IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo


az energiapolitika áraAlig egy éve látott napvilágot a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency – IEA) országjelentése a magyar energiapolitika és energetikai szektor jelenlegi állapotáról. Az anyag egyben tartalmazta a nemzetközi szakmai szervezet jövőbeni irányokra vonatkozó ajánlásait is. A dokumentum a lakossági végfelhasználói árak mesterséges alacsonyan tartását és a kiszámíthatatlan befektetői környezetet illette a legtöbb kritikával. Teszem hozzá rögtön, jogosan.

Merthogy ez a két elem alapvetően hatással van a hazai energetikai rendszer hosszú távú fenntarthatóságára. Egyáltalán van arra esély, hogy a hazai energetikai rendszerek és energiapolitika hosszú távon is fenntartható legyen? Az elmúlt fél év számos szakmai és privát diskurzusát szenteltük ismerőseimmel ennek a kérdésnek. A beszélgetések végül mindig abba torkollottak, hogy alapvetően az irányokkal nincs baj, sőt vannak kifejezetten pozitív és üdvözölendő megközelítések a stratégiai dokumentumokban, azonban hiába a hazai termelő ágazatokkal és a foglalkoztatással kapcsolatos körültekintő célmeghatározás, ha a hazai energiapolitika rákfenéi, az árkérdés és a bizonytalan befektetői környezet tönkrevágja az amúgy biztató összképet.


Merthogy az igenis méltányolandó, hogy végre olyan nemzeti energiastratégiája van az országnak, amelynek létrehozásakor a készítők levették a szemellenzőt, és az energetikai szektor hazai nemzetgazdaságban betöltött teljes szerepét – többek között a foglalkoztatásra és a hazai iparra gyakorolt hatásait – vették a kijelölendő fejlesztési irányok alapjául. Hiábavaló azonban a legjobbra törekvés, ha a megvalósíthatóság realitását viharfelhők árnyékolják be.

Amennyiben ugyanis egy valóban fenntartható – azaz a környezeti, társadalmi és gazdasági célokat egyaránt szolgáló (és kiszolgáló) – energetikai rendszert szeretnénk magunkénak tudni, nem szabad kiemelten kezelnünk egyes célokat. Főleg nem más elemek rovására. Márpedig ha a társadalmi célokat a gazdasági fenntarthatóság rovására helyezzük előtérbe, a struktúra idővel menthetetlenül torzul.

Persze a kormány álláspontja is érthető, sőt megérthető a társadalmi fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezése kapcsán. A méltányosságra való törekvés (ugye emlékeznek erre az ábrára) egy egyébként sok család számára végletekig feszített gazdasági környezetben érthető. Illetve egészen pontosan: megérthető.

Egy dolog nem méltányolható csupán: az, hogy az alapvetően szociális problémákat miért nem a szociális szakpolitika és ellátórendszer keretein belül kezelik. Félreértés ne essék, ez nem csak a mostani kormányzó politikai erők kritikája, hanem az elmúlt húsz év kormányaié is. Merthogy az energetikai szolgáltatások (és termékek!) árának kérdése legalább akkor tabuvá vált az elmúlt két évtizedben, mint az elmúlt rendszerrel való szembenézés kérdése. E kettő kapcsán a bökkenő viszont az, hogy a szent tehén egyre csak hízik, és minél nagyobbra dagad, annál nehezebb lesz lemészárolni, és annál több sérelmet (és politikai kárt) okoz majd elveszejtése.

És amíg a szent tehén él, a takarmányt a többi állat elől eszi el. Ennek eredménye pedig egy a befektetők számára bizonytalan és kiszámíthatatlan gazdasági és jogszabályi környezet, amelybe nem szívesen pumpálnak pénzt, hiszen senki nem eteti szívesen a saját kárára és mások örömére a szent állatot.

Talán éppen ezért végre tenni kellene valamit, ha másért nem, hát azért, hogy ne kelljen emiatt az egész jelenleg érvényes energiastratégiát (annak számtalan pozitív megállapításával és célkitűzésével együtt) a szemétbe dobni pár év múlva. Annál azért többet ér. Éppen úgy, mint egy fenntartható energetikai rendszer.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr634259186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tudod, kedves Attila, ami nálunk energia "stratégia" néven folyik, azért más országokban minimum tarkón lövés jár! Pl amit te is említesz, hogy szociálpolitikai eszközként tekint a gázra az elmúlt 15 év mindegyik kormánya. Botrányos, hogy mit bűvészkednek ezzel a gázár támogatási rendszerrel, ahelyett, hogy bejönne a piaci gázár és vagy szoc. pol módszerekkel és /vagy alternatív -azaz gázhelyettesítő- módszerekre történő áttérésre ösztönöznék a T. Fogyasztókat. Már akkor agyrém volt ez a hazai földgáz program, amikor a '80-as évek elején kitalálták, hogy vezessük el a földgázt a legutolsó kis faluba is, mondván, ez mennyire korszerű, tiszta, stb. Csakhát akkoriban még nagyon más világ volt itt és arra senki nem gondolt, hogy esetleg előbb- utóbb itt is a piac farkastörvényei fognak uralkodni. Nekem van egy kedves barátom, aki egy Somogy megyei faluban él, immár 5 éve, méghozzá egy,a '60-as években épült "típus" családi házban, melyet úgy vett, hogy volt benne 2 nagyszerű cserépkályha, melyek 1-1 válaszfalba voltak (vannak) beépítve, így egyszerre 2 helyiséget fűtenek. Egyik első intézkedése volt, hogy átépíttette, korszerűsítette a kályhákat, melyek ezután 15%-al kevesebb fa felhasználásával fűtöttek úgy, mint annak előtte. De ettől nem ájult el és 3 éve leszigetelte a házat kőzetgyapottal, illetve a födémet tükörfóliával, melytől egyrészt sokkal melegebb lett, mint előtte, másrészt ismét megtakarított a bázis fafelhasználáshoz képest 30%-nyi fát. És végül,de nem utolsó sorban a villanybojlert májustól novemberig az alutetős verandán létesített, összesen 200m hosszú 3/4-es KPE csőcsigában akár 60C-ra felforrósodó víz tárolására használja, tehát akár 5 hónapon át 0, azaz zéró áramfogyasztással van meleg vize. Továbbá, feltettünk a padlására egy kiszuperált Hajdu bojlert, melybe még további 100 Liter forró vizet tud benyomatni az előbb említett csőcsigából. És a slusszpoén: csak fénycsövekkel, illetve LED-es lámpákkal, az udvaron pedig 70W-os fémhalogén lámpákkal világít. Tehát sehol semmi izzólámpa, illetve normál halogén reflektor és természetesen a gázcső a kerítésnél véget ér.
Ami pedig a megújuló, azaz a zöldenergiát illeti; benne vagyok egy –jelenleg még- növényi alapú biogáz energiatermelés hazai felpörgetését célul kitűző cégben, de az eheti tárgyalásaink után azt mondom, hogy ennek a realitása jelenleg a 0 felé konvergál. Irdatlan mennyiségű -és pénzt felemésztő- engedély, körülményes középfesz hálózatra történő rákötési procedúra, hátrányos áramátadási feltételek (pl. ha egy üzemzavar okán nem tudsz rátáplálni a megadott időszakban,akkor bünti, ha pedig csúcsidőn túl is táplálsz,akkor nevetséges átvételi ár,stb). Szóval, ezek a szabályzók azt hozzák, hogy ember nincs,aki –akár ú.n. szigetüzemű- biogáz erőművet fog telepíteni, pedig ez az ország elbírna akár 200db, egyenként 2-3MW teljesítményű erőművet, melyek ugye áramot, forró levegőt (klíma) termelnek, a hozzájuk kapcsolódó fermentorok pedig több 10ezer m3-nyi gázt,egyéb még hasznosítható végterméket. Ugyebár, van egy vállalásunk, hogy 2020-ig az akkori áramfelhasználás –mely a mainak alsó hangon a 120%-a- 15%-át kell megújulóból előállítani. Én, mint villamossági és közgazdasági szakember, azt gondolom, hogy egy a sci-fi kategória, ugyanis szélerőművel nálunk csínján kell bánni, vízerőmű megint nem játékos, tehát marad a fotovoltaikus, mely nagyon jó,de csak akkor, ha napos idő van és mert ma még nem tudjuk, mennyi 1-1 elem elhasználódási, kihordási ideje, ezért kérdéses, hogy az eszközök kibírják-e 20 évig, károsodás nélkül. Épp ezért kéne jobban ráhangolódni a biogáz alapú energiatermelésre, hisz szennyvíz, állati melléktermék, továbbá elgázosítható növények (kukorica, csicsóka, szudáni fű,stb) bőven vannak.
Hírtelenjében ennyi kívánkozott ki belőlem és persze kíváncsi vagyok a véleményedre!
Üdv.
@KissGecihuszár:
A megállapításai helytállóak. A helyi (szigetüzemű) megoldások területén jelenleg radikális előrelépésre lenne szükség mind a szabályozás, mind az engedélyeztetési eljárások területén. Jelenleg – és ez a saját vállalati tapasztalatunk is – még mindig érdemesebb a megújuló beruházásokat a KÁT mérlegkörbe értékesíteni, mivel minden más megoldás engedélyeztetési folyamata annyira bonyolult, hogy egyszerűen nem éri meg belevágni.
Az energetikai szempontból önellátásra történő berendezkedést jelenleg lakossági és ipari szinten is nehezíti a VET. Lakossági szinten ismerősi körből futott bele valaki abba, hogy hatályos építési engedélyt csak abban az esetben adható ki (talán ez azóta változott), ha az ingatlanhoz megvannak a közüzemhez történő csatlakozás feltételi is. Hosszas utánajárásba került tisztázni az érintetteknek, hogy céljuk pont az lenne, hogy egy épületenergetikai szempontból megfelelően kivitelezett házat saját erőből lássanak el energiával. Hosszú utánajárás után végül az építési engedélyt persze megkapták, de még minidig nem evidens az engedélyezési oldalon, hogy lehet élni közüzemi energiaszolgáltatások nélkül is. Az ipari oldal kapcsán pedig a napokban vettem részt a Magyar Kapcsolt Energia Társaság éves konferenciáján, ahol ezt az „önellátásra értékesítési” problémakört a Magyar Energia Hivatal képviselőjének az egyik tagtársunk felvetette. Elméletileg a VET rendelkezéseit ezzel kapcsolatban átnézik a Hivatal munkatársai, majd meglátjuk.
Az időjárásfüggő megújulók és a vízenergia esetében egyértelműen látszik, hogy rendszert kizárólag ezekre alapozni nem lehet. A vízenergiára sem, de az adottságok valóban korlátosak mondjuk a szél- és napenergia esetében is. Inkább erős közepesek az ország adottságai, mintsem kiemelkedőek. Ennek alapján valóban a szóba jöhető megoldások közül a biomassza és a biogáz lehetne legnagyobb részben a megoldás. Ezzel kapcsolatban viszont szintén saját tapasztalatunk, hogy a mezőgazdasági termelők és az energetikai cégek nem igazán tudnak egymásra találni a lehetőségek kiaknázására. A mezőgazdasági termelők egyes esetben eljutnak mondjuk a saját fermentáló kiépítéséig és az alapanyagokat is biztosítják, viszont az erőművi technológia beszerzésnél már nehézségekbe ütköznek. Az energetikai területen működő vállalkozások viszont egy hosszú (5-10-15 éves) időtávon belül megtérülő beruházáshoz nemigen találkoznak általuk működésében megbízhatónak gondolt mezőgazdasági vállalkozásokra. Ezen feltétlenül érdemes lenne változtatni és valamilyen fórumon összehozni ezeket a szereplőket.
Mindazonáltal biztató, hogy azért szigetüzemű, önellátást megcélzó projektekre megvalósulására is akadnak példák. Csak egy-két fecske valóban nem tud nyarat csinálni – mindenesetre know-how már akad itt-ott. A jövőben mindenesetre kiemelt szerep kellene jusson a szigetüzemű megoldásoknak.
Talán bizakodásra adhat okot, hogy a MEH azért igyekszik tanulni az iparágtól, és idővel ez remélhetőleg az életszerűbb szabályozási és engedélyezési eljárásokban is testet ölthet.
ChA