IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (5) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (44) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ENSZ (9) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (18) fenntartható (3) fenntarthatóság (82) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (74) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (28) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (24) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (17) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (9) klímavédelem (49) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (39) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (2) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (15) megújuló energiaforrások (85) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (2) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (3) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (43) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (236) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (37) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (42) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (5) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (3) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

resized_shutterstock_381535849.pngTöbb olyan kutatás is zajlik párhuzamosan, amely a földünkön egyre jelentősebb mértéket öltő műanyagpalack-áradatra kíván megoldást találni. Sokan szelektíven gyűjtik a szemetet, újrahasznosítunk, létezik már bioműanyag, és a vállalatok is egyre inkább odafigyelnek a fenntartható működésre – az üdítőgyártók, amelyek nagy műanyagpalack-kibocsátók például nem egyszer finanszírozói bizonyos, a műanyagproblémára megoldást kereső kutatásoknak. Most azonban olyan mutáns enzimet alkottak meg kutatók véletlenül, amely egyszerűen felzabálja a PET-palackot.

A napokban adott hírt a Guardian arról, hogy japán kutatók teljesen véletlenül olyan enzimet alkottak meg, amely lebontja a műanyagpalackokat.


resized_shutterstock_306587402.pngMintegy 600 millió új munkahelyre lesz szükség 2030-ra, ha a dolgozó populáció növekedését le akarjuk követni a munkahelyteremtéssel. Ehhez körülbelül 40 millió új állást kell évente biztosítaniuk a cégeknek, kormányoknak szerte a világban. A munkahelyteremtés ugyanakkor nem mehet nyakló nélkül: a folyamatnak feltétlenül részét kell képezze a fair munkavállalói körülmények biztosítása.

A munkahelyteremtés egy rendkívül növekedésorientált, előremutató szemléletmód, de tenni kell ugyanakkor azért is, hogy javuljanak a jelenlegi munkakörülmények. Most 780 millió főre tehető azoknak a száma, akik ugyan dolgoznak, de a 2 dolláros napi keresetük nem elegendő sem maguk, sem pedig a családjuk fenntartásához. Szükséges tehát a munkahelyteremtés a társadalom sebezhetőbb csoportjai számára is, gondolok itt főként a városi szegényrétegre, a nőkre, a munkanélküli nagyszámú vidéki népességre, illetve az alacsony keresettel rendelkező városi lakosokra. A munkahelyteremtés és a bérrendezés égető problémájának rendezése mellett ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetnünk a fair munkavállalói körülmények megteremtésére is.


resized_shutterstock_436493467.jpgEgyáltalán mit nevezünk egészségértésnek? És van-e bármi köze ennek a fenntarthatósághoz? Az az ember, aki tisztában van azzal, hogy az egészség mekkora érték, és ezért tesz is nap, mint nap, általában sokkal tudatosabban éli életének más területeit is, például odafigyel a szelektív hulladékgyűjtésre, spórol a vízzel, az árammal és sokkal inkább jellemző rá, hogy globálisan gondolkozik.

Az egészségértés (health literacy) azt jelenti, hogy mennyire vagyunk képesek az egészségügyi információkat beszerezni és azok között eligazodni, értjük-e az ezzel kapcsolatos adatokat, összefüggéseket. Azt is ide sorolják, hogy mennyire értjük a prevenció lényegét, és hogyan állunk az egészséges életmóddal – magyarán nem elég érteni a dolgokat, az is lényeges, hogy azokat be tudjuk integrálni a mindennapjainkba, képesek legyünk felelős döntéseket hozni az egészségünkkel kapcsolatban. A kutatások azt mutatják, hogy sajnos az egészségértés globális szinten nem túl magas, és mi magyarok sem vagyunk elég tudatosak e téren, gyakorlatilag évtizedes lemaradással rendelkezünk. Az AIPM Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének megbízásából készült 2015-ös kutatás például arról számol be, hogy itthon az emberek felének – finoman fogalmazva – problémás az egészségértése.


resized_shutterstock_228162115.jpgSokat beszélünk a környezeti fenntarthatóságról, de elég gyakran elfelejtjük, hogy a fenntarthatóságnak ezen kívül létezik még két dimenziója, a gazdasági és a társadalmi. Az emberiség fejlődése nem határozható meg pusztán az egyik, vagy a másik dimenzióban. A növekedést egy komplex rendszerben kell szemlélni, amelybe minden tényezőt és összefüggést bele kell tudnunk kalkulálni. A vállalatok szempontjából a gazdasági tényezők kiemelt fontossággal bírnak, és ezek alakításában, a cégek fenntartható működésében, egyre nagyobb szerepet játszik a Big Data.

Ha le akarjuk egyszerűsíteni, akkor a Big Data a hatalmas mennyiségű, gyorsan változó, sokféle adatfeldolgozásáról szól. A cégek gazdasági fenntarthatóságát nagymértékben támogathatja és megerősítheti a megfelelő Big Data menedzsment. A technológiában óriási lehetőségek rejlenek, és a vállalatoknak hatékony stratégiai analitikai módszereket kell kifejleszteniük, hogy jobb és gyorsabb üzleti döntéseket tudjanak meghozni a jövőben a hatalmas adathalmaz felhasználásával. Íme, négy lépés, hogyan használhatjuk ki a Big Data előnyeit.


resized_shutterstock_647855284.pngMintegy 50 évvel ezelőtt a Stanford Research Institute (SRI) kiadott egy jelentést: ebben fogalmazták meg először, hogy amennyiben tovább nő a szén-dioxid-kibocsátás, akkor a Föld klímája megváltozhat. Nevezetesen, megnőhet az átlaghőmérséklet, elolvadhatnak a jégsapkák és emelkedhet a tengerek és óceánok vízszintje. 1975-ig kellett arra várni, hogy a folyamatot leíró kifejezés is megszülessen: globális felmelegedés. Majd még 20 évet, hogy valaki ki is mondja, a globális felmelegedés elkezdődött. Manapság ugyanakkor egyáltalán nem mondható el az, hogy ne beszélnénk a témáról. Sőt, ma már egyre több szó esik nem csak a problémáról, hanem a megoldási lehetőségekről, azaz a fenntartható fejlődésről is. Nézzük, hát meg, mik lesznek a fenntarthatóság 2018-as trendjei!


resized_shutterstock_399783082.jpgFolyamatosan láthatjuk, hogyan bővül az elektromos autók piaca. Évről évre többet adnak el belőlük, valamint a technológiai fejlesztés területén is lépten-nyomon találkozhatunk újításokkal. Ezek mind azt a célt szolgálják, hogy praktikusabbá és kényelmesebbé tegyék a használatot, ezzel is támogatva azt, hogy egyre több ember számára elérhetővé váljon a technológia.

A fenntarthatóság és a károsanyag-kibocsátás egyre fontosabb témává emelkednek a közlekedés területén is. Az Európai Autógyártók Szövetségének adatai alapján 2017-ben 39 százalékkal emelkedett az elektromos-autók eladása az európai piacon, amely 217 ezer tisztán árammal működő személygépkocsit jelent. Egyes előrejelzések azt mutatják, hogy 2025-re az elektromos autók eladási darabszáma elérheti akár az évi 5 millió darabot is. A Brookings Institution kimutatásai alapján, míg 2010-ben mintegy 1000 millió autóra volt igény az utakon, addig 2050-re ez a szám a népességnövekedés következtében akár meg is négyszereződhet. Láthatjuk tehát, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen autókkal fogunk furikázni a jövőben.


resized_shutterstock_45049717.jpgA már mérgező – azaz az egészségügyi határértékeket jócskán meghaladó – szintet elérő különféle szennyezések körülbelül 200 millió ember életére vannak hatással ma globálisan. A fokozottan veszélyeztetett területeken a gyermekek gyakran születési rendellenességekkel jönnek a világra, nem ritkán 30-40 IQ-ponttal alacsonyabb intelligenciaértékkel, testi deformitásokkal. Ezeken a területeken a várható élettartam sajnos igen alacsony, mintegy 45 év, köszönhetően a rákos és egyéb megbetegedéseknek. A szennyezés érintheti a szárazföldet, a vizeinket, a levegőt, de beszélhetünk zaj-és fényszennyezésről is.

A települési szilárd hulladék mennyisége világszinten jelenleg 1,3 milliárd tonnát tesz ki, amely előrejelzések szerint 2025-re majdnem megduplázódik, elérheti akár a 2,2 milliárd tonnát is. A legnagyobb hulladéktermelő régiót egyébként az OECD-országok (44 százalék) jelentik, majd utánuk következik Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni szigetek térsége (21 százalék), a dobogó harmadik fokán pedig Latin-Amerika és a Karib-térség áll (12 százalék).     


resized_shutterstock_209555482.pngA globális üvegházhatású gázkibocsátás 14,5 százalékáért felelős az állattenyésztés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állattenyésztésé a második legkövérebb tortaszelet azon a képzeletbeli kördiagramon, amelyen az látszik, hogy mely szektorok a legnagyobb okozói az üvegházhatású gázok kibocsátásának. Az állattartás nagyobb részben felelős ezért, mint a szállítmányozás és közlekedés összesen.

Az üvegházhatású gázok, mint amilyen a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, a vízgőz és az ózon, részben elnyelik, de leginkább visszasugározzák az infravörös sugárzást a Földünk felszínére. Ez üvegházhatáshoz vezet, amely pedig hozzájárul a globális felmelegedéshez. A húsért, tojásért és tejtermékért tartott állatok, illetve az állattenyésztés ipari szintű működtetése a második legnagyobb felelőse az üvegházhatású gázkibocsátásnak.


resized_shutterstock_110065940.jpgAz Európai Unió a megtermelt áramának jelenleg már több mint 30 százalékát megújulókból szerzi, míg 2000-ben ez az arány csupán 12 százalék volt – derül ki egy friss elemzésből, amely a kontinens tavalyi energetikai arányszámait vette górcső alá. Ha a megújulók térhódítása ebben az ütemben zajlik, akkor 2030-ra ezek az energiaforrások elérhetik akár az 50 százalékot is. Ebben a tekintetben az élen Németország és Anglia állnak. Nyugat-Európában a szabadban is kellemesebb a tisztább levegő miatt, mint keleten.

A riportból kiderül, hogy a szélből, napból és biomasszából származó energia az összvillamosenergia-termelés 20,9 százalékát tette ki 2017-ben az Európai Unióban, további 9,1 százalékot jelentett a vízből származó energia. Összehasonlításképpen a tavalyi adatok alapján szénből a teljes villamosenergia-termelés 20,6 százalékát, míg földgázból 19,7 százalékát állítottak elő. Ez vitathatatlanul egy nagyon pozitív elmozdulás a megújulók irányába, hiszen öt évvel ezelőtt a szénnel (27,2 százalék) és földgázzal (17,9 százalék) együttesen megtermelt áram a kétszeresét tette ki a szélből, napból, illetve biomasszából nyert energiának. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ennek a növekedésnek az 56 százalékát Németországnak és Angliának köszönheti az Unió még úgy is, hogy ez a két ország az egész blokk teljes áramtermelésének kevesebb, mint 30 százalékát állítja elő. 


resized_shutterstock_411077929.pngMinden energiatermelő technológia, még a megújulók is, hatással vannak a környezetre. Ha megnézzük például, hogy 1000 megawattnyi energiatermelő kapacitás kiépítése mekkora területet igényel, akkor azt látjuk, hogy a szélerőművek létesítéséhez nagyjából négyezer hektárra van szükség, ekkora kapacitású naperőmű létrehozásához pedig mintegy kétezer hektár földterület szükséges. Bár a szélerőművek tövében lehetséges a terület mezőgazdasági hasznosítása, ezt a naperőművek esetében nem lehet megoldani. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom azokat a megoldásokat, amelyek több funkciót képesek egyszerre ellátni – ezáltal maximálisan kiaknázzák az adott felületben rejlő lehetőségeket. Ilyen például az a napelemes térburkolat, amely három magyar srác fejéből pattant ki.


resized_shutterstock_696943363.pngA NASA Nemzeti Óceán és Légkörkutató Intézete (NOAA) jelentette, hogy a tavalyi év benne van az eddigi három legmelegebb évben 1880 óta, mióta a bolygónk hőmérsékletét nyomon követik. A globális felszíni hőmérséklet 1970 óta 0,17°C-kal emelkedett évtizedenként. Habár bizonyos területek kivételnek számítanak, mégis a legtöbb helyen inkább a melegedés a trend, amelyhez néhány állatfaj is elkezdett alkalmazkodni.

Az abszolút „nyertes” év 2016 volt, amikor bolygónkon sehol sem mértek az átlagosnál alacsonyabb földfelszíni hőmérsékletet. A dobogó második fokán 2017 áll, a bronzérmet pedig a 2015-ös év viszi. Megdöbbentő az a tény is, hogy 1985 februárja óta egyetlen hónapban sem volt alacsonyabb a havi globális átlagos hőmérséklet, mint az adott hónapra vonatkozó átlagos érték. Az alábbi videó azt szemlélteti, hogy 1880-tól 2017-ig milyen hőmérsékleti anomáliákat mutatott Földünk. A normálisnál magasabb hőmérsékletet pirossal jelölték a készítők, a normálisnál alacsonyabb pedig kékkel.


resized_shutterstock_311202905.pngElőrejelzések szerint a világ népessége 2050-re eléri a 9,8 milliárdot, 2100-ra pedig már 11,2 milliárdan leszünk a földön. A jövő egyik nagy problémája, hogy a népességnövekedés magával hozza majd a növekvő élelmiszer-igényt is: ennyi ember étellel való ellátása már komoly gondot fog okozni nem csak az állattenyésztés, de a mezőgazdaság egésze számára is. Kutatók azon dolgoznak, hogy erre megoldást találjanak.  

Az élelmiszerek iránti globális igény 2050-re legalább 59, de akár 98 százalékkal is növekedhet. Ez a tény teljesen át fogja alakítani a mai értelemben vett mezőgazdaságot. Az ágazatban tevékenykedőknek növelniük kell majd a növénytermesztés volumenét vagy úgy, hogy kiterjesztik a termőföldek területét, vagy pedig úgy, hogy a már meglévő termőföldek produktivitását fokozzák, mondjuk a műtrágyázás, illetve öntözőrendszerek fejlesztésén keresztül, vagy olyan új módszerek bevezetésével, mint amilyen a precíziós gazdálkodás. Ez utóbbi egy olyan megközelítés, amely a gazdálkodást összekapcsolja az információs technológiával annak érdekében, hogy a növény és a termőföld pontosan azt kapja, ami a termelés optimalizálásához a legszükségesebb.


shutterstock_125386415.jpgEgyre több műanyagot használunk fel, amelynek köztudottan nagyon káros következménye van a környezetünkre. Az egyik leginkább műanyagigényes szektor a különféle üdítőital-gyártó cégeknek palackokat gyártó vállalkozások piaca. Szerencsére észlelhető egyfajta elmozdulás a fenntartható fejlődés felé nem pusztán a lakosság, de ezen gyártók és vállalatok részéről is. Több kutatás is zajlik, amelyek azt célozzák, hogyan lehetne visszaszorítani a „mű” műanyagot, és átállni egy környezetkímélőbb megoldásra. A bioműanyag, a cukornádból, fából és kukoricából készül és a jövő egyik fő „mű” műanyag-helyettesítője lehet... az olajvállalatok nagy örömére. 

A statisztikák szerint világszinten egymillió műanyag palackot vásárolunk percenként, és ez a szám 2021-re 20 százalékkal növekedni fog. Ha arra gondolunk, hogy évente több tonna műanyag kerül hulladékként például a tengerekbe, óceánokba és hozzávesszük, hogy egy műanyag palack átlagosan 400-450 év alatt bomlik le, akkor elég sötét jövőkép tárul elénk (azt már csak félve említem, hogy a műanyag sajnos a halak szervezetéből mikroszkopikus méretű műanyagdarabkák formájában az emberi szervezetbe is könnyen bekerül). 


resized_shutterstock_328563644.pngNemrég írtam a blogon arról, hogy Franciaország bejelentette miszerint 2040-re teljesen betiltja az országban és a hozzá tartozó gyarmati területeken a kőolaj- és földgáz kutatását, kitermelését. A cikk kapcsán kaptam egy érdekes kérdést: mi lesz így például a műanyaggyártással, amelynek egyik fontos hozzátevőjét éppen a kőolajszármazékok jelentik. Nos, úgy tűnik megérkezett a válasz! Kutatók egy csoportja megtalálta ugyanis a módját annak, hogyan állítson elő szén-dioxidból etilént, a műanyag-gyártás egyik fontos alapanyagát. Ez forradalmasíthatja a polietilén-előállítás technológiáját, hiszen így az egyébként a környezetre ártalmas etilén kinyerése új, zöld alapokra helyeződhet át.

A Ted Sargean Csoport a Torontói Egyetem kutatói a napokban tették közzé eredményüket a Nature Catalysis nevű szaklapban. A tudósoknak sikerült azonosítaniuk azokat az ideális körülményeket, amelyek fennállása esetén a legnagyobb valószínűséggel lehet szén-dioxidból etilént előállítani. A Canadian Light Source kutatócsoport részecskegyorsítót, elektromos áramot, valamint réz katalizátort használtak a projekt alatt. Az ezek felhasználásával kialakított folyamat előnye, hogy közben a metántermelődést sikerült a minimálisra csökkenteniük.


Ha nem tiszta, vidd vissza…

2018.01.12. 17:12

resized_shutterstock_322342529.pngTízből egy, azaz mintegy 663 millió ember nem jut megfelelő tisztaságú ivóvízhez Földünkön, és ez a szám a népességnövekedés következtében egyre csak nő. A tiszta ivóvíz szempontjából legveszélyeztetettebb régiónak a Szubszaharai Afrika térsége számít. Itt a víz gyűjtése hatalmas terhet ró a családokra. Számukra a tiszta vízhez való hozzáférés nem pusztán kényelmi szempontból fontos, de egészségügyi okokból is. Ezekben a régiókban a vezetékes hálózattól független, innovatív, ugyanakkor gazdaságos újítások jelenthetik a megoldást.

Abban a tekintetben, hogy milyen az emberek tiszta vízhez való hozzáférése nagy eltérések mutatkoznak meg nem csak országok között, de egy adott nemzeten belül is. A Szubszaharai Afrika, vagy más néven Fekete-Afrika régiójában például az országok lakosságának fele nem ellenőrzött forrásból jut vízhez. Az itt élőkre nagy terhet ró az egyébként több kilométer távolságra lévő víz összegyűjtése és szállítása. Ez a feladat a vidéki térségben a családok női tagjaira, valamint a lány gyermekekre hárul tízből nyolc háztartásban. A water.org szerint erre a tevékenységre akár több mint hat óra is kellhet naponta.  


 

chp_2017top_20180105.jpgA sajnos megdöbbentőnek egyáltalán nem nevezhető globális klímaváltozásnak tavaly további vészjósló jelei mutatkoztak. A megújuló erőforrások hasznosításába egyre többet invesztáltak egyes országok. Ezen kívül olyan robbanásszerű technológiai fejlődésnek lehettünk tanúi, amely komoly kihatással lehet jelenlegi társadalmunkra. A teljesség igénye nélkül most szeretnék visszatekinteni 2017-re.

Az elmúlt években a klímakutatók azt találták, hogy Földünk hőmérséklete, valamint a levegőben lévő szén-dioxid-koncentráció mértéke szinte folyamatosan növekszik. Nem igazán történt ez másként 2017-ben sem, sőt új negatív rekord született: a tavalyi év 2016-ot követően a második legmelegebb évnek bizonyult. Más típusú rekordok is születtek tavaly, amelyek a klímaváltozáshoz köthetők. Az Északi-sarknál és az Antarktiszon az eddigi legalacsonyabb tengeri jégszintet mérték a kutatók, és sajnos látványos méretekkel rendelkező gleccserek is szakadtak a tengerbe. Ezzel párhuzamosan a tengerszint emelkedése úgy tűnik, hogy mérséklődött, de azért a NASA grafikonjaira érdemes egy pillantást vetni.


Kellemes ünnepeket!

2017.12.24. 10:30

chp_xmass_01.jpg


chp_francia_dontes_szenhidrogen_20171221.jpgA 2017-es évben több intézkedés is történt a környezeti, gazdasági, társadalmi fenntarthatóság területén. Azt gondolhattuk, hogy az év végével most már ráfordulunk az ünnepekre, lenyugodnak a kedélyek és mindenki átszellemül egy kicsit, amikor a napokban egy valóban radikális, ugyanakkor nagyon időszerű bejelentésnek lehettünk fültanúi. Még ki sem hűltek a székek a németországi Bonnban, ahol idén november közepe táján immár 23. alkalommal tartották meg a szokásos ENSZ klímacsúcsot, Franciaország bejelentette, hogy 2040-re teljesen betiltja az országban és a hozzá tartozó gyarmati területeken a kőolaj- és földgáz kutatását, illetve kitermelését.

Az ENSZ klímacsúcs, amelyen a párizsi megállapodás részleteiről egyeztettek a résztvevők, egy apró (és természetesen nem elhanyagolható) állomás a klímaváltozás elleni harcban. Bolygónk felmelegedése egyre nyilvánvalóbb, amelyet már egy jó ideje a világ kormányai sem hagyhatnak figyelmen kívül. A fenntarthatóság és klímavédelem jelszavával történő tervezés szükségszerű, ugyanakkor látnunk kell, hogy minél tovább halogatjuk a cselekvést, annál radikálisabb tettekre lesz szükség ahhoz, hogy a jelenleg olyan erőteljesen megfigyelhető negatív megatrendeket megfékezzük, netán visszafordítsuk.


chp_tobb_szemet_mint_hal_20171214.jpgOlyan világban élünk, ahol minden mindennel összefügg. A Közel-Kelet konfliktusai demográfiai változásokat idéznek elő Európában, a nyugat elektronikai hulladékát Afrikában hasznosítják újra, Kína szén-dioxid, illetve más üvegházhatású gázok kibocsátását extrém mértékűre emelte, amely befolyásolja az USA és Európa levegőminőségét is. Ezek olyan megatrendek, amelyek globálisan hatnak ki életünkre. Az egyes nemzetek vállalásain túl, a vállalatok is tehetnek azért, hogy mérsékeljék ezeknek a változásoknak a hatásait azáltal, hogy a lehető legkisebb negatív befolyással legyenek a globális és helyi környezetre, társadalomra és gazdaságra.

A fentebb említett megatrendek listája koránt sem teljes. Bőven találni még olyan hatalmas, transzformatív, globálisan megfigyelhető jelenségeket, amelyek meghatározzák a jövőt azáltal, hogy nagymértékű befolyással vannak a vállalatokra, a gazdaságra, az iparra, a társadalomra és az egyénre. A legáltalánosabban megfigyelhető és sokak által emlegetett megatrendek a klímaváltozás, a népesség-növekedés, a természeti erőforrások kimerülése, vagy például az urbanizáció.


chikansplanet_asia_climatechange_0171209.jpgJelenlegi fenntarthatatlan gazdasági modellünk kéz a kézben jár a klímaváltozással, amelynek jeleit egyre inkább saját bőrünkön is érzékeljük. A technológiai újítások, amelyet a nyugat képes biztosítani nem elegendőek, erőforrások hiányában nem lehetséges megoldást találni. A november közepe tájékán Bonnban rendezett 23. ENSZ klímacsúcs bizonyos tekintetben előrelépést jelentett, ugyanakkor ezzel párhuzamosan még inkább kirajzolódni látszik az előttünk álló temérdek megoldásra váró kérdés, amelyekre talán Ázsiai fejlődő országai tudják majd a gyakorlati válaszokat megadni.

Földünk hőmérsékletének növekedése, a jégsapkák olvadása, a tengerek, óceánok vízszintjének emelkedése a leginkább szembeszökő példák arra, hogy a mostani gazdasági fejlődési modell miért fenntarthatatlan. Az előrejelzések szerint a következő évszázad elejére – tehát kevesebb mint 90 év múlva – némely területeken annyira fel fog forrósodni a levegő, hogy nem lesz alkalmas az életre. A nagy mennyiségű, ipari eredetű szén-dioxid kibocsátás miatt bekövetkezett éghajlatváltozás már napjainkban is érezteti hatását: Delhiben például a levegőszennyezettség szintje olyan méreteket öltött, hogy egy nemzetközi krikettmérkőzést le kellett fújni, mert a játékosok alig kaptak levegőt.


chikansplant_nobel-medal_20171203.jpgA napokban érkezett a hír, hogy egy 100 millió fontos kockázatitőke-alapot indítanak a Nobel család tagjai, amelynek célja az Egyesült Királyságban induló, fenntarthatósági törekvéseket támogató projektek finanszírozása. A Nobel Sustainablity Growth Fund nem egyedül a Nobel család finanszírozásában áll fel, partnerként és társfinanszírozóként a tiszta energiatermelő fejlesztéseket pénzelő Sustainable Technology Investros Ltd. (STIL) száll be a történetbe. A tőkealap már be is jelentette, hogy a jövőben a fenntarthatóságért legtöbbet tevő személyek elismerésére elindítja saját Nobel Sustainablity Award díját, azaz jön a fenntarthatósági Nobel-díj!

A források allokációját nem közvetlenül a Nobel család tagjai, hanem az ezen a téren már bizonyított STIL szakértői csapata végzi majd. Ők egyébként már négy hasonló célú, fenntarthatósági tőkealapot kezeltek sikerrel az elmúlt években. A döntéselőkészítés során az ún. Earth Divident modellt fogják használni, amelynek lényege, hogy az vállalatok tevékenységének hatását elemzi olyan környezeti és fenntarthatósági dimenziókra mint a természeti erőforrások, az ökoszisztéma, a környezeti szennyezés mérséklése, valamint a társadalmi és gazdasági hatások, a társadalom és a kormányzat kölcsönhatása.


4 fontos hírforrás a témában

rsz_news.jpgMár egy jó ideje figyelem a globális híreket, véleményeket, trendeket a fenntarthatóság témakörében, és fontosnak tartanám, hogy ezekről mindenki tájékozódjon a lehetőségei szerint. A hírfolyamok csatornái mára már nem kizárólag a tradicionális médiumokra korlátozódnak, így viszont megnőtt a kockázata annak is, hogy akár hamis hírekkel találkozunk. Ez persze igaz a fenntarthatósággal kapcsolatos hírfolyamra is, ezért érdemes lehet tudatosítani, milyen hírforrásokat érdemes követni. Ennek mentén kiemelek néhány pozitív és szerintem fontos hírforrást az elmúlt időszakból, amelyek nem kizárólag tartalmilag, de formailag is jól tipizálják a beáramló és figyelemre érdemes, a fenntarthatósággal kapcsolatos vitákat:


rsz_shutterstock_702509563.jpgNovember 17-én ér véget a 23. ENSZ klímacsúcs a németországi Bonnban, amelyen a nagy sikernek elkönyvelt párizsi megállapodás részleteinek kidolgozásáról egyeztettek az országok képviselői. Három fő témát vitattak meg, miközben manőverezni kellett a politikai sakktáblákon, és ami a legnehezebb: lelkesíteni az emberiséget a továbbhaladásra, az országokat a teljesítésre.


Mi folyik Bonnban?

2017.11.11. 21:49

Csúcson a klímakonferencia

cop_23_fidschi_bonn_logo.pngKözeleg az év vége, ilyenkor szokás az egész elmúlt év teljesítményét összegezni és értékelni, ezek alapján pedig konkretizálni a következő évre vonatkozó terveket, lefektetni a lehetséges mozgásterünk irányait. Nincs ez másként a nagy, globális szervezetek esetében sem, ezek életében is eljön a töprengés és tervezés ideje. Főként, ha olyan mélységű problémát kell megoldaniuk, mint a bolygónk éghajlatváltozása. Merthogy Bonnban éppen ez zajlik jelenleg, gőzerővel tanácskoznak most is az államok képviselői és a kutatók a 23. ENSZ klímakonferencián.


shutterstock_709444495.jpgSok kritika éri a fenntartható energetikai (építészeti, autóipari, élelmiszeripari, és még hosszan sorolhatnánk) megoldásokat annak jegyében, hogy habár a részmegoldások lehetnek fenntarthatóak és környezetkímélőek, maga az egész termék-életciklus már közel sem az. Amikor egy elektromos autó áramellátásához széntüzelésű erőmű szolgáltat energiát, vagy éppen akkumulátoraik életciklusuk végén a szeméttelepen kötnek ki, akkor jogos a kritika, miszerint egy problémát ugyan megoldottunk, de cserébe létrehoztunk kettő másikat. Ezért kifejezetten okos megoldás szerintem, amikor a rendszer, amelyben vagy amelynek révén működtetik az ilyen megoldásokat, maga is fenntartható. Konkrét példám ezen a héten az elektromos autózás területéről érkezik.