IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (3) alteo (6) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (4) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (47) energiewende (2) ENSZ (7) ensz (2) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (11) fenntartható (3) Fenntarthatóság (2) fenntarthatóság (76) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (67) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (25) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) hulladék (3) hulladékégetés (1) hulladékfeldolgozás (1) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (14) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (46) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (33) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (1) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (12) megújuló energiaforrások (79) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (1) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (40) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) Ocean Cleanup (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (216) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (34) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (38) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

Utolsó kommentek:

Szerintem a jövő egy globális integrált rendszerben van nulla tárolás mellett.
Tárolni az országhatárok és politikai-gazdasági blokkok miatt érdemes. De én nem látok igényt hatalmas tárolási kapacitásokra így valószínűsítem hogy (a nálam sokkal több információval rendelkezők) az integrációban látják a jövőt.
Aki vezetéken és hálózaton lóg annak nem érdemes tárolnia, távoli helyeken 20-30 évig még jó lehet.

ps amikor ez a nacionalista hullám elbukik a globalizáció pillanatok alatt megtörténik, tuképpen már ma is készen áll, csak a régmúlt erői még egy utólsót rúgnak (magukba)

Bejegyzés: A jövőnk az energiatárolásban van
Valami konkrétumot illett volna írni. Mondjuk, hogy mik a magas hőmérsékletű hőtárolók - alkálinitrátok -, mik az alacsony hőmérsékletűek. Például a Na2SO4*10H2O, amelyből egy köbméter 100 kWh tárolására alkalmas 32 fokon, ahol a fázisátalakulása van.

Bejegyzés: A jövőnk az energiatárolásban van
@[HPhD]Blokkolnam:
Köszi, jó alapos választ adtál, a szakmai részét nem is nagyon értem.
De ezek szerint a "több évtized" az úgy kb. igaz.

Bár a fúzióhoz mit sem értek, hasonlóra jutottam én is: ha min. 20-30 vagy még több év múlva sikerül megcsinálni, akkor már könnyen lehet hogy "késő" lesz, mivel addigra lesz olyan áttörés az energiatárolásban, hogy már nem is lesz szükség hagyományos erőművekre, a megújulók eltárolt energiája fedez minden szükségletet.

Az űrhajós ötlet viszont nem scifi, ott pont tényleg jól jönne hosszabb, akár több évtizedre tervezett szondák, vagy Hold/Mars-bázisok áramellátására.

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
@Cheraups: nem szeretnék jósolni, mivel egyszerűen ezt most megítélni senki sem tudna.

A magfúzió elérésének több útja ismert, csak az üzemanyagot tekintve is több ötlet létezik. A DT-fúzio csak az egyik lehetséges út. Ebben az esetben neutronokat (is) kapunk, ami jó tríciumot tenyészteni (plusz ez "hozza ki az energiát", de ez sok nehézséget is okoz (szerkezeti elemek neutronok általi károsodása és felaktiválódása pl.). A neutronok miatt van szinten az a nehézség, hogy a külső üzemanyagciklusban (trícium tenyésztése lítiumból neutronokkal a reaktor köpenyben), ha a lítiumkerámiás megoldást nézzük, héliumot kell vivő gázként használni (ez sepri ki a keletkezett tríciumot a köpenyből, amit aztán szeparálni kell, majd DT keverékként visszalőni a plazmába). Az Argon sokkal jobb lenne! A héliumot nehéz szeparálni a hidrogén izotopológoktól ("Q2" = főleg H2, HT es T2), nehezebb a Hélium és Q2 arányának mérése, az argont könnyebb vákuum pumpálni mint a héliumot, továbbá a Hélium drágább mint az Argon! De sajnos van egy hátulütője az Argonnak: a becsapódó neutronok létrehoznak néhány durvább radioaktív (hosszabb felezési idővel) izotópot az Argon atomokból. Jelenleg tudomásom szerint az nem ismert, hogy az mennyire "game stopper" ha Argont használnánk Hélium helyett...

Oké, most nézzük mi van az üzemanyagciklussal ha folyékony lítiumot (PbLi pl) használunk. Tegyük fel hogy megoldjuk a trícium hatékony kivonását a folyékony fémből, és a magnetohidrodinamikai nehézségeket okos elrendezéssel. Sajnos vannak arra utaló kísérleti eredmények hogy valamilyen valséggel Polonium izotópok keletkeznek a PbLi-ben a neutronok becsapódása során. Gondolom nem kell magyarázni hogy a Polonium az mennyire veszelyes valami...Az nem tisztázott hogy ez mekkora probléma, és ha igen, akkor mennyibe "kerül" a reaktorban ennek kezelése/kivonása.

Szóval ezen a pár példán keresztül csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy mikor a fúzióról beszelnek a médiában, akkor mindig a plazmáról van szó, meg a mágnesekről stb. Véleményem szerint azokat a fejlesztéseket meg tudjuk oldani nem sok idő múlva. De az igazan gyenge pontja mindennek az üzemanyagciklus. Ha nem tudunk olcsó-gazdaságos, biztonságos módon tríciumot termelni, akkor hiába értünk el szuper eredményeket a plazmafizikában, szupravezető technológiában, stb, nem lesz gazdaságos egy ilyen reaktor üzemeltetése.

Érdemes még megnézni hogy milyen más utak állhatnak rendelkezésünkre. Pl a "aneutronic" fúzió. Ezek azok a fúziós reakciók ahol nem (vagy nem sok) neutron keletkezik "végtermékként". Ez abból a szempontból nagyon jó lenne, hogy a mágneses terünk mindent egyben tartana, és akár lehetőség nyílna közvetlen elektromos energia termelésre is, közbülső lépcső, gőz v. hélium turbina-generátor használata nélkül.
Ilyen reakció pl a Proton-boron. Előnye lenne hogy nincs szükség üzemanyag tenyésztésre, nagy hátránya hogy csak sokkal magasabb energiákon indul be a fúzió a DT-hez képest, és a termelődő energia is alacsonyabb tudtommal. Akárhogy is, vannak ilyen irányú fejlesztések jelenleg, további infó erről it olvasható:

en.wikipedia.org/wiki/Aneutronic_fusion

en.wikipedia.org/wiki/Aneutronic_fusion#Current_research

Végül csak annyit írnék még, hogy szerintem az igen fontos hogy energiát és pénzt fektetünk fúziós kutatásokba, mert egy ponton a civilizációnknak mindenképpen szüksége lesz erre a tudásra... Ki tudja, lehet hogy sosem fogjuk a Földön használni a megszerzett tudást és technológiát, de az űrhajózásban meg igen :) Bár itt már átmentem kicsit scifi-be :)
Persze azt is tegyük hozzá, hogy az energiatermelés csak egy kihívás. Másik óriási probléma hogy hogyan tároljuk a termelt energiát. Egy igazán komoly áttörés az energiatárolásan pl. hihetetlenül felértékelné a napenergiát.

Csak egy pici példa: van egy közös Ausztrál-Japán hosszú távú projekt, amiben arra keresik a megoldást, hogy a megtermelt ausztrál napenergiát hogyan is kéne Japánba szállítani (hajózni). Lehetséges út, hogy hidrogént állítanak elő, de ezt nem igazán gazdaságos/biztonságos szállítani. Van egy ötlet, ami arról szól, hogy ammóniát (NH3) csinálnának a termelt hidrogénből. Jelenleg is folynak ilyen irányú kutatások...
nh3fuelassociation.org/2016/09/08/japan-a-future-market-for-australian-solar-ammonia/
gas2.org/2015/04/28/hydrogen-from-ammonia-will-it-work/

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
@[HPhD]Blokkolnam:
Szerinted mikor lesz végre rendesen működő fúziós erőmű?

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
Sajnos mélyebb infót nem tudok erről adni, én hivatalosan a mérőrendszerrel magával foglalkozom a csoportban (szenzorok, aktuátorok, vákuumrendszer, szoftver). Kicsit irodalmazni kéne ebben a témában hogy nekem is tisztuljon a kép. Egyébként a PbLi-nek nem túl nagy az irodalma, még elég sok minden paramétere nem igazán felderített vagy nagy különbségek vannak cikkek mérési eredményei között. Pl a hidrogén (deutérium, trícium) oldhatósága benne, mekkora vajon a Sievert konstans effektív értéke, stb. Továbbá nem létezik még (csak fejlesztés/tesztelés alatt) rendes hidrogén szenzor ami a folyékony fémben tudna gáztartalmat mérni. Általában egy vékony fémkapillárissal próbálkoznak ami egy tömegspektrométerhez van kötve. De itt meg egy nagy probléma hogy hogy is kalibráljuk ezt rendes diffúziós/permeációs adatok hiányában :)

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
@[HPhD]Blokkolnam: Szerintem lényegtelen mennyire stabil ötvözet, a LiH egy erősen exoterm reakcióban keletkező vegyület, nem egyszerű azt kiszedni.

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Litium:
Ismetlem, mi nem litiummal foglalkozunk! A PbLi egy stabil ötvözet. A tricium meg szepen kijön konvekcioval/diffuzioval a folyekony fembol a vacuum sieve tray-t hasznalva (vagy a permeatort).

Korrozio van, de a litium nem megy at az acelon (mivel PbLi van jelen). Van egy PbLi kiserleti labor amugy itt a KIT-ben, tölük varunk majd meg korrozios adatokat. Nem olyan veszes, hosszu evek ota üzemeltetik rozsdamentes acellal a rendszerüket...

Amugy ezeket a rendszereket nem az ITER szamara fejlesztjük, az ITER eseten a legtöbb megoldas mar le van fixalva. Mi az europai DEMO projekten dolgozunk (ITER utani EU-s Tokamak koncepcio, www.euro-fusion.org/glossary/demo-2/ ).

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: igen, de mi itt a DT fuzios plazmarol beszelünk, szoval a 14.1 MeV a relevans ertek...

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
@[HPhD]Blokkolnam: Egyébként egy kollégám foglalkozott a hidrogén kiszedésével lítiumból, egy speciális effektust kihasználva. Ha érdekel össze tudlak vele hozni. Egy tanszékvezető egyetemi tanár az ELTE-n.
Mellesleg neki is volt dolga az ITER-el.
A korrózió
Próbálkoztatok már nióbium acéllal? Azon nem diffundál át a lítium. Ha kell elő tudom keresni a megfelelő NASA cikket ezzel kapcsolatban.

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
@[HPhD]Blokkolnam: Szerintem azért van különbség, mert a nukleáris fizikában általában deuteronnal bombáznak tríciumot. Általában több MeV energiára gyorsítva hiszen ha sok ütközés van 100 keV felett, úgy jobb az effektív hatáskeresztmetszet. De ilyenkor az átlagon energia a sikeres ütközésnél felette van a küszöb energiának és valószínűleg ez adja 14,3-as csúcsot. Ha meg plazmában van ugyanez, akkor nincs bombázó részecske plusz energiája, éppen csak hogy a küszöbenergia feletti. Akkor meg a tömegdefektus, az energiamegmaradás és az impulzus megmaradás alapján valszeg a 14,1 jön ki.

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
@Irbisz: Ez nem csak a fúziós energiára igaz, nyiss ki egy 1980as IPM magazint, van ott minden, amiről még most is csak álmodunk. :)

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
gondolom az lehet hogy a különbözö forrasok hogyan kerekitik vagy vagjak le a masodik tizedest a 17.58 MeV-es ertekbol...

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
De igazad van, par helyen talalkoztam azzal, hogy a teljes energiat a kimeno oldalon vagy 17.6-nak, vagy pedig 17.5 MeV-nek hatarozzak meg. De ez csak egy egy tizedes elteres...hmm, majd ennek jobban utananezek, lehet hogy csak valami formalizmus különbsegrol lenne szo??

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: akkor valszinu itt az osszes reszecskefizikus kollega téved :) Én mindig a 14.1-es értékkel találkoztam az irodalomban. Ha a wikipediat nem gondolod megbízható forrásnak, akkor itt egy a Nature Physics-től:
palgrave.nature.com/nphys/journal/v12/n5/full/nphys3719.html

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
Viszont a 14,3 MeV-es neutronra kétszer annyi hivatkozás van mint a 14,1-esre. Úgyhogy most bizonytalan vagyok.

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról
@[HPhD]Blokkolnam: "az ólom neutron sokszorozóként működik"

Nem gondoltam volna, de tényleg.

inis.iaea.org/search/search.aspx?orig_q=RN:24057821

Mondjuk a cikk kissé hibás mert a neutron energia 14,3 MeV és nem 14,1.

Bejegyzés: 5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról