bérleti idő letelte után kifizeti a berendezések árát. Ez pedig nagyon nem rossz befektetés – kvázi mintha valaki vett volna egy hosszú távú, stabil hozamot garantáló kötvényt. A három százalékos megtérülés pedig egy 1,5 százalékos alapkamattal működő országban teljesen korrekt befektetéssé teszi a konstrukciót. És persze az energiaszolgáltató sem jár rosszul, hiszen körülbelül egy százalékot nyer a kamatokon mintha a négy százalékos banki hitelt választotta volna.

Új megközelítés – jó megközelítés

A nagy kérdés persze, hogy jó, életképes-e a modell. Alapvetően úgy gondolom, hogy igen – megfelelő gazdasági környezetben ez egy igazi win-win helyzet lehet.

Egyrészt jó a lakosságnak. Aki vállal egy ilyen hosszú távú elköteleződést, cserébe kap egy biztosan, tisztességes mértékben megtérülő befektetést. Ennek biztosítéka, hogy a napenergia egyre inkább tipikusan olyan energiatermelési technológiává válik, ahol nem kell hatalmas összegeket költeni karbantartásra és üzemeltetésre. Stabilan és többé-kevésbé kiszámíthatóan termel. A konstrukcióban részt nem vevő bécsiek pedig élvezik a környezetvédelmi előnyöket.

Másrészt jó az érintett energiaszolgáltatónak, áramtermelő cégnek is. Először is olcsóbban jut forráshoz, mintha azt bankoktól kellene megszereznie. Egy 560 millió forint értékű beruházásnál az egy százalék is sokat jelent! Másodsorban egy olyan hatásos társadalmi bázist építhet a megújuló energetikai portfóliója mögé, amelyiknek akár már politikai véleményvezérekre is hatása lehet. Harmadszor pedig a beruházási modell input oldala mellett egy jól megválasztott output (értékesítési) oldallal megfelelő profitot is termelhet. Ráadásul az áram értékesítése során a vállalkozás még választhat is: vagy értékesít a kötelező áramátvételi rendszerben, vagy kilép a villamos energia másodlagos piacára és direkt értékesíti a hitelesített zöldáramot.

Harmadrészt pedig nyer a megújuló alapú (villamos)energia-termelés eszmeisége is. Ez ugyanis egy olyan modell, ahol kézzelfoghatóvá válik a lakosság számára, hogy igenis lehet jó üzlet a zöldenergia a fogyasztóknak is – hiszen a családok a korábbi fogyasztói státusz mellé, befektetői státuszt is nyernek a modellben. Plusz, ha a források így is összegyűjthetőek a beruházások fedezésére az azt jelenti, hogy sokkal kevésbé van megkötve a fejlesztők keze, tehát jóval nagyobb számban épülhetnek ki a megújuló kapacitások, hiszen mint az közismert egy energetikai beruházás esetében a legkeményebb dió sok esetben a források biztosítása (meg idehaza az engedélyeztetés, de most nem ez a téma).

Sikeres lehet egy ilyen modell Magyarországon?


Bizonyos feltételek teljesülése esetén igen. Az egyik legfontosabb ezek közül, hogy legyen egy működőképes támogatási rendszer vagy említésre méltó másodlagos piac a megújuló energiaforrásokból termelt energiának. Ezek nélkül ugyanis sem intézményi, sem lakossági befektetők számára nem biztosítható az elfogadható megtérülés. Megtérülés ígérete nélkül pedig nincs befektetés.

A számok persze másképpen alakulnának. A beruházási összegre vetített három százalékos bérleti díj (hozam) idehaza kevés, hiszen a bankbetétek kamata jelenleg 6-9 százalék között alakul, és az állampapírok is 8 százalék körüli hozamot biztosítanak. Legalább ennyit ennek a befektetésnek is hoznia kellene.

És mivel a tevékenység jó eséllyel lakosságtól származó betétgyűjtésnek minősül, fontos lenne egy PSZÁF állásfoglalás vagy engedély is a konstrukcióval kapcsolatban.

Összességében azonban a hulladékok energetikai hasznosítása mellett, ez is egy olyan terület, amelynek kapcsán érdemes vigyázó tekintetünket Bécs irányába fordítanunk, és ellesnünk az ott látottakat. 

 

web surveys

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr584500296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagyon hamar privatizálnák ezt.

Ide kb. olyan jogbiztonságú állam szükséges mint Ausztria és olyan önkormányzatok, ahol nem csak az a természetes, hogy beszedem a parkolási díjakat, de az is, hogy kifizetem a megrendelt munkákat, egyáltalán a kötelességeimet is betartom, nem csak a jogaimmal élek.

Na ettől vagyunk messze és ezért nem invesztálna senki ezekbe.
A lakosság finanszírozza? Hát ez zseniálisan új ötlet, bár kicsit hasonlít a lakosság a befizetett adóból az államon keresztül finanszírozza modellhez.
a napelem a legkevésbé hatékony energiatermelesi módszer. üzletileg teljesen életképtelen. a szaharaban még elmenne, na de bécsben...
Addig amig az onkormanyzatoknal mindenki arra koncentral, hogy az adott negy ev alatt megkeresse azt a penzt amivel a bukasa utan vigan el tud lenni ez itt elkepzelhetetlen.
Ha már beruházok napelemre, akkor saját részemre csinálom, és van ingyen áramom. Nehogy már én ruházzak be azért, hogy a szolgáltató utána eladja nekem, a pénzemből előállított áramot.
Rafinált ötlet! Pont mint a csatorna. A lakosság fizesse ki a beruházást, hogy utána kétszer-háromszor nagyobb legyen a vízszámlája.
mi okosabban csináljuk: mindent hitelből!

hogyhogy ez az osztrákoknak nem jutott eszükbe? lúzerek

hitelt kétpofára! hajrámatyar!
Úgy tudom, a napelemek hatásfoka 18 év alatt feleződik. 25év múlva nem ér semmit.
Humbug.
Sohasem térül meg a jelenlegi árakon.
A holnapiakon sem.
Erre én is gondoltam, hogy a napelem se tart ki ezer évig...
Az összes elrabolt manyup pénzemet erre szeretném költeni!
Ilyesmi? Magyarországon? Halott ötlet.
1. ehhez itt túl nagy a korrupció, az irigység és a gáncsoskodási hajlam
2. nincs olyan jó ötlet, amit legalább ne ugyanannyi ember köpködne, mint támogatna
Nem is értem, hogy a túróba húzta ki a magyar ezer évig...
Ez labanc politika, - majd megbocsátja nekem ezt a plágiumot a Viktor.
Ez labanc gazdasagpolitika. Mi majd kurucosan megvarjuk amig valaki megveszi, majd allamositjuk. Ostoba labancok.
@misc: Honnan veszed, hogy csak a Szaharában működne?
Magyarországon elég magas hozzá a napsütéses órák száma. És miután beruháztál az infrastuktúrába (ami mem sokkal drágább, mint egy új házba beköttetni a gázt, kazánt, csöveket, radiátort stb. venni), onnantól ingyen van. Ez bajosan nevezhető "legkevésbé hatékonynak".
@Parajpuding: LOL
Nincs sok hsz, de ahány komment, annyi ellenérv. A bécsiek nyilván mind hülyék, mert szerintük meg lehet csinálni, és érdemes is.
Nálunk mindaddig nem lehet ilyet csinálni, amíg ez a mütyi, sutyi, okosba, varia életszemlélet uralkodik. Már rögtön az elején egy átláthatatlan variaháló alakulna ki az ügy körül, hogy ép ésszel azt nem is lehetne átlátni. Persze egyből lenne két klikk, akik mafiamódszerektől sem visszariadva egymást gyilkolnák.
Napelemháború.

Ha létre is jönne akkor viszont a megélhetési bűnözők lopnák el, illetve vandálok basznák szét "heccből".

Ilyet olyan helyen lehet megvalósítani, ahol a népek többszáz éve anyagi jólétben, polgárosodva, kiegyensúlyozottan élnek.
Ott 25 éven át változatlan marad a banki kamat? Aligha.
Magyarországon meg egy évig sem. Akkor hogy lehetne bevállalni?
Nem tűnik energetikailag a leghatékonyabb módszernek ez a trükk.. Inkább valami áramszolgáltatói, EU támogatási, visszatérítési, adótrükk van mögötte.

Energiahatékonysági szempontból van több más sokkal jobb megoldás ha már tényleg az energiamérlegüket akarják javítani a bécsiek. ... Bécsben alig süt a nap....bár nem derül ki hogy konkrétan hova teszik a PV napelemeket....

Nem tudom egy lakos azért a 270 ezer Ft-ért, mekkora napelemet kap, kb. 2 m2 lehet. Ezen a tájon pedig a napelem éves termelése kb. 5-10 W/m2 lehet, ami évi kb. 80-160 Kwh. Ez röhejesen kevés, kb. 8-16 köbméter földgáz (vagy 8-16 l benzin) energiatartalma. Ha tényleg akarják javítani az energia mérlegüket akkor a "legalacsonyabban" lógó gyümölcs leszedésével kellene kezdeniük, pl. az épületek hőszigetelésével, energetikai revíziójával. Azzal lakosonként nem évi 8-16 m3 földgázt, hanem ennek akár több tízszeresét is meg lehet takarítani.

Gondolom ezt a posztoló is tudja...

Az ismertetett projekttel hasonlóságot mutatnak az "okosan" hazánkba telepített szélkerekek. Azok szinte sosem forognak, csak némán lengedeznek.... Na persze a szélkerékgyártó lobbi erős....
Gondolom a sok lelkes méregzöld mind a saját hugyát issza és a szarát eszi (diétásan) mert azt nem kell termelni, gyártani, szállítani, kezelni, trágyázni, tárolni, hűteni és nem termelődik hulladékból egy gramm sem.

Nem is szólva arról, hogy mindegyikük házán napelem és kollektor hegyek vannak, hogy a baromságait a számítógépén meg tudja írni.

Ha nem így van, akkor miről pampogtok?
Tegyetek amit akartok, de akik nálatok értelmesebbek miért kell, hogy tapsoljanak ehhez, vagy kövessenek benneteket az őrületben?