A fenntarthatóság evolúciós fája

2012. február 24. 09:32 - CHIKANSPLANET


fenntarthatóság fájaAmint arra legelső bejegyzésemben is utaltam, a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés kifejezések a köznyelvben még mindig elsősorban a környezeti fenntarthatóság és a környezetvédelem szinonimájaként jelennek meg. És akár hiszik, akár nem, kezdetben valóban valami hasonló volt a jelentésük. Elöljáróban talán annyit érdemes elmondani, hogy a fenntarthatóság gondolata a világ erdeiből bújt elő.

A sustained yield (fenntartható hozam) kifejezés ugyanis majd’ két évszázadig az erdőgazdálkodók legfontosabb mottója volt. Ráadásul ennek a kifejezésnek a gyökerei is Európából, egészen pontosan Németországból erednek. Az eredeti terminus technikus – nachhaltiger Ertrag – először német földön jelent meg 1713-ban. Olyan gazdálkodási filozófiát jelöltek vele, amely a kitermelt famennyiség pótlásával garantálta az eljövendő faigények biztosítását.


Idővel persze minden átalakul, így járt a fenti kifejezés is. A múlt században William A. Duerr amerikai erdészeti szakértő már egy egész gondolatkört épített a kifejezés köré, amelyet bátran nevezhetünk a modern fenntartható fejlődés kifejezés első alapvetésének is. Az ő magyarázata szerint a lényeg, hogy megfeleljünk a leszármazottaink által támasztott követelményeknek, hogy stabilizáljuk közösségeinket. Azaz minden generációnak magas szinten kell megtartania erőforrásait, és azokat csökkenés nélkül továbbadnia leszármazottainak. Meglátása szerint az ember legfontosabb igénye, hogy magát az életet fenntartsa.

A fenntarthatóság kifejezésének modern értelemben vett első megjelenésére 1972-ig kellett várni. A Donella és Dennis Meadows által vezetett tudóscsoport A növekedés korlátai című jelentésükben ekkor alkalmazták először a fenntarthatóság kifejezést egy egész világrendszer jellemzésére. A később könyvként is megjelent anyagban egy olyan világméretű modellről is beszéltek, amely a hirtelen és váratlanul bekövetkező összeomlás fenyegetése nélkül fenntartható, és képes kielégíteni a benne élő összes ember tárgyi szükségleteit. (A hölgynek egyébként magyarországi kapcsolódása is van: alapító tagja volt az International Network of Resource Information Centers (INRIC) szerveződésnek, amely 1981-től rendszeresen minden ősszel a Balaton mellett tartotta éves találkozóját, és az első olyan valóban hatékony platform volt, amely lehetőséget teremtett a vasfüggöny két oldalán dolgozó tudósok és kutatók rendszeres tapasztalatcseréjére.)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete is felkarolja témát

Ugyanekkor, tehát 1972-ben, az ENSZ is napirendjére tűzte az emberi környezet problémáinak kérdését. A stockholmi ENSZ-konferencián, amelynek címe Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciája volt, a 113 résztvevő állam több nyilatkozat mellett egy akcióprogramot is elfogadott. Ezek jellemzője elsősorban még az emberközpontúság volt, és a környezetvédelem témaköre mentén csoportosultak. Ugyanakkor már megjelent bennük a jövő iránti felelősség és a nemzetközi összefogás szükségessége is. Tekintve azonban, hogy a környezeti kérdések egyre inkább globális problémává váltak, az 1980-as évek elején újabb ENSZ-konferencia összehívására került sor.

Az ENSZ főtitkára 1983-ban Gro Harlem Brundtland asszonyt (volt norvég miniszterelnököt) kérte fel egy független bizottság felállítására és irányítására, amelynek célja egy valóban átfogó változásokat hozó jelentés elkészítése lett. A Brundtland Jelentés végül 1987-re készült el, és a Közös jövőnk címet kapta. Az anyag elsősorban a kormányokat, és általa a minisztériumokat és állami intézményeket szólította meg, de voltaképpen minden érdeklődő ember számára készült. Már ekkor deklarálták, hogy a világméretű magánvállalatok szerepvállalása nélkül nem lehetséges változást elérni. A jelentésben megfogalmazott fenntartható fejlődés elvének két kiemelkedő eleme a következő: az alapvető szükségletek kielégítésének feltétlen elsődlegességet kell biztosítani; valamint bizonyos korlátozásokat szükséges bevezetni, amelyeket a technológiai fejlettség és a társadalom hoz létre, hogy képesek legyünk mind a jelen, mind a jövő generációk igényeinek kielégítésére.

És aztán jött Rio de Janeiro. 1992-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete konferenciájának már deklarált témája volt a fenntartható fejlődés. A konferencián 178 ENSZ-tagállam közül 172 vett részt. A találkozó eredménye a Riói Nyilatkozat lett, amelyben általános elveket fogalmaztak meg a környezetvédelemről, az egyes államok együttműködésének alapvetéseiről, az erőforrások hasznosításáról és magáról a fenntartható fejlődésről. A Riói Nyilatkozat  itt érhető el – érdemes átfutni.

A konferencia másik kiemelkedő vívmánya a Fenntartható Fejlődés Bizottság (Commission on Sustainable Development) életre hívása volt. Ennek feladata figyelemmel kísérni a konferencia határozatainak és ajánlásainak végrehajtását. Az akcióterv egyébként más néven lehet ismerős, az ugyanis nem más, mint az Agenda21.

A téma egyre inkább égető voltát bizonyítja, hogy azóta is számos ENSZ-projekt foglalkozik a fenntartható fejlődés témakörével és a globális problémákra nyújtható megoldások keresésével. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az ENSZ 1996-ban életre hívott Millenium Project kezdeményezése, amelynek keretében folyamatosan készülnek elemzések és kutatások a jövő fenntarthatósága témakörében. 2009-ben például 15 globális kihívást azonosítottak, amelyek egymással összefüggő komplex problémák. Ezek az emberi faj jövőjét a rájuk adott válaszoktól teszik függővé. Hasonlóan fontos mérföldkő volt a 2005-ös ENSZ-világtalálkozó záródokumentuma, a 2005 World Summit Outcome Document, amelynek megállapításairól előző posztunkban már olvashattak.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr464191478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása