IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Ahogy közeledik 2015, egyre többször lángol fel a vita szakmai körökben is a hosszú távú energiaszállítási szerződések létjogosultsága kapcsán.


Hosszú távú szerződésekAz elmúlt évek gázár-emelkedési tendenciáját végignézve sokan hajlamosak átkozni az oroszokkal kötött hosszú távú gázszállítási megállapodást, holott a hiba nem is biztos, hogy a konstrukció kifutási idejében van. Sőt talán érdemes lehet feltenni a kérdést: tényleg olyan rossz lehet egy ilyen megállapodás egy fenntartható hazai energetikai rendszer létrehozása kapcsán? Egyáltalán nem biztos.

A hosszú távra szóló szerződéseknek – amennyiben azokat megfelelő körültekintéssel, mindkét fél érdekeit figyelembe véve, rugalmas kondíciók mellett kötik – sokkal több pozitív hatásuk van a partnerek üzletmenetére, mint amennyi hátránnyal járnak. Főleg az energetika területén. És ez itt a lényeg! 

Mert mit is kínál nekünk egy hosszú távra szóló kontraktus? Elsősorban kiszámíthatóságot. Egy hosszú távú szerződésből ugyanis nem lehet egyik napról a másikra kiugrani. Ennek legnagyobb jelentősége az ellátásbiztonság garantálása – azaz jöhet bármilyen (politikai vagy gazdasági) vihar, a gáz jönni fog.

A kérdés csak az, hogy milyen áron és kinek. És itt kell majd nagyon észnél lennie a majdani magyar tárgyaló félnek. Merthogy tárgyalások és új megállapodás biztosan lesz. Jelenlegi tudásunk szerint ugyanis az oroszok a jövőben is megkerülhetetlenek lesznek az ország gázellátásának tekintetében. Ennek oka egyszerű – nincsenek új, jelentős kapacitásokkal rendelkező alternatív importvezetékek, amelyekből fedezni lehetne az ország mintegy 11 milliárd köbméteres földgázigényét (ez ráadásul a gazdaság felfutásával várhatóan növekedni is fog). A Nabucco bedőlni látszik, a kisebb importvezeték-projektek, mint az ITGI vagy a TAP pedig egyelőre szintén nem ígérnek hamarosan konkretizálódó alternatívát, a Déli Áramlat pedig (amely egyébként gőzerővel halad előre a maga útján) nem diverzifikálja a forrásokat, csak a szállítási útvonal kerüli el Ukrajnát.

Persze a most épülő (szlovák) és a már kiépült (román, horvát) interkonnektorok a HAG vezetékkel és a hazai kitermeléssel jelenthetnek releváns mennyiséget, de az orosz szerződés mindenképpen kelleni fog, hiszen a szükséges földgázmennyiség felét még ezen lehetőségek mellett is orosz forrásból kell majd fedezni.

Nincs hát mese, kelleni fog az új megállapodás. Alexander Medvegyev egy korábbi beszéde alapján a Gazprom pedig csak hosszú távú megállapodásokban hajlandó gondolkodni. Ennél fogva pedig a fenti okok miatt mi is csak abban gondolkozhatunk.

Szerződéstörténelem

A jelenlegi is hatályos hosszú távú gázszállítási szerződést a Gazprommal még a Mol kötötte 1996-ban, és a megállapodás egészen 2015 júniusáig, az adott gázév végéig érvényes. Napjainkban a Gazprom magyar szerződéses partnere az E.On Földgáz Trade Zrt., amely 2004 novemberében vásárolta meg a Mol gázüzletágát. Erre a lépésre egyébként a Mol azért kényszerült, mert a kormány 2001-től megtiltotta a gázáremelést, ami az orosz gáz drágulása miatt 2004-ig a cégnek több százmilliárd forintos veszteséget okozott. Az üzlet végül 2004 novemberében köttetett meg, és érintette a gáztárolási és a gázkereskedelmi üzletágat is, de nem érintette az átviteli hálózatot, amely jelenleg is a Mol-kötődésű FGSZ Zrt. tulajdonában van. A vételár összességében több mint 900 millió eurót tett ki.


A részletekre viszont oda kell figyelni. Először is biztosítani kell a megállapodáson belüli rugalmasságot – és ezt nem is feltétlenül az időtávra értem (azért nem feltétlenül kell megint húsz évre elköteleződni), hanem sokkal inkább az árképzési mechanizmusokra. A kőolajár-indexálást ugyanis el kell felejteni. Az oly’ népszerű hasonlattal élve, az alma árát ne határozza meg a paradicsomé. Másodsorban pedig érdemes azt is megfontolni, hogy mekkora mennyiségre kötjük meg a hosszú távú szerződéseket. Ebben egyébként az elejtett nyilatkozatok alapján a kormánynak konkrét elképzelései vannak: csak a lakossági és közintézményi igények kielégítésére elegendő 3,5-4 milliárd köbméter éves kapacitást kívánják jelenleg hosszú távú kontraktusok révén fedezni 2015 után.

Hogy ez jó-e? Alapvetően úgy gondolom, hogy igen. Mert így habár az orosz gáz érkezik majd a vállalatokhoz is, de talán más kereskedők is odaférnek a keleti importvezetékek és a már említett interkonnektorok kapacitásaihoz, ami fokozhatja a versenyt. Plusz a hamarosan induló gáztőzsde árai mentén valószínűleg a valós világpiaci áron szerezhetik majd be az energiahordozót. Persze ha a világpiacon emelkednek az árak, azt bele kell kalkulálni majd az üzletmenetbe, de ez még talán mindig jobb, mint az alma-paradicsom tengely menti ármegállapítás. Merthogy a paradicsom ára várhatóan a jövőben is emelkedni fog. Kérdés persze, hogy önálló termékként a gáz értéke merre változik majd. De erre a dilemmára úgyis csak a jövő adhatja meg a választ.

És hogy addig mit tehet a kormányzat? Sokat – kezdetnek máris támogathatja az energiamegtakarítással járó fejlesztéseket, legalább azzal, hogy nem lehetetleníti el teljesen az iparágat. Másrészt egy jó, a megújuló energiaforrások felhasználását ösztönző támogatási rendszerrel segítheti a földgázfüggőség csökkentését. Ezzel máris jelentősen visszafoghatja az országból keletre áramló pénzek mennyiségét. És ez fontos, hiszen a multiplikatív hatás csak így érvényesülhet – a foglalkoztatásnövelés, az állami bevételek és a javuló külkereskedelmi mérleg pedig máris egy hatalmas előrelépés a magyar gazdaság fenntarthatósága felé.

A kérdés már csak az, hogy az egyébként kiszolgáltatott hazai földgázpiaci szereplők miként tudnak majd élni erejükkel az orosz medvével folytatott tárgyalások során. Szerencsére keletről is egyre többször hallani olyan hangokat, hogy fontos a Gazpromnak a kelet-európai térség kínálta piac. Ha pedig ez nem elég egy jó szerződés megkötéséhez, akkor gonoszul mondhatnánk, hogy ott van még nekünk Paks II., cserébe a megfizethető árú gázért…

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr874487835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"Ennek legnagyobb jelentősége az ellátásbiztonság garantálása – azaz jöhet bármilyen (politikai vagy gazdasági) vihar, a gáz jönni fog."

Ugye ez sem mindig igaz, ahogy a poszt másik részén célozva is lett rá.