Folyamatosan láthatjuk, hogyan bővül az elektromos autók piaca. Évről évre többet adnak el belőlük, valamint a technológiai fejlesztés területén is lépten-nyomon találkozhatunk újításokkal. Ezek mind azt a célt szolgálják, hogy praktikusabbá és kényelmesebbé tegyék a használatot, ezzel is támogatva azt, hogy egyre több ember számára elérhetővé váljon a technológia.
A fenntarthatóság és a károsanyag-kibocsátás egyre fontosabb témává emelkednek a közlekedés területén is. Az Európai Autógyártók Szövetségének adatai alapján 2017-ben 39 százalékkal emelkedett az elektromos-autók eladása az európai piacon, amely 217 ezer tisztán árammal működő személygépkocsit jelent. Egyes előrejelzések azt mutatják, hogy 2025-re az elektromos autók eladási darabszáma elérheti akár az évi 5 millió darabot is. A Brookings Institution kimutatásai alapján, míg 2010-ben mintegy 1000 millió autóra volt igény az utakon, addig 2050-re ez a szám a népességnövekedés következtében akár meg is négyszereződhet. Láthatjuk tehát, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen autókkal fogunk furikázni a jövőben.
Ma még az elektromos autók legnagyobb hátránya a hatótávolság mellet az áruk. Ugyan a belső égésű motorral felszerelt autókhoz képest egy egyszerűbb szerkezetről beszélünk, az elektromos autók lelkét az akkumulátor, illetve a hozzá kapcsolódó elektronika adja – és egyelőre emiatt szükséges mélyen a zsebünkbe nyúlnunk. Az árral kapcsolatban azonban az látszik – és ez egybecseng a várakozásokkal is –, hogy egyre olcsóbb lesz, hiszen egy technológiai váltásnál az elején mindig nagyon nagy a bekerülési költség. Az autók hatótávolsága is viszonylag alacsonynak mondható, a gyári adatok szerint egy jobb autóval mintegy 4-500 kilométert tehetünk meg egyetlen feltöltéssel. Ugyanakkor a gyártók ebben a tekintetben is rohamosan fejlesztenek, elég, ha megnézzük, hogy néhány évvel ezelőtt ez a távolság pusztán 100 km volt. További kritikaként szokott még felmerülni a töltési idő hossza. Jelenleg a legoptimálisabb esetben körülbelül fél óra szükséges mintegy 80 százalékos töltöttségi szint eléréséhez. A töltési idő rövidítésére is folyamatosan keresik a megoldást.
További kritika szokott lenni, hogy villamos energiát is elő kell állítani valahonnan, és ennek megtermelése nem minden esetben környezetkímélő. Ha a gépjárművek életciklusát vesszük alapul (a gyártástól kezdődően), akkor elmondható, hogy ezek a járművek is valóban a környezetünk terhére vannak. A megújuló energiaforrások térnyerésével párhuzamosan azonban ez a kritika egyre kevésbé állja meg majd a helyét. A szél-, nap- és vízenergia terjedésével egyre inkább zöld lesz az előállított villamos energia is.
Több üdvözítő megoldás is mutatkozik ma arra vonatkozóan, hogy a személygépkocsik környezetszennyező hatása csökkenjen. Bár nyilvánvalóan elsődlegesen az útiköltség-csökkentése a célja az úgynevezett „car sharing”-nek – amely hazánkban is egyre rohamosabban terjed, éppen a napokban láttak napvilágot az adatok, miszerint már 80.000 ember regisztrált a hazai autómegosztó rendszerbe –, azért kellemes abba is belegondolni, hogy közben a környezetünket is óvjuk. Az állam is nyit az elektromos autózás felé, és próbálja segíteni a térhódítást azzal, hogy van lehetőség elektromos autók beszerzését és lízingjét támogató pályázatra, valamint hamarosan elérhető lesz állami támogatással igénybe vehető töltőtelepítési program is.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
