IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csernobil (1) Csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (5) elektromos autózás (1) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (44) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (9) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (17) fenntartható (3) fenntarthatóság (80) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (72) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (28) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (3) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (16) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (7) klímavédelem (49) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (39) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (15) megújuló energiaforrások (84) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műanyaggyártás (1) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (41) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (224) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (36) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (7) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (42) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (3) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

Utolsó kommentek:

Ahol nagymennyiségű olcsó energia áll rendelkezésre egész jó megoldás lehet, például automata üzem a szaharában, tartálykocsi viszi a vizet aztán hozza a műanyagot.

Bejegyzés: Szén-dioxidból etilén, etilénből műanyag
Azért egy megtérülési számításra kíváncsi lennék...

Tiszta szén-dioxidot kell előállítani (ez sem olcsó).
Feltehetően elég nagy nyomáson és hőmérsékleten játszódna le a reakció és nem mellékesen a hidrogént is elő kellene állítani hozzá, ami szintén energiaigényes.

Nehogy az legyen a végén, hogy elégetünk komoly mennyiségű kőszenet vagy metánt az erőművekben, hogy utána a keletkező szén-dioxid egy részéből műanyagot gyártsunk.

Bejegyzés: Szén-dioxidból etilén, etilénből műanyag
@Kovacs Nocraft Jozsefne: nyilvánvalóan nem arról a kategóriáról írt a poszter, hiszen "elektromos"-ként nem a(z) (hidrogén) üzemanyagcellás járműveket nevezzük, ráadásul az üzemanyagcellás járművekben üzemanyagcellák vannak, nem katalizátorok - utóbbiak a belsőégésű motoroknál alkalmazott műszaki megoldások.
americanhistory.si.edu/fuelcells/basics.htm
A mai (üzememanyag) cellák anyagai között nem jellemző a platina, az Apolló programban használtak ilyen megoldást.

Ráadásul ezen a területen NULLA áttörés történt az elmúlt években, a Honda Clarity első szériájának 2008 körüli bukása óta.
totalcar.hu/tesztek/2017/11/21/honda_clarity_fuel_cell_2017/

Bejegyzés: 2017 – elképesztő dolgok történtek az energetikában
@Éhesló:

Nem védeni akarom a posztolót, de már @midnightcoder2: is megírta, hogy az üzemanyagcellás autókban van katalizátor és platina is. Márpedig az is elektromos autó, más kérdés, hogy ma nem ez a fejlesztés iránya.

Amúgy jól jellemezted a poszt színvonalát.

Bejegyzés: 2017 – elképesztő dolgok történtek az energetikában
"A gyártók azon vannak, hogy az elektromos autók katalizátorában található platina mennyiségét csökkentsék, illetve helyettesítsék, mivel azon túl, hogy rendkívül drága, nagyon ritka is."

Ez egy emeletes marhaság, amit a poszter nem javított ki, holott már az első hozzászóló is szóvá tette, közel 22 órával ezelőtt.

Az egész poszt ilyen színvonalú: hamis, hevenyészett, adattalan, forrástalan bullshitgyűjtemény.

Bejegyzés: 2017 – elképesztő dolgok történtek az energetikában
@Flúgatlan:

El vagy te tévedve, a fejlődés valóban óriásléptekkel halad. Pl. havonta dolgoznak ki a kutatók a maiaknál 10-szer nagyobb fajlagos kapacitású, 10 másodperc alatt 90%-ra feltölthető habkönnyű akkumulátorokat.

Ám ezek sajnos soha nem jelennek meg a piacon, mert a háttérhatalom, az olajlobbi, az atomlobbi, az UFO-k ill. Orbán Viktor (több is választható) rendre elsüllyesztik ezeket az eredményeket a kutatókkal együtt.

Bejegyzés: 2017 – elképesztő dolgok történtek az energetikában
Nem látom az elképesztést. Pedig szeretném.

Megyünk, megyünk, tervezgetünk, fejlődgetünk, de az elképesztőtől ez igen távol van. Sajnos.

Az ilyen megalapozatlan, propaganda-ízű, hurrá-optimista cikkek azonban ártanak a valódi innovációnak, mert ha az olvasók mindig ilyenbe futnak bele, akkor elkönyvelik, hogy csak ígérgetés zajlik.

Az elképesztő az mondjuk az lenne, ha valaki tömegesen gyártható akksikkal jönne elő, melyek 10x jobbak a mainál. Vagy tényleg megoldaná a hidrogén-tárolás és szétosztás problémakörét. Vagy országos energiahálózat energiáit 10 napig eltárolni képes megoldással jönne elő. Na, az ilyesmi tényleg megdobná az alternatív cuccok használhatóságát. Addig azonban csak lassú fejlődgetés van, semmi elképesztő.

Bejegyzés: 2017 – elképesztő dolgok történtek az energetikában
Mint sokat utazó ember és még érintett is vagyok, szerintem 2017 az eddigi leglátványosabb év.
A szél és nap végérvényesen győzött, új beruházások csak itt történnek. Külön örülök a hőszivattyúk és thermal-solar teljes elfogadottságának.
Ma már új rendelések csak megújulóban jönnek, elenyésző az olaj-gáz-biofuel beruházás, az is csak tartaléknak, mert mi van ha?, de használni nem akarják mert ilyen alacsony árak mellett veszteséges az üzemeltetés.
A legjobb hogy a Ouarzazate solar plant mára egy iparági standard lett, minden napos ország hasonlót akar és készít elő ezzel sokezer dízel generátor állomás és soktízmillió portable generator válik szükségtelenné.

Afrikában a mini solar off grid rendszerek minden más megoldást lenyomtak.

Európában a szélkerék verhetetlen, jobb és hosszabb lapátkerekek, javított hibridhajtómű, vasbeton oszlop. Beérett a sokezer működő szélkerékből gyűjtött adat feldolgozása, jönnek a 15-20MW-os egységek..
Amerikában is beindult az off-shore wind biznisz, ott nagyon látványos fejlődés indult.

Japán 2011 után beszállt a megújuló bizniszbe, mára hőszivattyúban és szélkerékben topon van, mind a klímájuk mind a szélviszonyok lehetővé teszi nekik hogy hamarosan leálljanak a fosszilis hő- és villany termelésről.

És hát az iparág erőssége hogy a legkiemelkedőbb koponyákat vonzzák magukhoz, ezzel messze előzik a többi energia termelő módot.

Szóval pénz és tudás meglett, igény is van, kilőtt a fentartható energia ipar.

Na meg kb 4mrd embernek a megújulók jelentik az energiát, mivel őhozzájuk a fosszilis soha el sem jutott. Szóval akkora tömegnek automatikus a megújuló hogy nekik már a fosszilis lenne a furcsa.

Szóval nagyon jó év volt 2017 az idei még jobb lesz.

Bejegyzés: 2017 – elképesztő dolgok történtek az energetikában
Megkérdezném a posztolót - de sajnos méltóságán alulnak tartja reagálni az olvasói hozzászólásaira -, hol is lát elképesztő fejlődést az energetikában. Én nem látom sem a napelemek, sem a szélkerekek javulását (utóbbiak eleve az elméleti max. közelében vannak), az meg nem fejlődés, hogy több gyártó készít vagy tervez elektromos autót ugyanazokkal az akkukkal.

@0.5 bit:

"Lakossági oldalon az automerőműben termelt elektromos árammal való fűtés többet tenne a környezetért és a szmogért, mint a személyautók "elektromosítása". Csak ehhez jóval olcsóbb áramár kellene, amit épp a megújolók térnyerése drágít."

Abszolút igaz. Ha pl. valaki Németországban hőszivattyús fűtésre adná a fejét, annyiba kerülne neki, mint nálunk a COP1-es hősugárzó vagy elektromos hőtároló kályha. Miközben No. emissziója a sok "zöld" erőművel együtt is fajlagosan nagyobb, mint a miénk.

Bejegyzés: 2017 – elképesztő dolgok történtek az energetikában
Fónai Imre
2018. 01. 05. 18:48
#ClubAliga
#KádárVilla
#Balatonvilágos
ZSIDÓKNAK ADTÁK EL A BALATON-PARTOT ??? !!! ROHAGGYON MEG MINDEN EDDIGI KORMÁNY !!
Rákosiék államosították, a község most részt kér a hajdani pártüdülőből

Rákosiék államosították Balatonvilágos vízpartját, az állam 2007-ben adott túl Kádár-villástól a Club Aligán, de a világosi Balaton-part javarésze azóta is elzárt a település elől. Ezt elégelte meg az önkormányzat és nemrég ingyenes vagyonjuttatás formájában kérte az államtól a Club Aliga vízparti területeinek egy részét.

Utat, közparkot, parti sávot szeretne magának Balatonvilágos a hajdani pártüdülő területéből. A Club Aligát 2007-ben értékesítette az állam az izraeli hátterű Pro-Mot Hungária Kft. részére az akkori sajtóinformációk szerint 5,5 milliárd forintért. A közel ötven hektáros, másfél kilométeres vízparttal rendelkező ingatlan egy részét tulajdonba, más részét 49 évre kezelésbe kapta a szállodakomplexumot és egyéb lakó-, valamint üdülőingatlanokat tervező cég.

Az elmúlt tíz évben azonban egyetlen kapavágás sem történt (pedig az 1400 lelkes Somogy megyei település képviselő-testülete a falu rendezési tervét is a befektetők igényeihez igazította), a szocreál épületek állaga egyre romlik, s bár egyes ingatlanokat folyamatosan üdülőként üzemeltetnek, ez Fekete Barnabás világosi polgármester szerint méltatlan ma már a balatoni turizmushoz. Balatonvilágos, ha tulajdonba, vagy vagyonkezelésbe kapná a kért parti területeket (melyek ma az állam tulajdonában, de a Pro-Mot Hungária Kft. vagyonkezelésében vannak), nemcsak ezeket, hanem akár a vitorlás- és hajókikötőt is üzemeltetné és fejlesztené.

A településen arról hallani: az „újgazdagok” közül is sokan szemet vetettek a hatalmas üdülőkomplexumra, és ha netán új tulajdonoshoz, vagy vagyonkezelőhöz kerülne az ingatlan, a település erre az esetre is biztosítaná magának a községet „megillető”, a Balatont-törvényben is kívánatosnak tartott szabad partszakaszt. Balatonvilágos pillanatnyilag zsebkendőnyi saját Balaton-parttal rendelkezik, ahol strandot üzemeltet. A helyi ingatlantulajdonosok egy kártya birtokában ingyenesen használhatják a Club Aliga strandját.

Köztudott, hogy Kádár János pártfőtitkár kedvenc nyaralóhelye volt a Club Aliga. Az úgynevezett elnöki apartmant más néven Castro-villának is emlegetik, hiszen a kubai pártvezető is vendégeskedett benne, de megfordult ott Honecker, Hruscsov, Gagarin, sőt, Kadhafi is, a kétezres években meg Jockey Ewing a Dallasból, azaz Larry Hagman.
Mivel az elnöki villát az elmúlt években is használták nyaraltatásra, filmforgatásra, jó állapotban van, nem így a Kádár-villa, melyet ma már megközelíteni sem könnyű, s romos az egész épületbelső. Pedig kár volna, ha hagynák porrá romlani – már csak mementóul sem ártana megőrizni…

Bejegyzés: 2017 – elképesztő dolgok történtek az energetikában
A Húsvét-szigethez csak egy adalék: korántsem biztos, hogy valóban megtörtént ez a drámai összeomlás. A legújabb kutatások szerint soha nem élt 4-5 ezernél több ember. A fák megritkulása után alternatív tüzelőanyagokat használtak (bokrok). A kipusztulást az első európai hajósok által behurcolt himlő okozta. (A részletekért: Hunt (2006): Revisiting Rapa Nui)

Bejegyzés: Megállítható a globális felmelegedés? Egy történelmi párhuzam margójára
KÓSA: ÉDESANYÁM NEM KÖZSZEREPLŐ !!!!!.....DE A KÖZPÉNZT, AZTATAT...NAGYON SZERETI !!!!!!!!!!!!! :o)))))

Bejegyzés: 2017 – elképesztő dolgok történtek az energetikában
A katalizátor csak a kisebbik gond, a nagyobb az üzemanyag vagyis a hidrogén tárolása.
Ez jelenleg ugyan úgy nem versenyképes a benzinnel/gázolajjal mint az akkumlátorok: nagyobb és nehezebb.
Egy előnye lenne, hogy meggyorsítaná a töltést/tankolást, ami a másik fő hátránya az akkus autóknak.

Tekintve, hogy a teljes környezetterhelésből csak kis szelet jut a személyautókra az sem okozna jelentős változást, ha holnap meglenne a tökéletes elektromos autó.

Az egyetlen járható út az atomenergia térnyerése lenne, főleg a fosszilis erőműveket lehetne kiváltani vele.
De ez meg másik mumus a sötétzöldek szemében.
Lakossági oldalon az automerőműben termelt elektromos árammal való fűtés többet tenne a környezetért és a szmogért, mint a személyautók "elektromosítása". Csak ehhez jóval olcsóbb áramár kellene, amit épp a megújolók térnyerése drágít.

Bejegyzés: 2017 – elképesztő dolgok történtek az energetikában
Szerintem a költő az üzemanyagcellás autókra gondolhatott, annak a katalizátorában van platina, a mezei elektromos autókban sima akksi van. És a hidrogéncellás autónak csak az egyik baja a platinaéhsége, ennél szvsz nagyobb baj a hidrogén biztonságos tárolása. Az egészről ma már többé-kevésbé kiderült hogy zsákutca.

Bejegyzés: 2017 – elképesztő dolgok történtek az energetikában
Azt hiszik hogy a villany autónak nincsenek hátul ütői? Az akkumulátorban a sok mérgező hulladék azzal mit fognak csinálni ha mindenki át áll? így is rengeted a vegyszer akkor az fog nagyon meg emelkedni!

Bejegyzés: Üdv, francia döntés, már vártunk rád!
@tireless treehugger: Egy szóval sem mondtam, hogy nem így van. A francia cégek főként külföldön tevékenykednek, és nagyon is profik: Total, Beicip Franlab, Institute Francis Du Petrol, stb. Ezeknek nem tilthatja meg a francia állam, hogy külföldön dolgozzanak. Valószínűleg jelentős adófizetők. Ha elüldözik őket, a francia állam jól térdenlövi magát.

Bejegyzés: Üdv, francia döntés, már vártunk rád!
2040 teljesen reális dátum, ha csak a jelenlegi sebességét nézzük a nap-szél terjedésének.

De én nagy ugrásra számítok a fúziós erőműveknél, főleg a wx7 környékén, most ősszel volt egy hosszabb idejű plazma kisérlet és teljes a titkolózás, ami szerintem nagyon nagy eredményt akar elfedni.

@na4:

A franciák kevésbé kitermelnek inkább kereskednek. Az a kicsi olaj cég "total" nagyobb a lukoilnál, rosznyeftnél meg a gazpromnál is. A jelentéktelen franciák jelentősebb olajszereplők mint az orosz nagyhatalom.

Bejegyzés: Üdv, francia döntés, már vártunk rád!
A franciáknak alig van saját szénhidrogénes energiahordozójuk. Majd emelik az atomreaktorok számát. Most is van nekik vagy 60 db.

Bejegyzés: Üdv, francia döntés, már vártunk rád!
Bölcsek köve egy változó világban = sarlatánság.

Szerintem klíma és fentarthatósági szempontból nyugat-európában van a jövő. modern élet magas életszínvonal, magas energia felhasználás, gyors alkalmazkodás, mindez erőltetett fentarthatósági alapokon.

Példamutatással elöljárva, lead by example, egy alapvető változásmenedzsmenti megoldás.

Bejegyzés: Klímakrízis – Ázsiában lehet a bölcsek köve?
@nemecsekerno_007: jozan esz. Energiaval meg csak csak birnank,de egy olyan telekommunikacios halozathoz,ami itt egy atlagos haztartasban van, nem keves nyersayag kellene, foleg ritkaf9ldfemek,es ezeket csak jokora kornyezeti terhelessel lehetne kitermelni.

Bejegyzés: Klímakrízis – Ázsiában lehet a bölcsek köve?