IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Ez a név már foglalt!: A műszaki fejlődés az egyes területeken nagyon nem azonos ütemű. A belső... (2017.04.25. 19:54) Sapka, sál, gázálarc!
  • Ez a név már foglalt!: @Kovacs Nocraft Jozsefne: Egyrészt jelenleg, érdemes emlékezni a Wright tesvtérek 100 évvel ezelőt... (2017.04.25. 17:34) Sapka, sál, gázálarc!
  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Ez a név már foglalt!: Éves szaldó nélkül a megtérülés valahol a 20 év és a soha közé kerülhet. (2017.04.24. 15:10) Sapka, sál, gázálarc!
  • Irbisz: Azert ahhoz Nemetorszag gazdasaga kell, hogy megfinanszirozzak a megujulokra törtenö atallas horr... (2017.04.24. 13:04) Szelek szárnyán száguldanak a németek
  • Ez a név már foglalt!: @Kovacs Nocraft Jozsefne: Bambano téves gondolatmenetére reagáltam a SZET működésének leírásával. ... (2017.04.24. 10:51) Sapka, sál, gázálarc!
  • Utolsó 20

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) alteo (6) ALTEO (3) ALTEO Group (2) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (1) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (3) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) Élő Bolygónk (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (2) energetikai (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapolitika (41) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (4) energiatermelés (45) energiewende (2) ENSZ (7) ensz (2) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (2) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (6) fenntartható (3) Fenntarthatóság (1) fenntarthatóság (74) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (64) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (22) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) fűtés (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (24) Gazprom (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) hulladék (3) hulladékégetés (1) hulladékfeldolgozás (1) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (14) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) keop (2) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (7) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (5) klímavédelem (46) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (33) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (1) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (8) megújuló energiaforrások (78) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (1) nabucco (1) Nagy-Britannia (1) napelem (7) napelemek (4) napenergia (38) napfogyatkozás (1) napszél (1) NASA (1) Németország (2) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) Ocean Cleanup (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfolioblogger (209) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (2) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) Smart Energy Management (1) sport (2) stadion (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (33) szélerőművek (1) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (37) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (2) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (5) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (3) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

shutterstock_494143477.jpgHatalmas lépést tettek előre a megújuló energiaforrásokra alapozott kapacitások az elmúlt napokban: Németországban először kapott kivitelezési engedélyt egy olyan tengeri szélerőműpark, ami a tervek szerint lényegében szubvenció nélkül is megáll a lábán, azaz nem kell állami támogatással biztosítani az üzleti fenntarthatóságát. Míg a legutóbb engedélyezett tengeri szélerőműparkok kilowattóránként 0,44 eurócent támogatást kapnak 20 éven át, addig a most engedélyezett négy projekt közül három maximum 0,06 cent ilyen támogatásban részesülhet, míg egy projekt teljesen támogatás nélkül működik majd.

A megújulók használatát gazdasági oldalról támadók sokszor elmondták, hogy a magas német villamosenergia-árak egyik oka a zöld energiatermelő technológiák erőltetett terjesztése – számukra ez a mostani fejlemény igazi hideg zuhanyként hathat. Főleg, hogy ez a mostani bejelentés mutatja, hogy amíg 5-8 évvel ezelőtt a projektek inkább hosszú távon éreztették gazdasági-társadalmi fenntarthatósági hatásukat (gazdasági alatt jelen esetben a beruházás megtérülését, társadalmi alatt pedig a megfizethető fogyasztói árakat értjük), a most engedélyezett erőműparkok már rövidtávon szolgálják a fenntarthatóság környezeti lába mellett a gazdasági-társadalmi fenntarthatósági törekvéseket is.



chikansplanet_index_usa_megujulok_20170413.jpgHiszem, hogy a fenntarthatóság egyre inkább a fontosságához méltó helyet kap a közéleti diskurzusokban. A téma iránt fogékonyak számára az igazán örvendetes hírek azok, amikor egy-egy kézzelfogható eredményről lehet hallani – így lehet érzékelni, hogy a folyamatok működnek, jó irányba tartanak. A héten érkezett egy ilyen hír! A Kalifornia államban elért napenergia-termelési mérföldkőről lesz szó és arról, hogy mit lehet még nagy vonalakban kihámozni az amerikai energetikai piac megújulókat érintő megnyilvánulásairól.

Az Amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) adataiból lehetett megtudni, hogy március 11-én pár órán át a fenntarthatósági elvárásoknak megfelelő módon termelt energiát Kalifornia, azaz a napelemek először termeltek több áramot, mint a hagyományos rendszerek.



chp_mikrohalozat_20170407.jpgNapjainkban világszerte közel 1,1 milliárd ember nem jut hozzá áramhoz, 2,9 milliárd embertársunk pedig a mai napig kénytelen szabad tűz fölött elkészíteni ételét minden nap, ami a – sok esetben súlyos vagy éppen halálos – légzőszervi megbetegedések egyik forrása az érintettek körében. A fenti problémákra próbál valamiféle megoldást találni az ENSZ napokban ülésező Sustainable Energy For All fóruma. Ennek keretében jelentette be a Facebook és a Microsoft, hogy az Allotrope Partners befektetési vállalattal kiegészülve 2020-ig 50 millió dollárt költenek majd az előbbi probléma megoldására, a megújuló energiaforrások kiaknázásán alapuló lokális mikrohálózatok kiépítésébe.

Miközben a technikai eszközök – beleértve az orvosi berendezéseket, a termeléshez elengedhetetlen gépeket, a telekommunikációs és szórakoztató elektronikai eszközöket – szinte kizárólag árammal működnek, a Föld lakói közül minden hetedik ember nem fér hozzá az elektromos szolgáltatásokhoz. Ezen próbál most valamelyest enyhíteni a Facebook és a Microsoft összefogása, amelynek keretében a két vállalat egy befektetőcéggel összefogva az elkövetkező 2,5 évben 50 millió dollárt kíván lokális mikroméretű áramhálózatok fejlesztésébe invesztálni.



chikansplanet_20170325.jpgÉrdekes weboldalra hívták a fel a figyelmemet az ismerőseim a minap: az angol nyelvű oldal az infografikák és animációk tárháza, ráadásul számos energetikai és fenntarthatósági témával foglalkozó anyag is megtalálható a felhozatalban. Ezekből válogattam ma.

Ami Don Quijote számára a szélmalom volt, az a mai kor embere számára a szélerőmű: a szélenergia és a széltornyok még ma is megragadják mindenki fantáziáját, mégis nagyon nehéz a laikusok számára érdekes módon bemutatni, hogy mi is történik pontosan akkor, amikor megmozdulnak a lapátok. Ebben segít a következő animált infografika.


chp_cash_investment.jpgA befektetők körében Magyarországon ma még számos félreértés kering annak kapcsán, hogy mit jelent az, hogy egy vállalat fenntartható módon működik. Sok befektető számára a „fenntartható vállalat” szókapcsolat azokat a jellemzően környezeti tekintetben zöld vállalatokat jelenti, amelyek működésének fókuszában az alternatív energetikai lehetőségek kiaknázása vagy a környezetvédelemhez köthető „zöld” tevékenységek állnak, holott a fenntartható vállalatműködés közel sem csak ezt jelenti. A fenntarthatósági dimenziók – környezeti, társadalmi és gazdasági/vállalatirányítási – közül befektetői szempontból egyáltalán nem biztos, hogy csak a környezeti dimenzió megléte jelenti azt, hogy a vállalat részvényeinek megvásárlásával egy fenntartható üzletbe invesztáltuk megtakarításainkat.

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a befektetők egyre inkább keresik azokat a vállalatokat – és tekintik az ezekbe invesztált forrásokat fenntartható befektetésnek –, amelyek elsősorban a fenntarthatósági dimenziók közül a társadalmi és a gazdasági/vállalatirányítási területeken erősek, függetlenül attól, hogy a működésük középpontjában milyen terület áll.


Sapka, sál, gázálarc!

2017.03.10. 12:09

a_szmog_minden_nagyvarosban_nagy_veszelyt_jelent.jpgSzmogriadó - január végén napokra korlátozták ennek okán egyes, alacsonyabb környezetvédelmi kategóriába tartozó gépjárművek közlekedését Budapesten, okozva ezzel bosszúságot több ezer ember számára. Ugyanakkor nem feltétlenül a gépjárműforgalom volt a legfőbb okozója a levegőminőség jelentős romlásának az említett időszakban – a gépjárművek korom és porkibocsátása ugyanis mindössze csepp a tengerben, amennyiben a levegőszennyezés kérdéskörét vizsgáljuk. A magas korom- és szállópor-koncentráció oka – emiatt rendelték el a fővárosban a szmogriadót – elsősorban a fűtési rendszerek, és azon belül is leginkább az egyéni fűtési megoldások elavultságában rejlik.

Habár lassan talán vége az igazán kemény hidegekkel járó időszaknak és a szekrénybe kerül a kesztyű és a sapka, mégsem szabad minden szó nélkül elmenni az idei tél tanulságai mellett. A szmogriadó és a gépjárművekre elrendelt forgalomkorlátozás több dologra is ráirányította a figyelmet. Ezek közül kettőt érdemes kiemelni: egyrészt, hogy a magyar utakon mennyi alacsony környezetvédelmi osztályba tartozó gépjármű közlekedik (a forgalomkorlátozás ideje alatt szinte kiürültek a budapesti utak, ami annak is köszönhető, hogy sok olyan fenntartható módon gondolkodó tulajdonos is letette az autót, akinek egyébként nem lett volna kötelező – és ez örvendetes fejlemény!); másrészt, hogy mennyire elavult a hazai fűtési rendszerek többsége (hiába ürültek ki az utcák, a szmoghelyzet nem változott számottevően ettől).


chp_emma_roberts_fenntarthato_ruha_greendressredcarpet_20170302.jpgSokáig fogunk még beszélgetni a most vasárnap, immáron 89. alkalommal kiosztott Oscar-díjak kapcsán: egyrészt lehet majd örülni Deák Kristóf Mindenki című alkotása Oscar-díjának, másrészt pedig a díj történetének legnagyobb botránya is most vasárnap este esett meg. De emellett voltak még érdekes, fenntarthatósággal kapcsolatos vonatkozásai is a vasárnapi filmes seregszemlének. Például Emma Roberts színésznő ruhája, amely teljes mértékben a fenntarthatósági követelményeknek megfelelően készült.

A színésznő - aki egyébként Eric Roberts színész lánya és Julia Roberts unokahúga – egy, a Red Carpet Green Dress kezdeményezés keretében készült ruhában vonult végig a vörös szőnyegen. Nem ő volt azonban az első, aki az elmúlt években így tett: tavaly a Trónok Harca című sorozat Sansa Starkjaként ismert Sophie Turner vett részt a díjkiosztó gálán egy Red Carpet Green Dress ruhában.


evolution_corporate_sustainablity_01.jpgMa már elmondható, hogy egyetlen, a fenntarthatóságot komolyan vevő (nagy)vállalat sem engedheti meg magának, hogy a felsővezetői körében ne legyen legalább egy, a fenntartható működést támogató munkatársa. A CSO – Chief Sustainablity Officer – titulussal egyre többször találkozni, amikor a nagyvállalatok menedzsmentjének összetételét vizsgáljuk. A CSO funkciója és munkaköri leírása, a velük szemben támasztott követelmények az elmúlt években hatalmas változáson mentek keresztül.

Amíg az előző évszázad utolsó évtizedeiben a fenntarthatóság és a fenntartható vállalati működés még afféle úri huncutságnak tűnt, ma már fontos üzlettámogató és üzletfejlesztő területté vált. Korábban a vállalatok elsősorban CSR (corporate social responsibility) és PR értéket láttak a fenntarthatósági kívánalmaknak megfelelő akciók megszervezésében, a működésük ilyen irányba történő finomhangolásában, aminek megfelelően jellemzően a marketingért és a kommunikációért felelős vezető „nyerte meg magának” a fenntarthatósággal kapcsolatos kampányjellegű feladatokat.


Még az új elnök sem állhat a vállalati fenntarthatósági törekvések útjába

chp_donald_trump_fight_on_20170216.pngMég Donald Trumppal is hajlandóak szembe menni az amerikai vállalatok, legalábbis ami a fenntarthatósági törekvések megvalósítását illeti. Egy friss felmérés alapján úgy néz ki, hogy a megkérdezett vállalatok jelentős része elkötelezett aziránt, hogy megvalósítsa azokat a fejlesztéseket és végrehajtsa azokat a változtatásokat, amelyek célja az adott cég fenntarthatóbb üzleti pályára állítása. A GreenBiz szervezet 2017 Green Economy felmérése alapján a megkérdezett vállalatok 60 százaléka nem torpan meg, hanem teljes gőzzel megy előre tovább a fenntarthatósági célok megvalósítása felé, felük ráadásul mindezt úgy teszi majd idén, hogy növeli a fenntarthatósági törekvésekre fordítandó büdzséjét 2017-ben.

Donald Trump elnökké választásával együtt a pesszimistábbak rögtön temetni kezdték az Egyesült Államok fenntarthatósági törekvéseit és programjait. Nem minden ok nélkül tették ezt, hiszen az új elnök minden lehetséges fórumon hangoztatta, hogy nem hisz a globális felmelegedésben és a klímaváltozásban, az országot pedig kilépteti az összes ilyen „hókusz-pókusszal” foglalkozó nemzetközi együttműködésből. Csakhogy a vállalatok úgy tűnik – még az elnök ellenében is – komolyan veszik a fenntarthatósági vállalásaikat, és az elnöki meggyőződéstől függetlenül mennek tovább az általuk ezen a téren meghatározott úton.



chp_fenntarthato_vallalatvezetes_20170210.jpgPaul Polman, az Unilever globális vezérigazgatója mondta korábban a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés kapcsán, hogy habár a politikai döntéshozók és kormányzati szervek elkötelezett tevékenysége elengedhetetlen a fenntartható fejlődés felé történő előrelépésben, azok még a legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem képesek egymaguk teljes változást hozni ezen a téren. Amit pedig ők nem tudnak megtenni, azt az üzleti élet szereplőinek kutya kötelességük kipótolni, támogatásként az ügy mellé állítani, hiszen csak így – közös erővel – tudunk valóban látványos és a közös ügy érdekében valóban előremutató eredményeket elérni. A fenti gondolatok szerencsére ma már számos magyar vállalat is magáévá tette, és dolgoznak ki programokat a fenntarthatósági dimenziók szellemében.

Mindenképpen örömteli hír, hogy a kormány és az államigazgatási szervek Magyarországon sincsenek magukra hagyva a fenntartható fejlődés célrendszerének megvalósítása kapcsán. A hazai GDP 30 százalékát kitevő 70 vállalat vezetőinek a részvételével a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért aktívan és tervszerűen dolgozik azon, hogy a lehető legjobban kiegészítsék a kormányzati intézkedéseket.


manchester-united-stadion-stadium-old-trafford-1959155.jpgAkárcsak a mezőgazdaság, az építészet vagy a közlekedés területén, úgy a sportban is egyre nagyobb szerephez jut a fenntarthatóságra való törekvés. A látványsportágak közül elmondható, hogy talán a labdarúgás a legnépszerűbb, ezért is nagy öröm látni, hogy a klubok és a nemzetek egyre sokszínűbben támogatják a fenntartható fejlődést, hiszen így a konkrét cselekvésekből származó haszon mellett, maga a fenntarthatósági filozófia is számos nézőhöz, szurkolóhoz juthat el. Angliában például van már fából épült stadion, de használnak zöldenergiával működtetett gyepkarbantartó robotot is. A klubok – köztük a legnagyobbak is – egyre nagyobb mértékben szállnak be a fenntarthatósági kategóriában kiírt versenybe is. Hogy a megközelítés milyen mértékben határozhatja meg a legnépszerűbb labdajáték jövőjét jól példázza, hogy Oroszország a közelgő világbajnokság házigazdájaként számos új, zöld stadiont építtet.

Ugyan a labdarúgást jelenlegi ismereteink szerint először Kínában űzték több ezer évvel ezelőtt - akkoriban cuju néven emlegették -, csak 1848-ban rendszerezték a játékkal kapcsolatos szabályokat. Történt mindez Cambridge-ben, ami miatt Angliát tekintjük a mai napig a labdarúgás őshazájának. A sportág alapvető szabályai az elmúlt több mint 150 évben számottevően nem változtak, ellenben a sportágat körülvevő technológia rengeteget fejlődött. Ebbe a technikai, technológiai fejlődésbe kapcsolódnak most be azok a rendszerek és elképzelések, amelyek mentén a labdarúgás a fenntartható fejlődés nagykövete is lehet.


dsc_8449.jpgA Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” programjának célja, hogy azon tehetségeknek, akikből jó eséllyel válhat szervezeti felsővezető bemutassa a vállalati fenntarthatóság átfogó fogalmi rendszerét, és praktikus tanácsokkal segítse őket abban, hogy karrierjük során ezeket az elveket döntéshozatalaikba is sikerrel tudják majd integrálni. A program keretein belül 2017-ben a BCSDH már a képzés negyedik évfolyamát indítja 33 tehetséges fiatal vezető részvételével.

Az idén 10 éves jubileumát ünneplő Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért célja, hogy hozzájáruljon a magyar gazdaság és társadalom fenntartható fejlődéséhez. A folyamat három alappillére a gazdasági eredményesség, az ökológiai egyensúly és a társadalmi életminőség elveinek a gazdasági gyakorlatba való átültetése, ezáltal új és innovatív megoldásokkal növelni a tagvállalatok versenyképességét, és egyben hozzájárulni a magyar gazdaság és társadalom fenntartható fejlődéséhez.


rich_and_poor_serving_inequality.jpgAz Oxfam 2017-es felméréséből kiderül, hogy a világ leggazdagabb nyolc embere akkora vagyonnal rendelkezik, mint a hétmilliárdos összlakosság szegényebbik 50 százaléka. A World Economic Forum szerint az ilyen mértékű egyenlőtlenségek jelenthetik a legnagyobb veszélyt a világgazdaságra a jövőben. A jelenlegi helyzet az ENSZ által meghatározott Globális Célokkal is szembemegy, ugyanis a 17 cél között szerepel a vagyoni, anyagi egyenlőtlenségek csökkentése.

Az Oxfam GB, a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő brit szervezet által végzett kutatás rávilágított arra, hogy az egyenlőtlenségek soha nem látott mértéket öltöttek az elmúlt évek során. A nyilvánosságra hozott adatok egyértelműen intő jelként szolgálnak. Bill Gates (Microsoft), Amanico Ortega (Zara), Warren Buffet (befektetési guru), Mark Zuckerberg (Facebook) és még négy hasonlóan sikeres üzletember összes vagyona akkora, mint a Föld lakossága szegényebbik felének. A kutatást végző szervezetet sokkolták az adatok, és groteszknek találják, hogy egy golfautóban is elférő csoport gazdasági szempontból ennyire elhúzzon a társadalom többi tagjától. Ez a megállapítás pedig akkor is igaz, ha egyébként az összehasonlítás módszertanát sokan vitatják. A nyolc ember összesített vagyona egyébként 426 milliárd dollár, ami csaknem 120000 milliárd forintnak felel meg.


Ezek a jéghegyek tízezer évig pihentek csendesen, az évtized végére azonban teljesen eltűnhetnek – Vajon elmúlásuk is csendes lesz?

chp_kep.jpg2007-ben a NASA olyan felvételeket közölt a Déli-sark nyugati vidékéről, amelyek rávilágítottak arra, hogy beigazolódni látszik a tudósok aggodalma, miszerint az Antarktisz déli és nyugati része ketté fog szakadni. A NASA kutatói és neves egyetemek professzorai szerint a közeljövőben egy ötezer négyzetkilométeres jégtömb készül leszakadni az Antarktiszről, ami rögtön az eddig feljegyzett tíz legnagyobb jéghegy egyike lehet.

A déli szélesség 60. fokától délre fekvő térséget nevezik Antarktisznak, ahol az átlaghőmérséklet -40 és -70 Celsius fok közötti, és nyáron is csak ritkán (de egyre gyakrabban) emelkedik +5 fok fölé a part mentén. A globális felmelegedés, amely a tudósok többsége szerint egyértelműen az elmúlt évtizedek során zajló emberi tevékenység eredménye, szoros összefüggésben áll bolygónk ezen vidékével, ugyanis a Földi klíma átlaghőmérsékletének emelkedése olvadást indított meg a sarkvidéki jégtakarón, amely globális problémát jelenthet az egész emberiség számára.


Az már csak a hab a tortán, hogy mindezt Párizsban, a Szajnán teheti meg az ember fia

asdad.jpgMa már az élenjáró éjszakai bárok és az edzőtermek is igyekeznek energiaigényüket alternatív megoldásokkal fedezni. A fenntarthatóság és az energiatermelés egyre inkább összefonódik, köszönhetően a technológia fejlődésének, valamint annak, hogy a globális felmelegedés nemzetközi problémává vált. Az energetikában mindez a károsanyag-kibocsátás csökkentésében és a megújuló energiaforrások kiaknázásában mutatkozik meg. Az alternatív energiatermelés technológia lehetőségei mára szinte minden iparágnak kínálnak választást arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett termelhessenek energiát. A Párizsban épülő, vízen lebegő edzőterem az edzeni vágyók energiájával és egy napelemes rendszerrel termeli majd meg a működéséhez szükséges energiát, a többletet pedig egyenesen a helyi villamosenergia-hálózatba továbbítják.

A lehetőségeknek csak a képzelet szab határt! Mennyire igaz a mondás napjaink energetikai kérdései kapcsán is. Párizsban egy olyan edzőterem lebeg majd a Szajna felszínén, amely mozgásba lendüléséhez a vendégek által termelt elektromos energiát használja. Az edzéshez használt „szobakerékpárok” voltaképpen mini erőművekként funkcionálnak - amellett, hogy teljes értékű edzésmunkát tesznek lehetővé, megmutatják mennyit tekert a felhasználó, de visszajelzést küldenek neki arról is, hogy mennyi áramot állított elő a tekerés során. Az energiatöbbletet pedig elraktározza a hajó, majd továbbítja azt a helyi elektromos hálózatba. És mivel edzés közben frissítően hat a kellemes környezet és a szép kilátás, a panorámás üvegfalak kifejezetten ötletes megoldást jelentenek. Ezeket természetesen nyáron eltávolítják, így még szabadabban tekerhetnek a vendégek.



vegas.jpgEgy évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy város száz százalékban megújuló energiaforrások kiaknázásával működjön, jelenleg azonban úgy néz ki, hogy egyre több nagyváros energiaellátása függ majd kizárólag ezektől. Az Egyesült Államokban elsőként Burlington, Aspen és Greensburg városok mondhatták el magukról, hogy teljesen átálltak a működésükhöz szükséges energia megtermelésének fenntartható megoldására. Mára azonban lehetővé vált az is, hogy az olyan nagyvárosok is, mint Las Vegas, „zöldenergia-függőkké” váljanak.


Las Vegas a szerencsejátékok őshazájának számít, ettől kezdve azonban nem csak a szórakoztatóiparáról lesz ismert, hanem arról is, hogy a félmilliós összlakosságú város teljesen átállt megújuló energiaforrásokra. Ha úgy vesszük, a város félig-meddig fotoszintetizál majd, ugyanis napot és vizet hasznosít majd, és ugyan oxigént nem termel, de legalább szén-dioxiddal sem szennyezi annyira a Föld légkörét.



afrikai_nemzetek_megujuloenergetikai_tamogatasa.jpgA fejlettebb gazdaságú nemzetek és globális nagyhatalmak energiapolitikája sokat változott az elmúlt évtizedek során. Vegyük csak példának Németország esetét, ahol a megújuló energiaforrások felhasználása egyre nagyobb szerepet kapott a nemzet energiastratégiájában. A fejlődő országoknak azonban nehezebb energetikai szektorukban a fenntartható fejlődést szorgalmazniuk, ugyanis sok esetben a hálózatok sincsenek kiépítve, de ha az elosztó infrastruktúra rendelkezésre áll is, az ellátásbiztonság számos esetben jelentős kívánni valókat hagy maga után. A helyzet azonban megváltozhat, ugyanis a nagyhatalmak és a fejlődő országok támogatásával a legszegényebb nemzetek energetikai szektora is elindulhat a karbonsemlegesség irányába.

Banglades, Haiti, Kenya, vagy Etiópia – olyan nemzeteket, amelyeket ritkán említenek a fenntarthatósággal és megújuló energiatermeléssel egy szövegkörnyezetben. Ezek a szegény országok, fejletlenebb nemzetek sok területen – köztük az energetikai szektorban is – nehezebben oldják meg a fenntartható fejlődés követelményeinek való megfelelést. A globális felmelegedés problematikája viszont ezeket sem kíméli.


activity_continues_on_the_sun.jpgAz alternatív energiatermelés egy új iparágat hozott létre az elmúlt évtizedek során, a megújulóenergetikát. Pedig a fenntartható energiatermelés nem újdonság, csupán korábban az volt a természetes és a kézenfekvő megoldás. Szél- és vízimalmok már a 9. században is épültek, azonban az ipari forradalmat követően az energiatermelési trendek megváltoztak. A fosszilis energiatermelés ezután élte virágkorát, míg a megújuló energiaforrások használata visszaszorult. A biológiai lábnyom és a károsanyag-kibocsátás csökkentése azonban újra indokolttá és szükségessé tette a zöldenergia-termelést. A megújulóenergetika jelenleg reneszánszát éli, előretörését pedig csak segítik az olyan energiatermelő módszerek, amelyek szintén a fenntarthatóságot szolgálják. A magma hőmérsékletét kiaknázó energiatermelés pedig még nem is a bonyolultabb elképzelések közül való.

A világ áramtermelésének már körülbelül 16-18 százalékát adják a megújuló energiaforrások. Ebből a legnagyobb arányban vízenergia felhasználása biztosít elektromos energiát, ezt követik a szélerőművek és fotovoltaikus rendszerek. Mára azonban olyan energiatermelő rendszerekkel találkozhatunk, amelyekről korábban álmainkban sem gondoltuk volna, hogy egyszer zöldenergia-előállításra használhatjuk. Essen szó négy rendkívül egyedi és ötletes, bár még kezdeti fázisban lévő áramtermelő technológiáról.



voa_markosian_chernobyl02.jpgA megújulóenergetikai egységek létrehozása – amennyiben nem lakosság számára gyártott háztartási méretű kiserőművekről van szó – viszonylag nagy területet igényel. A helyspórolás egyik megszokott megoldása, amikor a fotovoltaikus egységeket épületek tetején helyezik el. A napelemes rendszerek létesítési és üzemeltetési költsége a technika fejlődésével folyamatosan csökken, ezért felhasználásuk is egyre gyakoribb. Ugyan időjárásfüggő (és ez esetben jellemzően napszakfüggő) energiatermelésről beszélünk, a fenntartható fejlődés egyik alapeleme egyre inkább a napenergia felhasználása lesz. Az olyan kihasználatlan területek, amelyek valamilyen okból más mezőgazdasági- ipari célokra használhatatlanok, kifejezetten alkalmasak a napelemek, vagy szélturbinák üzemeltetésére. Ezért lehet Csernobil romjaira napelemparkot építeni, vagy egy kaliforniai kisvárosból zöldenergiát termelő közösséget alakítani.

Vannak olyan területek, amelyek valamilyen oknál fogva nem hasznosíthatóak sem ipari, sem mezőgazdasági szempontból. Az ukrajnai atombaleset óta Csernobil és Pripjaty számos kitalált történetnek vagy meghökkentő dokumentumfilmnek szolgáltatott rémisztő hátteret. A szellemvárosokat azonban most mégis, a fenntartható gondolkodásmódnak is eleget tévő területté alakíthatják. A másik véglet pedig, amikor egy lakóövezetet alakítanak zöldövezetté, lássuk, milyen sikerrel.


chp.jpgA közlekedés és a fenntarthatóság kapcsolatát előző blogbejegyzésemben a közlekedési eszközök kapcsán érintettem. A napokban pedig néhány teljesen új találmányról jelentek meg beszámolók a virtuális térben, amelyek szintén a fenntartható fejlődést szolgálják, emellett rendkívül innovatívak is. Fiatal magyar mérnökök olyan térköveket fejlesztettek ki, amelyek a lépések hatására áramot termelnek, egy innovációs boot camp során pedig magyar és külföldi feltalálók együtt kerestek megoldásokat a fenntarthatóságot támogató eszközök, mint például az elektromos autók elterjedésének megkönnyítésére.

Érdekes látni, hogy a legmodernebb technológiákra milyen találmányokat képesek építeni manapság. A hónap elején egy többnapos innovációs „tábort” rendeztek, amellyel az egész világ számára égető problémákra kerestek megoldásokat. Az eseményre olyan agytrösztöket hívtak meg, akik már alkottak valami olyan maradandó dolgot, ami kellően különleges ahhoz, hogy felhívja magára a közvélemény figyelmét. Első körben mindenképpen említést érdemel a Cseh József és társai által készített energiatermelő térburkolat, amely nyomán a fiatal mérnök bekerült azon 10 innovátor közé, akik zseniális (digitalizálható) ötletekkel próbálják meg megváltoztatni a világot.


a_3-as_metro_regi_kocsija.jpgA közösségi közlekedés (leánykori nevén tömegközlekedés) intézményéhez sok tekintetben kapcsolódik a fenntarthatóság. Azáltal, hogy egyre többen használják az A-ból B-be eljutás ezen formáját, csökken a forgalom az utakon, ami a nagyvárosi közlekedés okozta légszennyezést is visszaszorítja. A különböző szerelvények kialakítása is szolgálhatja a fenntarthatóságot. Az újrahasznosítható anyagból készült metrókocsik, trolik, villamosok vagy buszok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, emellett a szerelvények megújuló energiaforrásokkal történő energiaellátása is része a fenntartható fejlődésnek. Nem véletlenül fejlesztik egyre több országban gőzerővel ezeket a megoldásokat, hiszen ezzel sok legyet lehet ütni egy csapással. A kérdést már csak a most zajló budapesti metrómizéria kapcsán is érdemes körüljárni.

A korábban készített tömegközlekedési szerelvények kapcsán kevés esetben törekedtek a fenntarthatóságra és az újrahasznosításra a tervezés során. Emiatt a felújításuk gyakran szinte teljes karosszériacserével is járhat. A folyamat ilyenkor kicsit a tévében látható autófelújítós műsorokra emlékeztet, csak ez esetben sokkal nagyobb léptékben. A szerelvények energiaellátása megint egy másik kérdés, ugyanis – szintén az újabb szerelvények esetében – akár megújuló, tiszta energia segítségével is meghajthatók a villamosok, buszok.


zaha-hadid-architects-wooden-football-stadium-01.jpgAz angol labdarúgás első osztályú bajnokságát, a Premier League-t, a válogatottjuk bukdácsolásának ellenére, a mai napig az egyik legpatinásabb versenysorozatnak tekintik a futball világában. A teljes angol futballvilág kisebb csapatainak az olyan sztárklubok mellett, mint a Manchester United, a Liverpool, a Chelsea, vagy az Arsenal nehéz kitűnniük, bár a kupaküzdelmek során minden évben akadnak meglepetéscsapatok. A Forest Green Rovers csapata ugyan csak az Angol ötödosztályban szerepel, mégis a figyelem középpontjába került az elmúlt napokban. A Nailsworth városában található világoszöld-fekete csapat számára egy új stadiont építenek, amely azért lesz rendkívüli, mert teljes mértékben fából készítik, emellett a létesítmény energiaellátását kizárólag megújuló energiaforrások felhasználásával biztosítják majd az üzemeltetés során.

Az ötödosztályú futballcsapattól nem idegen a fenntartható megoldások szorgalmazása, vagy a zöld-energia hasznosítása. 2011 decemberében 180 napelemet szereltek fel a kiscsapat stadionjában, ami lehetővé tette, hogy a létesítmény energiafogyasztásának 10 százalékát megújuló energiaforrások felhasználásával tudják biztosítani. Szintén a futballcsapat megújulóenergetikai törekvését példázza, hogy 2012 áprilisában egy teljesen önműködő, napenergiát hasznosító fűnyíró-robotot kezdtek el „alkalmazni” a gyep karbantartására. Az angol klubnál a napokban jelentették be, hogy a csapat új stadionjának teljes egésze fából készül majd.


nemetorszag_szeleromu.jpgA General Electric új találmánya megoldást jelenthet az időjárásfüggő erőművek szakaszos energiatermelési problémájára. Ezek a rendszerek kedvező áron termelnek elektromos áramot, működésük pedig nem jár károsanyag-kibocsátással. Ugyan hallottunk már olyan megoldásokról, hogy a szélerőművek kapacitását a közelben található vízerőművekkel egészítik ki az ellátásbiztonság érdekében, az egy rendszerben való alkalmazásukra eddig nem volt példa. A Gaildorf nevet viselő, Németországban egyelőre tesztfázisban lévő rendszer lényege, hogy a megújulóenergia-termelés két technológiáját egybegyúrják, csökkentve ezzel az időjárás változékonyságának hatásait, az ezektől való technológiai függőséget. A villamosenergia-hálózatok jelenleg nincsenek kellően felkészülve az időjárás miatt változékonyan termelő egységek tömeges befogadására. Erre a problémára nyújthat az eddigieknél is kézenfekvőbb megoldást, a szélenergiát és a vízenergiát ötvöző rendszer.

A négy turbinából álló Gaildorf nevet viselő erőműrendszer, egyenkénti 178 méteres magasságával világrekordnak számít majd, emellett azért is különleges, mert a tornyok aljában egy-egy 1,6 millió gallonos víztározó is helyet kap majd, azaz kvázi egy szivattyús-tározós erőműként működik majd. Ennek megfelelően a víztározó egység úgy fog működni, mint egy hatalmas akkumulátor, ami akkor lép működésbe, amikor a szél nem fúj annyira, hogy a turbina elegendő elektromos áramot termeljen. Ugyan hallottunk már korábban is ehhez hasonló megoldásokról, amelyekben a vízerőművekkel egyenlítik ki a szélerőművek ingatag áramtermelését, a németek elképzelése egészen egyedi.