IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (4) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (6) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (45) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ENSZ (9) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (18) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (86) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (25) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (75) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (28) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (24) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (17) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (9) klímavédelem (50) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (39) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (2) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (16) megújuló energiaforrások (85) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (3) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (43) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (241) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (37) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (5) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (3) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

Utolsó kommentek:

Szerintem a nagy nyertes az japán, ma már szél és hőszivattyú terén megkerülhetetlenek.
Szerncsére ezek on-grid rendszerek így mivel nem válnak le a hálózatokról, a sokmillió inputjuk nagyban stabilizálja azokat és így tárolásra is egyre kevésbé van szükség..

Bejegyzés: Rekord: tavaly már 10,3 millióan dolgoztak a megújulóenergetikában
Nem gondoltam volna, hogy Kína ennyire dominál ebben is. Az irány jó, csak még mindig kevés. A legfontosabb az energia tárolás lenne. Ha az olcsón, nagy mennyiségű energia tárolásra alkalmas lenne. Akkor le lehetne szakadni a hálózatokról és végre független lehetne az ember.

Bejegyzés: Rekord: tavaly már 10,3 millióan dolgoztak a megújulóenergetikában
Szegény-szegén kakaóbab termelők... árat kényszerölnek emelni... azonos termelési költségek mentén, ez bizony azt eredményezheti, hogy megnő a profitjuk... borzasztó kilátások :-)... ilyen nyomás alatt élni...

Bejegyzés: Mi lesz veled Gombóc Artúr?
Ez a kakaó(ezüst, guano, fahéj, .....) mizéria már 500 éve megy.

Tudom, most aztán igazán......

Bejegyzés: Mi lesz veled Gombóc Artúr?
@lenörd hofstadter: Butaságot írtál. Mert van fogalmuk és nem a tengerben kísérleteznek :)

Bejegyzés: A műanyagpalackot zabáló mutáns enzim lehet a megmentőnk? 
A helyzet az, hogy használt műanyag csomagolóanyagot jelenleg élelmiszeripari célra újrahasznosítani szinte lehetetlen. Azért írtam, hogy "szinte" mert megoldható, csakhogy a recikling-eljárás rendkívül bonyolult, rendkívül drága és rendkívül környezetszennyező. Sokat segítene a felhasználók környezettudatossága, de egy átlagembernek a műanyag az műanyag és még ha szelektíven gyűjti is, akkor sincs garancia arra, hogy azonos fajtákat csoportosítsanak. Nem beszélve a kapcsolódó nem műanyag termékekről, meg arról, hogy eddig mit tároltak a megüresedett palackban. De azért az is öröm, hogy végre mozdult valami.

Bejegyzés: A műanyagpalackot zabáló mutáns enzim lehet a megmentőnk? 
De jó lesz amikor a "tudósok" elkezdik alkalmazni azt aminek sem az előállításáról, sem a jövőbeni változásairól nincs fogalmuk és csinálnak egy szép nagy petri csészét a tengerből.

Bejegyzés: A műanyagpalackot zabáló mutáns enzim lehet a megmentőnk? 
"A most véletlenül felfedezett enzim lehetővé teszi azt, hogy a PET-palackból újra PET-palack készülhessen. Ez azt jelenti, hogy többé nem szükséges műanyag palackot előállítani, elegendő a világon már létező mennyiség, hiszen azt ilyen formán teljesen újra lehet majd hasznosítani."

A posztolónak el kéne döntenie, hogy most akkor kell vagy nem szükséges PET palackokat gyártani. A híradások szerint ui. az enzim csak lebontja a polietilént, de a lebontás végén nem felhasználásra kész új PET palackok keletkeznek. :DD

Vagyis azért mégiscsak polietilént kell előállítani a bomlástermékből, majd abból palackot. :DD

Bejegyzés: A műanyagpalackot zabáló mutáns enzim lehet a megmentőnk? 
Milliárdnyi új munkahely keletkezik.

A föld utilizációs foka emelkedik és a világ gazdasági-társadalmi-tudományos-kulturális aktivitása is növekszik. Ahol eddig a semmi volt ott most komplett gardaságok-társadalmak alakulnak.
Aztán már minden egyes új munkahelyre továbbiak épülnek.

Lesznek vesztesek is. Azok a társadalmak akik nem bírják a versenyt magukba roskadnak és ezzel még tovább erősítik a sikereseket.

Bejegyzés: Tisztességes foglalkoztatás Roosevelttől napjainkig  
Ehhez képest 2030-ra a mostani állások elég nagy része is meg fog szűnni.

Bejegyzés: Tisztességes foglalkoztatás Roosevelttől napjainkig  
@Kunhallmi Agnes.: ...jahhhhh....köszi, hogy szóltál.....te maradj csak otthon, majd helyetted MI savazunk...:)))

Bejegyzés: Hogy jön az egészségértés a fenntarthatósághoz?
Maculadegenerációra az amcsik már tudnak számítógéppel beállított szemüveget gyártani...:O)

Bejegyzés: Hogy jön az egészségértés a fenntarthatósághoz?
Egy fontos informaciot osztok meg veletek, adjatok tovabb.
A rendkivul magas valasztasi reszvetel miatt, ugy hatarozott a valasztasi bizottsag, hogy a valasztas ket napos lesz, mert egy nap alatt technikailag nem lehet lebonyolitani.

Igy tehat, VASARNAP a kormanyparti szavazok szavazhatnak, es HETFON fognak szavazni az ellenzeki szavazok.

Mindenkit megkerek hogy terjeszetek, mindenki tudjon rolla nehogy a szegeny ellenzeki szavazok potyara odamenjenek vasarnap.

Bejegyzés: Hogy jön az egészségértés a fenntarthatósághoz?
A gond ott van, hogy a kuruzslók szart sem tudnak az emberben zajló folyamatokról, de ezerrel osztják a bölcs tanácsokat. Aztán ezekről időről időre kiderül, hogy nem is voltak annyira bölcsek.

Jobb lenne ha inkább elmennének szakmát tanulni, és akkor jönnének elő, ha Pl. van hatékony gyógyszerük a rákra, cukorbetegségre, időskori makuladegenerációra, stb. Jelenleg olyanok mint az az autószerelő aki nem tudja megjavítani a motort, de megmondja a frankót hogy hogyan kellene hogy vezessek szerinte ahhoz, hogy ne kopjon annyira a motor.

Bejegyzés: Hogy jön az egészségértés a fenntarthatósághoz?
@tireless treehugger: "Szerintem nincs túlnépesedés. 7milliárd, elenyésző a föld méretéhez képest.
"
:)))))))))) Ennyit a kompetenciádról.
"Angol nem épít hanem tervezi"
Azon már túl van.. (Hinkley Project, Somerset

"Az atomipar 70 éve alatt a hatalomhoz dörgölődzött, alkalmatlanokkal töltődött fel."
Na, ezért megérdemelnél egy jókora pofont.
"ma már a legjobb koponyák nem atomtechnikát hanem megújulót tanulnak"
Ja... megértem, egy nagyságrenddel egyszerűbb és komplexitásában is messze elmarad a nukleáris energetikától.. ezekből a "nagy koponyákból" lesznek a Perger András féle Greenpeace-terroristák.

Bejegyzés: Melyek 2018 nagy fenntarthatósági trendjei?
@tireless treehugger: Te egy álomvilágban élsz.A németek a nagy megújulózásban csúcsra járatják a fosszilis erőműveiket, és új lignitbányákat nyitnak.
Japánban már az ötödik atomerőművet indították újra, egyébként Fukhusima után erőteljesen megugrott a fosszilis termelés itt is, a megújuló kevésbé.
Csak Finnországban két atomerőmű is épül, az egyik már befejezés közeli állapotban..

Bejegyzés: Melyek 2018 nagy fenntarthatósági trendjei?
@EU zászlót mindenhova!:

Szerintem nincs túlnépesedés. 7milliárd, elenyésző a föld méretéhez képest.

Az atomerőművek nem fognak egyik pillanatról a másikra elűnni. Komplett iparágak és hatalmi struktúrák épültek az atomra, gazdasági politikai befolyási erejük nagyon nagy.

technológia váltásban mindig egy folyamatot kell érteni, az atom már a leszálló ág végénél tart. Angol nem épít hanem tervezi, a franciáknál érthető hiszen ők atomország nekik az atomerőmű mindennapos, de az ő építésük csak építgetés, lassú és folyamatosan lassabb, jelenleg nincs energia hiány, nem éri meg befejezni. Az arabok is érthető hiszen tudományos gazdasági hatalmi hátteret ad, hajlandóak többet fizetni az áramért csak hogy jelentősebbek legyenek. Kína korea hasonló, feljövő országok, másolják a fejletteket, ott keresik a blöcsek kövét (ahol nincs).

Japán csak minimumot kapcsolt vissza, és csak minimumot fog visszakapcsolni. Ez hosszú lesz: szigetország, szigetország mentalitással, függetlenség elzárkózás, önállóság. Az atomban nagyon sok bajt hozott rájuk és a krízis váltásra kényszerítette őket. Mivel nem akarnak importálni ezért otthon termelik. 7 év alatt világelsők lettek a hőszivattyúk és szélenergia terén. Mi pedig ugyanúgy ahogy megvettük a varrógépeket hifit tv-t szerszámot, most megvesszük a hőszívattyúkat és szélgenerátorokat. Ők pedig boldogan mutatják mit és hogyan, jó példával járnak elöl, mégha önös érdekből is. Ha megfigyeled dánia ugyanez, a nemzet beállt a szélgazdaság mögé, aztán mindkettő jól járt.

jelenleg épülő raktorok száma, mármint tényleg épülő!!!!, kb 10. A többi csak tervezett vagy leálltak vele, vagy újratervezik. Könnyű nagy számokat találni ha pl az usában nemrég fejeztek be egy reaktort 44 évvel a tervezés után, vagy az oroszok és kínaiak akik nem fejezik be mert drága lenne de azért ott szerepel hogy tucatnyit építenek. Betont könnyű és olcsó önteni, de műszakilag befejezni egy reaktort nagyon költséges.

A gazdaság működése egyszerű, plan --->finance ---->execution. Ha ebben bárhol bármilyen módon késedelem vagy eltérés jön elő, akkor az már nem gazdasági döntés, ott már valaki súlyos árat fog fizetni. pl paks2 esetében ti fogtok fizetni kb két generáció életének 2-3%-os életminőség csökkenésével. Ez így hihi meg haha, óóóó csak ennyi?, de ennek a kumulatív hatása nagyon nagy.

Mi itt európában alkalmazkodóképesek vagyunk. Ha a kínaiak napenergiát erőltetnek ránk akkor elfogadjuk, ha japán hőszivattyúkat akkor azt, ha szélkereket akkor azt, ha atomerőművet akkor azt. Még a rossz dolgokból is előnyt kovácsolunk, pl add oda olyan áron amennyiért mi nem tudjuk megcsinálni. Ezzel előnyhöz jutunk. Ma szél- nap- környezeti energia- berendezéseket nagyon nyomott áron tudunk vásárolni, ezzel az atom nem versenyképes.

Az atomipar 70 éve alatt a hatalomhoz dörgölődzött, alkalmatlanokkal töltődött fel. 100 éve ugyanez történt a szénnel amikor az olaj legyőzte, aztán 20 éve a gáz jött ki győztesen aztán most mindegyik azért küzd hogy visszanyomja a microgenerationt, amikor az emberek önmaguk képességei akaratuk és lehetőségeik szerint termelhetnek. Viszont a nyugati országokban az emberek gazdagok és a financiális erejüket tudatosan használják a saját érdekükben.

De mindez meg tud változni. Egy valami nem!!!!, ma már a legjobb koponyák nem atomtechnikát hanem megújulót tanulnak. És ezzel végleg eldőlt a verseny, a jövőt teljesen és maradéktalanul megnyerték.

Bejegyzés: Melyek 2018 nagy fenntarthatósági trendjei?
@tireless treehugger: Csakhogy a lakosság létszámát is fenn kellene tartani. Demográfiai fenntarthatóság? ;)

Egyébként nem akarom elrontani a kedved, de atomerőmű épül Finnországban, Angliában, Csehországban, a Dél-afrikai köztársaságban, de még az Egyesült Arab Emirátusokban is, és Japán Fukushima ellenére is az atomenergiával képzeli el a jövőt..

Bejegyzés: Melyek 2018 nagy fenntarthatósági trendjei?
@Medgar:

Nálad a pont drága barátom,

Majd néhány tíz év múlva egy részét megérted. Igaz hogy akkor már késő lesz, de sebaj, nem fog tudatosulni hogy mit is mulasztottál..

Bejegyzés: Melyek 2018 nagy fenntarthatósági trendjei?
Az, hogy egyszerre érzékeljük a növekvő CO2 szintet és a növekvő átlaghőmérsékletet, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy előbbi okozza az utóbbit..

Bejegyzés: Melyek 2018 nagy fenntarthatósági trendjei?