Szemétkérdés

2012. április 10. 15:06 - CHIKANSPLANET

Ma egy alapvetően társadalmi, gazdasági és energetikai tekintetben is érzékeny – és közmegítélés szerint „bűzös” – kérdéssel foglalkozunk. Ez lenne a hulladék. Merthogy szemét az van bőven. Magyarország éves kommunális hulladéktermése a lakossági, közületi és gazdasági tevékenység révén keletkező szemetet is beleszámítva körülbelül 20-21 millió köbméter, mintegy 4,3-4,5 millió tonna.

A hulladék megjelenése nagyjából egyidős az emberi társadalmakkal, hasonlóan hosszú múltra tekint vissza a hulladékok különböző hasznosítása is. Ipari méretekben termelődő hulladék megjelenése azonban csak a modern idők „vívmánya”, éppen úgy, mint a le nem bomló vagy mérgező hulladékok megjelenése. 

 A hulladékot alapvetően háromféleképpen tudjuk kezelni: tároljuk valahol, megsemmisítjük, vagy hasznosítjuk. A hulladéktárolás hosszú távon persze nem jelent fenntartható megoldást (illetve most már rövid távon sem), a hulladékok megsemmisítése (kontrollálatlan égetése) pedig számos hátránnyal jár, mivel az eljárás során bőven szabadul fel káros hatású melléktermékek, és tetemes mennyiségű szennyező anyag keletkezik. Marad tehát a lehetőségek szerinti legteljesebb hasznosítás. Ezt pedig három módon tehetjük: újrafeldolgozással, visszanyeréssel, vagy energetikai hasznosítással.

Újrafeldolgozás esetén a szemetet keletkezési állapotában ismételten felhasználják valamilyen termelési folyamatban (pl. üveggyártás). Visszanyerésről akkor beszélünk, ha a keletkező hulladék egyes alkotóelemeit kiválasztják a szemétből és valamilyen termelési alapanyaggá formálják (pl. az elektronikus eszközökből a fémeket). Az energetikai hasznosítás esetében pedig nem maga az alapanyag kerül kiaknázásra, hanem annak energiatartalma (pl. pirolízis-kazánokban).


Követve a cipész-a-kaptafánál elvet maradjunk is ez utóbbinál. Itt voltaképpen a megtermelt energia melléktermék, hiszen az elsődleges szempont a szemét ártalmatlanítása, a veszélyes összetevők semlegesítése (termikus ártalmatlanítás). Az Európai Unió tagországaiban a hulladékok energetikai hasznosítása évről-évre egyre nagyobb szerephez jut. EU szinten évente körülbelül 25-30 millió megawattóra villamos energiát állítanak elő szemétből, míg 60-65 millió megawattórányi energiát hő formájában hasznosítanak. Ezzel szemben hazánkban még mindig elenyésző a hulladékok égetőművekben történő hasznosítására. A keletkező 4,5 millió tonna hulladékból mindössze 653 ezer tonna kerül elégetésre, ez még 15 százalék sincs, és ennek egy része nem is energetikai hasznosítás, csupán megsemmisítés .

Pedig az égetés általi energetikai hasznosításban lenne potenciál. A jó példáért nem is kell messzire menni – elég mondjuk Bécsig elgurulni. Ott – nem külterületen, hanem a városon belül! – rögtön három WTE (waste-to-energy) erőművet is találunk. Az erőművek 60-80 megawatt beépített teljesítménnyel rendelkeznek, összhatásfokuk 75-80 százalék körüli, amely bőven eléri a hagyományos, földgázzal üzemelő erőművek és gázmotorok hasonló értékét. Ezzel szemben Budapesten mindössze egy WTE egység üzemel 27 megawatt beépített kapacitással. Van még tehát hova fejlődni.

Még akkor is, ha a hulladékégetés kapcsán a legtöbbször elhangzó ellenérv a káros gázkibocsátás. Megfelelő szűrőberendezésekkel azonban ez ma már eredményesen kezelhető. És mivel a lerakás hosszú távon nem fenntartható (még az amúgy nagyon fontos depóniagáz-hasznosítás esetében sem), más megoldás nem nagyon marad.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr374367576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

seahawks 2012.04.11. 09:44:15

szerintem dobjuk ki a szemetet

Cort Cobain 2012.04.11. 11:32:58

Szilvássy Mihály a már szelektált műanyaghulladék után megmaradt, szemétbányába szállítandó szemetet hasznosítja újra a működő és Fejér-megyében bárki számára megtekinthető találmányával:
www.youtube.com/watch_popup?v=k2BZXYqhK14&vq=medium
(youtube kereső--> Ház bablevesből és petpalackból)

Raklapokat, kerítésoszlopokat, szilárd árvízvédelmi gátbetéteket, stb gyártANA, ha kormányzati szinten odafigyelnénk a megoldásaira (és nem gáncsolnák el). Talán túlságosan logikus az ötlete itt a Lángoktól Öleltben. :-S Logikátlan lenne, hogy ne fából, hanem filléres, nagy teherbírású újraműanyagból legyenek az EU raklapok?

További részletek:
nonflats.weboldala.net/plastycrec/talalmertekeles.html

Még akkor is, ha a hulladékMELEGÍTÉS(!) kapcsán a legtöbbször elhangzó ellenérv a káros gázkibocsátás. Megfelelő szűrőberendezésekkel azonban ez ma már eredményesen kezelhető. És mivel a lerakás hosszú távon nem fenntartható (még az amúgy nagyon fontos depóniagáz-hasznosítás esetében sem), más megoldás nem nagyon marad. Ennyi.

Cort Cobain 2012.04.11. 11:56:45

...még egy dolog mára, aztán csendben leülök egy sarokba:
www.youtube.com/watch_popup?v=0c0FKYNY0-c&vq=medium#t=2269

...és akkor a Texas méretű csendes-óceáni összesodródott szemétszigetről még nem is beszéltünk. Szomorúan gondolok ezekre minden egyes nap. Már kevésnek tartom az elméleteket.

lutra1 2012.05.11. 07:16:15

Az égetés preferálása ellentétes az EU hulladék hierarciájával, ahol az újrahasználat, újrahasznosítás, nem anyagában történő hasznosítás, energetikai haznosítás,lerakás, ártalmatlanítás a sorrend.
Az első kettőt-hármat preferálja, tehát az EU. Az égetés csak a maradék hulladékokra vonatkozhat még akkor is, ha ez egy egyszerűbb megoldás lenne. Természetesen a hulladékok kezelése setén is alkalmazni kellene a BAT szellemiségét.