IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (3) ALTEO Group (2) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (1) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (3) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (2) energetikai (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapolitika (41) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (4) energiatermelés (45) energiewende (2) ENSZ (7) ensz (2) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (2) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (7) fenntartható (3) Fenntarthatóság (1) fenntarthatóság (74) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (67) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (22) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (24) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) hulladék (3) hulladékégetés (1) hulladékfeldolgozás (1) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (14) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) keop (2) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) Kína (7) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (5) klímavédelem (46) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (33) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (1) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (9) megújuló energiaforrások (78) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (1) nabucco (1) Nagy-Britannia (1) napelem (7) napelemek (4) napenergia (39) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) Ocean Cleanup (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) párizsi klímaegyezmény (1) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfolioblogger (210) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (2) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (2) stadion (1) Stadion (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (33) szélerőművek (1) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (38) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (2) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (3) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

shutterstock_85768531.jpgA múlt heti bejegyzésben elkezdtünk jósolni. Ajánlottam egy gondolkozási keretet arra nézve, hogy ha a jövő energiahasználatát próbálnánk elképzelni, hogyan tehetjük. Most felvázolom azt, hogy a jelenlegi ismereteink szerint 30-60 év múlva hogyan képzelhető el az energetikai szereplők – fogyasztók és termelők – jövőbeli tevékenysége. És szó lesz arról is, hogy mivel vehetők rá az emberek arra, hogy ne pazarolják feleslegesen otthonaikban az energiát.

 

Az energiatermelés jövője

 

2017 első felében a BBC Future Now rovata megkérdezett 50 tudóst, szakértőt és üzletembert arról, hogy mit lát az energia terén az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásoknak.

A legfőbb kihívás szerintük abban áll, hogy annak a több milliárd embernek, akik most még fejletlen gazdaságokban élnek, hogyan tudunk majd energiát szolgáltatni, amikor már ott tartanak, hogy igényük lesz rá.

A Világ Energia Tanács hasonló véleményen van: egy nemrégen kiadott beszámolója szerint az energiaipar több évtizedes változás előtt áll, amelynek kapcsán mélyreható politikai, gazdasági és társadalmi kérdések is előtérbe fognak kerülni. Ezen belül arra kell megoldást találni majd, hogyan hűtjük a közvelten környezetünket, ha már a felmelegedés átszabja a bolygó éghajlatát.


dubai_marina_bay.jpgA sci-fi rajongók számára nem szokatlan a távoli jövő világáról merengeni, de ezt a mindennapokban azért nem gyakoroljuk mindannyian. A fenntarthatóság ugyanakkor pont egy olyan sztori, ami vég nélküli, így megéri róla ábrándozni. Érdemes jó előre látni a fejlődési lehetőségeket, irányokat, hogy mindez ne érjen váratlanul minket, illetve hogy motiváljuk magunkat azokban az időkben is, amikor sok minden eggyel sötétebbnek tűnik, mint kívánatos lenne. A következőkben felvázolom, hogy az energetika szempontjából milyen jövőkép kezd megfogalmazódni – képzeljük el az energia jövőjét úgy, mintha valami science fiction-sztori lenne.

 


shutterstock_652325956.jpgAz Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. Rengeteg kérdés merül fel a döntéssel kapcsolatban, de jobb lenne megállni egy kicsit, mert a meglehetősen nagyra dagasztott pánikkal nem jutunk messzire. Bármilyen elkeserítő volt a hír, az USA döntésének hatásait nézve is meggyőződésem, hogy a fenntarthatóságért folyó küzdelem jól halad. Lássuk, miért:

 

Az Egyesült Államok – egyébként Szíriával és Nicaraguával együtt – kilép a párizsi klímaegyezményből. A hír hallatára nem csak a fenntarthatóságért és környezettudatosságért szurkolók kapták fel a fejüket, hanem azok is, akik egyébként nem foglalkoznak klímapolitikával.

A döntésnek ugyanis üzenetértéke van, mondhatni hogy az egyik legfontosabb vendég otthagyta a bulit az est közepén.


shutterstock_105204650.jpgHalad előre a megújulók bravúros fejlődése – öt hónap telt el 2017-ből, és máris rengeteg rekord dőlt meg a megújulóenergia-termelési technológiák területén. A világ legnagyobb úszó naperőművéről és tengeri szélerőművéről, valamint a folyamatosan csúcsteljesítményeket produkáló kaliforniai termelés rekordjairól lesz szó. Illetve arról, hogy mindehhez az iparági szereplők hogyan viszonyulnak.

A fenntarthatóság fanatikusaként mindig van minek örülni – kis túlzással olyan ez, mintha a kedvenc sportcsapatunk egyre-másra túlteljesítene. Különös egyébként, hogy ez akkor tűnik exponenciális növekedésnek, ha az ember nem érintett az iparágban –ugyanis egy-egy energetikai beruházási döntés alsóhangon is 15-20 évre szól, idő kell tehát a változáshoz. 


Dolgozunk a jövőnkért

2017.05.26. 10:28

Fenntartható az, ahogyan most gazdálkodunk az emberi munkaerővel?

shutterstock_111899612.jpgEgyre fontosabb, a jövőt meghatározó vállalati versenytényező az emberi produktivitás tökéletesítése – erről a fenntarthatósági beszélgetésekben is érdemes szót ejteni, mert ez a típusú problémakör foglalkoztatja most azokat a társadalmakat, amelyek egyre inkább a társadalmi fenntarthatóság felé fordulnak. Az, hogy éppen mennyire tolódik el a munka-élet egyensúly az egyén szintjén, meghatározza, hogy milyen – mennyire produktív és motivált, illetve boldog – munkaerővel bír majd egy vállalat hosszú távon. A cél nem a kizsákmányolás, hanem egy minden érintett számára fenntartható állapot létrehozása!

A kérdést vizsgálva, csak a legalapvetőbb mérőszámot – a munkaidőt – nézve, arról lehet hallani az üzleti világban, hogy gyakoriak az olyan periódusok, amikor „a napi nyolc óra munka” igazából egyre inkább tíz vagy még több munkahelyen töltött órát jelent. Ez alapvetően azt vetítené elő, hogy az emberek egyre többet termelnek, a produktivitásuk és értékteremtésük jelentősen magasabb. Csakhogy ez nem feltétlenül van így: ebben a kérdésben ugyanis nem a munkával töltött idő a fő tényező, hanem az, hogy ez alatt az idő alatt mekkora a valós értékteremtés (a kisütött péktermék, a lekönyvelt tétel stb.).


Miért lenne fontos, hogy a fociklubok a fenntarthatósággal is foglalkozzanak?

 
shutterstock_426014257.jpgA napokban érdekes kérdést tettek fel nekem: elképzelhetőnek tartom-e, hogy a fociklubok is tudatosabban foglalkozzanak a fenntarthatósági kérdésekkel és nem kizárólag úgy, hogy modern stadionokat építenek? Tekintve, hogy talán a világ legnépszerűbb sportágáról van szó, nem csak el tudom képzelni, hanem egyenesen fontosnak is tartanám. Lássuk, mit lehetne kezdeni a „fenntartható” foci jelenségével, azaz miért lenne fontos, hogy a fociklubok a fenntarthatósággal is foglalkozzanak?

Múlt szombaton magyar focimeccsen jártam, itt szegezték nekem a kérdést. Azt nem titkolom, hogy a focimeccsre járás, a magyar foci iránti megfeszült figyelem nem tartozik bevett szokásaim közé – de azt tudom és értem, miért volt nagyszerű az Aranycsapat, vagy miért csodálatos a tavaly nyári EB-szereplésünk, és hogy éppen mi az a frusztráltság, ami átlengi a magyar foci mindennapjait. Meg tudom különböztetni a zöldet a lilától, a kéket a pirostól, de hogy ki hány gólnál jár éppen, kit miért állítottak ki a legutolsó meccsén, ezt meghagyom az ínyenceknek – akik nem mellesleg sokan vannak a környezetemben is.


shutterstock_174549026_1_m.jpgA szóban forgó piramis alsó szintje a szegénységben élő néptömegeket szimbolizálja C.K. Prahalad „Bottom of the Pyramid” elmélete alapján. Az, hogy a megújuló energiák hogyan játszhatnak jelentős szerepet az ő életszínvonaluk emelésében, egy érdekes téma a fenntarthatóság társadalmi és üzleti megközelítésében is. Nem véletlenül foglalkoztam a témával korábban is, igaz egészen más megközelítésekben. Ez alkalommal a megújulókra építő energiatermelési technológiák megoldást jelentő eszközként és elérendő célként is szerepelnek a képletben. Azaz segítenek a társadalmi piramis megfordításában, aminek révén vélhetően és remélhetőleg egyre többeknek lesz lehetősége azon gondolkozni, hogy miként lehet egyre jobban kiaknázni a nap, a víz vagy éppen a szél energiáját.

Többek között azért is érdemes a társadalmi piramis és a benne létezők kérdéskörével foglalkozni, mert általában véve hajlamosak vagyunk aránytalanságokat elkövetni amikor a fenntarthatóság kérdéskörét vizsgáljuk: amikor ugyanis fenntarthatóságról beszélünk, sokszor azt gondoljuk, hogy alapvetően a fejlett világ problémáiról beszélünk. Nevesítve például, hogy hogyan áll át az EU energiatermelése a jövőben egyre inkább a megújuló energiaforrásokra; hogyan tudjuk a nyugat-európai (és magyar) háztartások energiafogyasztását kevésbé pazarlóvá tenni; vagy éppen, hogy miként érjük el például, hogy az emberek szelektíven gyűjtsék a hulladékot.


Okos, okosabb, legokosabb

2017.05.05. 12:32

shutterstock_434588068.jpgA magyar építész-szakmai körökben is komoly gondolkozás folyik arról, hogy hogyan lehetne a smart city – okos város koncepciót városainkra is alkalmazni. Nemrég külön konferenciát szerveztek ennek a témának, januárban a fővárosi önkormányzat pedig elfogadta a „Budapest mint okos város” víziót, amit egy szakmai szervezettel közösen dolgoztak ki (a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete). Kihasználva a nagy az érdeklődést, érdemes talán a nem szakmabeliek számára is mélyebben bemutatni a téma alapvető kérdéseit. Érdekes például, hogy a fenntarthatóság és az urbanizáció fejlődése miként érhet minél szorosabban össze. Lássuk hát, hogy mik a fő mondások a smart city koncepcióról, mit tud az éltanuló Dánia felmutatni, és mi a helyzet hazánkban.

Először is jó tisztázni, hogy az okos város koncepciónak nincs hivatalos definíciója. Tekintsünk rá most úgy, mint az internet-éra technológiáinak a városok fejlesztésében való hasznosítására. Gondolom többeknek kapásból ezer meg egy fejlesztési lehetőség jut ezzel kapcsolatban az eszébe: a megélhetési költségek csökkentése, hatékonyabb közlekedési megoldások, a megújulóenergia beépítése a városok energiaigényének kiszolgálásába, a településhatáron belül mindenhol elérhető gyors és ingyenes wifi-hálózat, LED-es közvilágítás stb.

Itt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az okos város koncepcióban való gondolkozás nem egy úri huncutság, amit jobb, ha meghagyunk Bécsnek, Szingapúrnak és Torontónak – hadd szórakozzanak csak ezek a gazdag nyugati országok a koncepcionálisan épített intelligens környezetük fejlesztésével –, hanem ennek az előnyeit már mi is hasznosíthatnánk.


shutterstock_531367636.jpgÉrezhetően egyre fontosabb témája a globális közbeszédnek a nők társadalomban betöltött szerepének változása, amivel párhuzamosan a magyar közéletben is erősödnek a gender-kérdést taglaló megszólalások. Meglátásom szerint a legfontosabb, hogy ismerjük fel egymásban az értékes embert, és ennek mentén mindenki alakítsa ki a saját álláspontját, majd ismerje meg a többiekét. Én most egy saját esettanulmánnyal és az üzleti szektor genderségre kihegyezett fenntarthatósági törekvéseivel szeretném bővíteni a párbeszédet.   

 

Április 24-én tartottuk az éves közgyűlést az ALTEO-nál, és az esemény után az egyik részvényesünk felvetette nekem, hogy jó lenne, ha lehetne beszélni arról is ilyenkor, hogy a vállalat legfelsőbb vezető szerveiben miért nincsen egyetlen hölgy sem, és hogy ezen a téren mik a jövőbeli kilátások. Mondtam neki, és leírom itt is, hogy az igazság az, hogy igenis sok női vezetőnk van többek között a compliance, a HR és a marketing területeken, és egy vezérigazgatói stratégiai tanácsadónk is történetesen kisgyermekes anyuka. Mindez egy olyan iparágban, ami egyelőre hemzseg a férfi munkaerőtől.


shutterstock_494143477.jpgHatalmas lépést tettek előre a megújuló energiaforrásokra alapozott kapacitások az elmúlt napokban: Németországban először kapott kivitelezési engedélyt egy olyan tengeri szélerőműpark, ami a tervek szerint lényegében szubvenció nélkül is megáll a lábán, azaz nem kell állami támogatással biztosítani az üzleti fenntarthatóságát. Míg a legutóbb engedélyezett tengeri szélerőműparkok kilowattóránként 0,44 eurócent támogatást kapnak 20 éven át, addig a most engedélyezett négy projekt közül három maximum 0,06 cent ilyen támogatásban részesülhet, míg egy projekt teljesen támogatás nélkül működik majd.

A megújulók használatát gazdasági oldalról támadók sokszor elmondták, hogy a magas német villamosenergia-árak egyik oka a zöld energiatermelő technológiák erőltetett terjesztése – számukra ez a mostani fejlemény igazi hideg zuhanyként hathat. Főleg, hogy ez a mostani bejelentés mutatja, hogy amíg 5-8 évvel ezelőtt a projektek inkább hosszú távon éreztették gazdasági-társadalmi fenntarthatósági hatásukat (gazdasági alatt jelen esetben a beruházás megtérülését, társadalmi alatt pedig a megfizethető fogyasztói árakat értjük), a most engedélyezett erőműparkok már rövidtávon szolgálják a fenntarthatóság környezeti lába mellett a gazdasági-társadalmi fenntarthatósági törekvéseket is.



chikansplanet_index_usa_megujulok_20170413.jpgHiszem, hogy a fenntarthatóság egyre inkább a fontosságához méltó helyet kap a közéleti diskurzusokban. A téma iránt fogékonyak számára az igazán örvendetes hírek azok, amikor egy-egy kézzelfogható eredményről lehet hallani – így lehet érzékelni, hogy a folyamatok működnek, jó irányba tartanak. A héten érkezett egy ilyen hír! A Kalifornia államban elért napenergia-termelési mérföldkőről lesz szó és arról, hogy mit lehet még nagy vonalakban kihámozni az amerikai energetikai piac megújulókat érintő megnyilvánulásairól.

Az Amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) adataiból lehetett megtudni, hogy március 11-én pár órán át a fenntarthatósági elvárásoknak megfelelő módon termelt energiát Kalifornia, azaz a napelemek először termeltek több áramot, mint a hagyományos rendszerek.



chp_mikrohalozat_20170407.jpgNapjainkban világszerte közel 1,1 milliárd ember nem jut hozzá áramhoz, 2,9 milliárd embertársunk pedig a mai napig kénytelen szabad tűz fölött elkészíteni ételét minden nap, ami a – sok esetben súlyos vagy éppen halálos – légzőszervi megbetegedések egyik forrása az érintettek körében. A fenti problémákra próbál valamiféle megoldást találni az ENSZ napokban ülésező Sustainable Energy For All fóruma. Ennek keretében jelentette be a Facebook és a Microsoft, hogy az Allotrope Partners befektetési vállalattal kiegészülve 2020-ig 50 millió dollárt költenek majd az előbbi probléma megoldására, a megújuló energiaforrások kiaknázásán alapuló lokális mikrohálózatok kiépítésébe.

Miközben a technikai eszközök – beleértve az orvosi berendezéseket, a termeléshez elengedhetetlen gépeket, a telekommunikációs és szórakoztató elektronikai eszközöket – szinte kizárólag árammal működnek, a Föld lakói közül minden hetedik ember nem fér hozzá az elektromos szolgáltatásokhoz. Ezen próbál most valamelyest enyhíteni a Facebook és a Microsoft összefogása, amelynek keretében a két vállalat egy befektetőcéggel összefogva az elkövetkező 2,5 évben 50 millió dollárt kíván lokális mikroméretű áramhálózatok fejlesztésébe invesztálni.



chikansplanet_20170325.jpgÉrdekes weboldalra hívták a fel a figyelmemet az ismerőseim a minap: az angol nyelvű oldal az infografikák és animációk tárháza, ráadásul számos energetikai és fenntarthatósági témával foglalkozó anyag is megtalálható a felhozatalban. Ezekből válogattam ma.

Ami Don Quijote számára a szélmalom volt, az a mai kor embere számára a szélerőmű: a szélenergia és a széltornyok még ma is megragadják mindenki fantáziáját, mégis nagyon nehéz a laikusok számára érdekes módon bemutatni, hogy mi is történik pontosan akkor, amikor megmozdulnak a lapátok. Ebben segít a következő animált infografika.


chp_cash_investment.jpgA befektetők körében Magyarországon ma még számos félreértés kering annak kapcsán, hogy mit jelent az, hogy egy vállalat fenntartható módon működik. Sok befektető számára a „fenntartható vállalat” szókapcsolat azokat a jellemzően környezeti tekintetben zöld vállalatokat jelenti, amelyek működésének fókuszában az alternatív energetikai lehetőségek kiaknázása vagy a környezetvédelemhez köthető „zöld” tevékenységek állnak, holott a fenntartható vállalatműködés közel sem csak ezt jelenti. A fenntarthatósági dimenziók – környezeti, társadalmi és gazdasági/vállalatirányítási – közül befektetői szempontból egyáltalán nem biztos, hogy csak a környezeti dimenzió megléte jelenti azt, hogy a vállalat részvényeinek megvásárlásával egy fenntartható üzletbe invesztáltuk megtakarításainkat.

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a befektetők egyre inkább keresik azokat a vállalatokat – és tekintik az ezekbe invesztált forrásokat fenntartható befektetésnek –, amelyek elsősorban a fenntarthatósági dimenziók közül a társadalmi és a gazdasági/vállalatirányítási területeken erősek, függetlenül attól, hogy a működésük középpontjában milyen terület áll.


Sapka, sál, gázálarc!

2017.03.10. 12:09

a_szmog_minden_nagyvarosban_nagy_veszelyt_jelent.jpgSzmogriadó - január végén napokra korlátozták ennek okán egyes, alacsonyabb környezetvédelmi kategóriába tartozó gépjárművek közlekedését Budapesten, okozva ezzel bosszúságot több ezer ember számára. Ugyanakkor nem feltétlenül a gépjárműforgalom volt a legfőbb okozója a levegőminőség jelentős romlásának az említett időszakban – a gépjárművek korom és porkibocsátása ugyanis mindössze csepp a tengerben, amennyiben a levegőszennyezés kérdéskörét vizsgáljuk. A magas korom- és szállópor-koncentráció oka – emiatt rendelték el a fővárosban a szmogriadót – elsősorban a fűtési rendszerek, és azon belül is leginkább az egyéni fűtési megoldások elavultságában rejlik.

Habár lassan talán vége az igazán kemény hidegekkel járó időszaknak és a szekrénybe kerül a kesztyű és a sapka, mégsem szabad minden szó nélkül elmenni az idei tél tanulságai mellett. A szmogriadó és a gépjárművekre elrendelt forgalomkorlátozás több dologra is ráirányította a figyelmet. Ezek közül kettőt érdemes kiemelni: egyrészt, hogy a magyar utakon mennyi alacsony környezetvédelmi osztályba tartozó gépjármű közlekedik (a forgalomkorlátozás ideje alatt szinte kiürültek a budapesti utak, ami annak is köszönhető, hogy sok olyan fenntartható módon gondolkodó tulajdonos is letette az autót, akinek egyébként nem lett volna kötelező – és ez örvendetes fejlemény!); másrészt, hogy mennyire elavult a hazai fűtési rendszerek többsége (hiába ürültek ki az utcák, a szmoghelyzet nem változott számottevően ettől).


chp_emma_roberts_fenntarthato_ruha_greendressredcarpet_20170302.jpgSokáig fogunk még beszélgetni a most vasárnap, immáron 89. alkalommal kiosztott Oscar-díjak kapcsán: egyrészt lehet majd örülni Deák Kristóf Mindenki című alkotása Oscar-díjának, másrészt pedig a díj történetének legnagyobb botránya is most vasárnap este esett meg. De emellett voltak még érdekes, fenntarthatósággal kapcsolatos vonatkozásai is a vasárnapi filmes seregszemlének. Például Emma Roberts színésznő ruhája, amely teljes mértékben a fenntarthatósági követelményeknek megfelelően készült.

A színésznő - aki egyébként Eric Roberts színész lánya és Julia Roberts unokahúga – egy, a Red Carpet Green Dress kezdeményezés keretében készült ruhában vonult végig a vörös szőnyegen. Nem ő volt azonban az első, aki az elmúlt években így tett: tavaly a Trónok Harca című sorozat Sansa Starkjaként ismert Sophie Turner vett részt a díjkiosztó gálán egy Red Carpet Green Dress ruhában.


evolution_corporate_sustainablity_01.jpgMa már elmondható, hogy egyetlen, a fenntarthatóságot komolyan vevő (nagy)vállalat sem engedheti meg magának, hogy a felsővezetői körében ne legyen legalább egy, a fenntartható működést támogató munkatársa. A CSO – Chief Sustainablity Officer – titulussal egyre többször találkozni, amikor a nagyvállalatok menedzsmentjének összetételét vizsgáljuk. A CSO funkciója és munkaköri leírása, a velük szemben támasztott követelmények az elmúlt években hatalmas változáson mentek keresztül.

Amíg az előző évszázad utolsó évtizedeiben a fenntarthatóság és a fenntartható vállalati működés még afféle úri huncutságnak tűnt, ma már fontos üzlettámogató és üzletfejlesztő területté vált. Korábban a vállalatok elsősorban CSR (corporate social responsibility) és PR értéket láttak a fenntarthatósági kívánalmaknak megfelelő akciók megszervezésében, a működésük ilyen irányba történő finomhangolásában, aminek megfelelően jellemzően a marketingért és a kommunikációért felelős vezető „nyerte meg magának” a fenntarthatósággal kapcsolatos kampányjellegű feladatokat.


Még az új elnök sem állhat a vállalati fenntarthatósági törekvések útjába

chp_donald_trump_fight_on_20170216.pngMég Donald Trumppal is hajlandóak szembe menni az amerikai vállalatok, legalábbis ami a fenntarthatósági törekvések megvalósítását illeti. Egy friss felmérés alapján úgy néz ki, hogy a megkérdezett vállalatok jelentős része elkötelezett aziránt, hogy megvalósítsa azokat a fejlesztéseket és végrehajtsa azokat a változtatásokat, amelyek célja az adott cég fenntarthatóbb üzleti pályára állítása. A GreenBiz szervezet 2017 Green Economy felmérése alapján a megkérdezett vállalatok 60 százaléka nem torpan meg, hanem teljes gőzzel megy előre tovább a fenntarthatósági célok megvalósítása felé, felük ráadásul mindezt úgy teszi majd idén, hogy növeli a fenntarthatósági törekvésekre fordítandó büdzséjét 2017-ben.

Donald Trump elnökké választásával együtt a pesszimistábbak rögtön temetni kezdték az Egyesült Államok fenntarthatósági törekvéseit és programjait. Nem minden ok nélkül tették ezt, hiszen az új elnök minden lehetséges fórumon hangoztatta, hogy nem hisz a globális felmelegedésben és a klímaváltozásban, az országot pedig kilépteti az összes ilyen „hókusz-pókusszal” foglalkozó nemzetközi együttműködésből. Csakhogy a vállalatok úgy tűnik – még az elnök ellenében is – komolyan veszik a fenntarthatósági vállalásaikat, és az elnöki meggyőződéstől függetlenül mennek tovább az általuk ezen a téren meghatározott úton.



chp_fenntarthato_vallalatvezetes_20170210.jpgPaul Polman, az Unilever globális vezérigazgatója mondta korábban a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés kapcsán, hogy habár a politikai döntéshozók és kormányzati szervek elkötelezett tevékenysége elengedhetetlen a fenntartható fejlődés felé történő előrelépésben, azok még a legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem képesek egymaguk teljes változást hozni ezen a téren. Amit pedig ők nem tudnak megtenni, azt az üzleti élet szereplőinek kutya kötelességük kipótolni, támogatásként az ügy mellé állítani, hiszen csak így – közös erővel – tudunk valóban látványos és a közös ügy érdekében valóban előremutató eredményeket elérni. A fenti gondolatok szerencsére ma már számos magyar vállalat is magáévá tette, és dolgoznak ki programokat a fenntarthatósági dimenziók szellemében.

Mindenképpen örömteli hír, hogy a kormány és az államigazgatási szervek Magyarországon sincsenek magukra hagyva a fenntartható fejlődés célrendszerének megvalósítása kapcsán. A hazai GDP 30 százalékát kitevő 70 vállalat vezetőinek a részvételével a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért aktívan és tervszerűen dolgozik azon, hogy a lehető legjobban kiegészítsék a kormányzati intézkedéseket.


manchester-united-stadion-stadium-old-trafford-1959155.jpgAkárcsak a mezőgazdaság, az építészet vagy a közlekedés területén, úgy a sportban is egyre nagyobb szerephez jut a fenntarthatóságra való törekvés. A látványsportágak közül elmondható, hogy talán a labdarúgás a legnépszerűbb, ezért is nagy öröm látni, hogy a klubok és a nemzetek egyre sokszínűbben támogatják a fenntartható fejlődést, hiszen így a konkrét cselekvésekből származó haszon mellett, maga a fenntarthatósági filozófia is számos nézőhöz, szurkolóhoz juthat el. Angliában például van már fából épült stadion, de használnak zöldenergiával működtetett gyepkarbantartó robotot is. A klubok – köztük a legnagyobbak is – egyre nagyobb mértékben szállnak be a fenntarthatósági kategóriában kiírt versenybe is. Hogy a megközelítés milyen mértékben határozhatja meg a legnépszerűbb labdajáték jövőjét jól példázza, hogy Oroszország a közelgő világbajnokság házigazdájaként számos új, zöld stadiont építtet.

Ugyan a labdarúgást jelenlegi ismereteink szerint először Kínában űzték több ezer évvel ezelőtt - akkoriban cuju néven emlegették -, csak 1848-ban rendszerezték a játékkal kapcsolatos szabályokat. Történt mindez Cambridge-ben, ami miatt Angliát tekintjük a mai napig a labdarúgás őshazájának. A sportág alapvető szabályai az elmúlt több mint 150 évben számottevően nem változtak, ellenben a sportágat körülvevő technológia rengeteget fejlődött. Ebbe a technikai, technológiai fejlődésbe kapcsolódnak most be azok a rendszerek és elképzelések, amelyek mentén a labdarúgás a fenntartható fejlődés nagykövete is lehet.


dsc_8449.jpgA Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” programjának célja, hogy azon tehetségeknek, akikből jó eséllyel válhat szervezeti felsővezető bemutassa a vállalati fenntarthatóság átfogó fogalmi rendszerét, és praktikus tanácsokkal segítse őket abban, hogy karrierjük során ezeket az elveket döntéshozatalaikba is sikerrel tudják majd integrálni. A program keretein belül 2017-ben a BCSDH már a képzés negyedik évfolyamát indítja 33 tehetséges fiatal vezető részvételével.

Az idén 10 éves jubileumát ünneplő Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért célja, hogy hozzájáruljon a magyar gazdaság és társadalom fenntartható fejlődéséhez. A folyamat három alappillére a gazdasági eredményesség, az ökológiai egyensúly és a társadalmi életminőség elveinek a gazdasági gyakorlatba való átültetése, ezáltal új és innovatív megoldásokkal növelni a tagvállalatok versenyképességét, és egyben hozzájárulni a magyar gazdaság és társadalom fenntartható fejlődéséhez.


rich_and_poor_serving_inequality.jpgAz Oxfam 2017-es felméréséből kiderül, hogy a világ leggazdagabb nyolc embere akkora vagyonnal rendelkezik, mint a hétmilliárdos összlakosság szegényebbik 50 százaléka. A World Economic Forum szerint az ilyen mértékű egyenlőtlenségek jelenthetik a legnagyobb veszélyt a világgazdaságra a jövőben. A jelenlegi helyzet az ENSZ által meghatározott Globális Célokkal is szembemegy, ugyanis a 17 cél között szerepel a vagyoni, anyagi egyenlőtlenségek csökkentése.

Az Oxfam GB, a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő brit szervezet által végzett kutatás rávilágított arra, hogy az egyenlőtlenségek soha nem látott mértéket öltöttek az elmúlt évek során. A nyilvánosságra hozott adatok egyértelműen intő jelként szolgálnak. Bill Gates (Microsoft), Amanico Ortega (Zara), Warren Buffet (befektetési guru), Mark Zuckerberg (Facebook) és még négy hasonlóan sikeres üzletember összes vagyona akkora, mint a Föld lakossága szegényebbik felének. A kutatást végző szervezetet sokkolták az adatok, és groteszknek találják, hogy egy golfautóban is elférő csoport gazdasági szempontból ennyire elhúzzon a társadalom többi tagjától. Ez a megállapítás pedig akkor is igaz, ha egyébként az összehasonlítás módszertanát sokan vitatják. A nyolc ember összesített vagyona egyébként 426 milliárd dollár, ami csaknem 120000 milliárd forintnak felel meg.


Ezek a jéghegyek tízezer évig pihentek csendesen, az évtized végére azonban teljesen eltűnhetnek – Vajon elmúlásuk is csendes lesz?

chp_kep.jpg2007-ben a NASA olyan felvételeket közölt a Déli-sark nyugati vidékéről, amelyek rávilágítottak arra, hogy beigazolódni látszik a tudósok aggodalma, miszerint az Antarktisz déli és nyugati része ketté fog szakadni. A NASA kutatói és neves egyetemek professzorai szerint a közeljövőben egy ötezer négyzetkilométeres jégtömb készül leszakadni az Antarktiszről, ami rögtön az eddig feljegyzett tíz legnagyobb jéghegy egyike lehet.

A déli szélesség 60. fokától délre fekvő térséget nevezik Antarktisznak, ahol az átlaghőmérséklet -40 és -70 Celsius fok közötti, és nyáron is csak ritkán (de egyre gyakrabban) emelkedik +5 fok fölé a part mentén. A globális felmelegedés, amely a tudósok többsége szerint egyértelműen az elmúlt évtizedek során zajló emberi tevékenység eredménye, szoros összefüggésben áll bolygónk ezen vidékével, ugyanis a Földi klíma átlaghőmérsékletének emelkedése olvadást indított meg a sarkvidéki jégtakarón, amely globális problémát jelenthet az egész emberiség számára.


Az már csak a hab a tortán, hogy mindezt Párizsban, a Szajnán teheti meg az ember fia

asdad.jpgMa már az élenjáró éjszakai bárok és az edzőtermek is igyekeznek energiaigényüket alternatív megoldásokkal fedezni. A fenntarthatóság és az energiatermelés egyre inkább összefonódik, köszönhetően a technológia fejlődésének, valamint annak, hogy a globális felmelegedés nemzetközi problémává vált. Az energetikában mindez a károsanyag-kibocsátás csökkentésében és a megújuló energiaforrások kiaknázásában mutatkozik meg. Az alternatív energiatermelés technológia lehetőségei mára szinte minden iparágnak kínálnak választást arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett termelhessenek energiát. A Párizsban épülő, vízen lebegő edzőterem az edzeni vágyók energiájával és egy napelemes rendszerrel termeli majd meg a működéséhez szükséges energiát, a többletet pedig egyenesen a helyi villamosenergia-hálózatba továbbítják.

A lehetőségeknek csak a képzelet szab határt! Mennyire igaz a mondás napjaink energetikai kérdései kapcsán is. Párizsban egy olyan edzőterem lebeg majd a Szajna felszínén, amely mozgásba lendüléséhez a vendégek által termelt elektromos energiát használja. Az edzéshez használt „szobakerékpárok” voltaképpen mini erőművekként funkcionálnak - amellett, hogy teljes értékű edzésmunkát tesznek lehetővé, megmutatják mennyit tekert a felhasználó, de visszajelzést küldenek neki arról is, hogy mennyi áramot állított elő a tekerés során. Az energiatöbbletet pedig elraktározza a hajó, majd továbbítja azt a helyi elektromos hálózatba. És mivel edzés közben frissítően hat a kellemes környezet és a szép kilátás, a panorámás üvegfalak kifejezetten ötletes megoldást jelentenek. Ezeket természetesen nyáron eltávolítják, így még szabadabban tekerhetnek a vendégek.