IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (24) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (95) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (3) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (4) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (269) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo


William Stanley Jevons„A hatékonyabb termelési és felhasználási technológiák megoldják a környezeti problémákat!” Ismerős a megállapítás? Ez talán az egyik legtöbbet használt érv például az energiahatékonyságot növelő technológiák fejlesztése mögött, hiszen a fenti logika mentén minél jobban hasznosítjuk az erőforrásokat, annál kevesebbet kell felhasználnunk belőlük. Elméletileg. Ugyanis egy 1800-as évek közepén élt angol közgazdász szerint ez közel sem ilyen evidens.

Ha hihetünk William Stanley Jevons (1835-1882) megállapításának kortalanságában sajnos el kell fogadnunk, hogy az erőforrások egyre hatékonyabb felhasználása nem fogja csökkenteni az energiafogyasztásunkat. A Jevons-paradoxonként ismert elmélet szerint ugyanis a hatékonyságnövelés nem feltétlenül csökkenti az erőforrás fogyasztását, sőt, valójában annak növekedéséhez is vezethet.

Ugyanakkor ez nem biztos, hogy fenntarthatósági szempontból olyannyira nagyon káros lenne.


Jevons paradoxona

Jevons elméletét 1865-ös munkájában, A szénkérdésben (The Coal Question) tárta a széles közönség elé. Ebben azt a megfigyelését írta le, miszerint az ipari szénfelhasználás egyre hatékonyabbá vált – azaz egy adott szénmennyiségből több termék előállítása vált lehetővé -, a szénfelhasználás volumene mégis növekedett.

A paradoxont két, egymást alapvetően kiegészítő megközelítésben szokták magyarázni. A klasszikus gazdaságtan szerinti megközelítés alapján a hatékonyság növekedése csökkenti az egy termékre eső szén költségét és emiatt a szén a termelők szemében egyre vonzóbb energiaforrássá válik. Ez pedig magával vonzza a szenet hasznosító technológiák széleskörű elterjedését. A politikai gazdaságtan magyarázata szerint a termelés hajtóereje a profit (ugye az a gaz kapitalizmus), és ez arra készteti a termelőket, hogy a költségeket hatékonyságnöveléssel szorítsák vissza. Ugyanakkor a bevételt növelni csak úgy lehet, ha minél több terméket és szolgáltatást állítanak elő (és értékesítenek!), ami viszont az erőforrások fogyasztásának és felhasználásának növekedésével jár.

És ez miért fontos nekünk?

Mert első ránézésre alapvetően kérdőjelezi meg például az energiahatékonysági intézkedések fenntarthatóságra gyakorolt pozitív hatását.

Hiába szigetelünk házat, veszünk villanyautót, cserélünk ki minden izzót energiatakarékos fajtára, összességében nem fog csökkenni az energiafelhasználás. Gondoljunk csak bele: van egy kiváló energetikai tulajdonsággal rendelkező házunk, egy minimális fogyasztással üzemelő autónk és minden elektromos kütyünk energiatakarékos. A közvetlen energiafogyasztásunk (és ezzel párhuzamosan energiakiadásaink is) ezzel jelentősen csökkennek. Eddig tehát Jevons felvetése bukásra áll. De! Mit csinálunk a megmaradt pénzzel? Olyan pluszszolgáltatásokra és termékekre költjük, amelyek biztosításához és előállításához energiára van szükség. Jó eséllyel csak annyira, amennyit a háztartáson megspórolunk, rossz esetben többre. Tehát a mérleg máris kiegyenlítődik, vagy éppen borul.

Ráadásul Jevons elméletét a számok is igazolni látszanak: a világ energiafogyasztása az 1970-es évek elején mért alig 6000 Mtoe értékről 2009-re több mint duplájára emelkedett a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai alapján. És az emelkedés a válság időtartama alatti minimális visszaeséstől eltekintve töretlen, pedig már egy ideje folyik a küzdelem (és a pénzköltés) az energiatakarékos megoldások terjesztése mellett.

Akkor most van értelme az energiahatékonyság növelésének?

Habár a fent leírtak első ránézésre tökéletesen ellentmondanak annak, amit itt leírtam, mégis azt kell mondanom, hogy fenntarthatósági megközelítésében igenis szükség van az energiahatékony megoldások terjesztésére.

Hiszen ne feledjük, a fenntarthatóság három lábon áll. Az energiahatékonyság növelésével alapvetően mindhárom tartóoszlop célrendszerét szolgálhatjuk. Nagyon leegyszerűsítve: a társadalom összességében kevesebbet költ energiára közvetlenül, több marad termékekre és szolgáltatásokra, ami növeli az elégedettséget és az életszínvonalat, miközben az igénybe vett többletszolgáltatások és a plusz termékek révén a gazdasági fejlődés fenntartható marad, erősödik. Ráadásul a növekvő adóbevételekből (adományokból?) lehet forrásokat allokálni a környezetvédelmi célokra és különböző innovációs projektekre is. És hogy mindez energetikai szempontból is szolgálja a környezeti célok fenntarthatóságát egy dologra kell odafigyelniük a döntéshozóknak - a növekvő energiaigényeket a lehető legkörnyezetkímélőbb megoldásokkal kell kielégíteni.

Hogy ez a tisztaszén technológia, az atomenergia, a megújuló- és fosszilis energiahordozók milyen kombinációját  jelenti, az már egy másik kérdés…


 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr784325303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Érdekes kérdés, bár van néhány félreérthető állítás a cikkben.
Pl:
"... a világ energiafogyasztása az 1970-es évek elején mért alig 6000 Mtoe értékről 2009-re több mint duplájára emelkedett a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai alapján."
Ez lehet, hogy önmagában igaz, viszont a föld népessége is közel megduplázódott az 1970-es évek és 2009 között (forrás: en.wikipedia.org/wiki/World_population), vagyis az egy főre jutó energiafogyasztás nem nőhetett ilyen drasztikusan. Ebben a cikkben: en.wikipedia.org/wiki/World_energy_consumption a "Regional energy use (kWh/capita & TWh) and growth 1990–2008 (%)" táblázatban is látható, hogy az egy főre jutó fogyasztás csak kb. 10%-kal nőtt 1990-2008 között (a fenti időszak közel felében). Valamint az is látszik, hogy a nagy növekedést a fejlődő országok produkálták (ahol sok család az elmúlt 20 évben vette meg az első TV-jét, mosógépét), a fejlett országokban gyakorlatilag nem volt növekedés az egy főre jutó energiafogyasztásban. Vagyis szerintem Jevons elmélete csak bizonyos történelmi korszakokra és társadalmi-technológiai fejlettségi szintekre lehet érvényes, egyébként pedig más összefüggéseket is figyelembe kéne venni a kérdés vizsgálatakor.
A kérdés teljeskörű vizsgálatához érdemes lenne azt is megtudni, hogy az energiahordozók hatékony felhasználásának elmaradásával stagnálna, ad absurdum csökkenne-e az energiafelhasználás? Érdekes lenne egy olyan, a társadalom egészét érintő hipotézisről is olvasni, amiben ez lenne a kiinduló állapot.
@dvhk:

Sajnos messze vagyunk attól h. a Jevons elméletet kidobjuk. Elég csak egy pillantást vetni a GDP (PPP) és az egy főre jutó éves energiaigényre. Szinte 1 az R2, magyarul minél gazdagabb országban lakik valaki, annál több energiát "igényel" az élete.

Az h. a fejlett országokban nem nőtt az egy főre jutó energiafelhasználást nem azt tükrözi hogy kisebb az igényük, hanem pl. azt hogy az energiaigényes iparágakat exportálták Pl. Kínába. Így az országos adat nem alkalmas a trend megállapítására.

Igen jó példa a diesel autók története. Az iparág a technológiával elérhető fogyasztás csökkentést egyre inkább nullázza, mivel egyre nehezebb és nagyobb autókat gyárt amelyek fogyasztása így nem lesz alacsonyabb (KWh/100km) , bár a "fajlagos" fogyasztásuk csökken....