IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) Allianz Aréna (1) ALTEO (4) alteo (6) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (4) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (6) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (45) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (50) energiewende (2) ENSZ (9) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (19) fenntartható (3) fenntarthatóság (86) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (25) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (76) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (29) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (17) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (9) klímavédelem (50) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (39) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (2) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (19) megújuló energiaforrások (89) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (3) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (43) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (245) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (37) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (5) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (3) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

resized_shutterstock_311202905.pngElőrejelzések szerint a világ népessége 2050-re eléri a 9,8 milliárdot, 2100-ra pedig már 11,2 milliárdan leszünk a földön. A jövő egyik nagy problémája, hogy a népességnövekedés magával hozza majd a növekvő élelmiszer-igényt is: ennyi ember étellel való ellátása már komoly gondot fog okozni nem csak az állattenyésztés, de a mezőgazdaság egésze számára is. Kutatók azon dolgoznak, hogy erre megoldást találjanak.  

Az élelmiszerek iránti globális igény 2050-re legalább 59, de akár 98 százalékkal is növekedhet. Ez a tény teljesen át fogja alakítani a mai értelemben vett mezőgazdaságot. Az ágazatban tevékenykedőknek növelniük kell majd a növénytermesztés volumenét vagy úgy, hogy kiterjesztik a termőföldek területét, vagy pedig úgy, hogy a már meglévő termőföldek produktivitását fokozzák, mondjuk a műtrágyázás, illetve öntözőrendszerek fejlesztésén keresztül, vagy olyan új módszerek bevezetésével, mint amilyen a precíziós gazdálkodás. Ez utóbbi egy olyan megközelítés, amely a gazdálkodást összekapcsolja az információs technológiával annak érdekében, hogy a növény és a termőföld pontosan azt kapja, ami a termelés optimalizálásához a legszükségesebb.

A gond csak az, hogy a jelenlegi termésátlaggal számolva elmondható, hogy nem fogunk tudni annyi gabonát betakarítani, amennyire az emberiségnek szüksége lesz. A klímaváltozás, az urbanizáció, a mezőgazdasági befektetések hiánya mind olyan tényezők, amelyek megnehezítik majd azt, hogy elegendő élelmiszert tudjunk előállítani.

A klímaváltozás hatással lesz a mezőgazdaságunkra: egyes területeken a növénytermesztés hozama jelentősen csökkenni fog. A Mato Grosso nevű brazil szövetségi állam például az egyik kulcsfontosságú mezőgazdasági terület, ahol 2050-re 18-23 százalékos visszaesést prognosztizálnak a szójabab-és kukorica-termesztésben – mindezt a klímaváltozás számlájára írhatjuk. Persze némely területen a klímaváltozás hatására kezdetben még a termésátlagok növekedését lehet majd megfigyelni.  Ilyen földrajzi területek lehetnek például Kína, Kanada és Oroszország egyes részei, ahol az előrejelzések alapján hosszabb és melegebb termesztési időszakokra számítanak – legalábbis a klímaváltozás elején.

Mindemellett a gazdáknak egyre inkább úgy kell fejleszteniük a mezőgazdasági termelést, hogy az fenntartható maradhasson, ellenkező esetben a klímaváltozást erősítjük. Olyan a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközöket kell használniuk, mint például a GPS-alapú műtrágyaszórás, a különböző fejlett öntözési technológiák bevezetése, vagy a hatékonyabb vetésforgó kialakítása.

Mindeközben egyre több olyan projektet indítanak, amelyekben a gabonatermelés folyamatát akarják gyorsítani a kutatók. A legjobban, leggyorsabban termő növények kiválogatása, majd továbbszaporítása ugyan évszázadokig működött, most viszont hatékonyabb megoldásra van szükségünk. Az új módszer az úgynevezett ’speed breeding’, azaz gyors termesztés. Az ezzel kapcsolatos kísérletek olyan üvegházakban zajlanak, ahol a növényeket LED-izzókkal világítják meg, amelynek hatására gyorsul a fotoszintézis. Ez az eljárás a nátriumgőzlámpák korábbi használatánál nem pusztán olcsóbb, de hatékonyabb is. A kísérletben használt búza növekedése például a háromszorosára nőtt.

Az is kiderült, hogy bizonyos növények, mint amilyen a búza, árpa, borsó és a csicseriborsó egy év alatt hatszor képes lehet termőre fordulni ezzel a módszerrel. Ráadásul a módszer használatával a tudósok tanulmányozhatják, hogy a növények hogyan küzdenek meg a különböző betegségekkel, de az alakjukat és a virágzási idejük folyamatát is megfigyelhetik, ráadásul ilyen ellenőrzött körülmények között a vegetációs időszak nyolchetente megismételtethető.

A globális élelmiszer-egyensúly kialakításához és megtartásához az ágazat szakpolitikusainak, a vállalatoknak, valamint a fogyasztóknak az összefogására van szükség. Az ellátó hálózatban szereplő nemzetközi üzleteknek jobban kell tudniuk artikulálni a változtatás szükségességét. A fejlett országoknak pedig ösztönözniük kell a beruházásokat azokon a területeken, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek.  

 

Forrás: Harward Business Review, The Guardian.

         

  

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr8213627468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

majd eszünk gyümölcsöt és zöldséget, opsz már most is azt eszünk.
gabonákból egyelőre felesleget termelünk, de pl cukornádból is, valamint gazdasági okokból sokszázmillió hektár van kivonva művelés alól. Szerintem kár káááár káár ilyen témát feszegetni, nemhogy nincsen probléma de még csak nem is lesz.

Inkább tanuljatok, afrika tízmilliós tételben vár tanárokat nevelőket oktatókat szakembereket és diplomásokat egyaránt (de még kurvákat is szóval magyarok is esélyesek). Sok sok sok élelmiszert adnak cserébe és ahogy egyre jobban megy nekik úgy egyre többet.
néhány tévedés:
1. az előrejelzések hasra ütéssel készülnek. jobb esetben van egy pesszimista, egy konzervatív meg egy optimista becslés. én meg olyan előrejelzéseket olvastam, hogy 2050-re 10 milliárdan leszünk (ez kb. ugyanaz, mint a poszt elején), és ott TETŐZIK.

2. a percíziós gazdálkodás pont nem a termésátlagok emeléséről szól. az arról szól, hogy pontosan ugyanannyi tápanyagot juttassunk vissza a talajba, mint amennyit kivettünk belőle. az informatika ott focizik benne, hogy a területi egységet minél kisebbre csökkentsük. Ez alatt azt kell érteni, hogy régen is meg tudták mondani, hogy mennyit arattak egy 100 hektáros tábláról, de ha informatikával csinálod, akkor nem 100 hektáronként, hanem négyzetméterenként lehet ezt mérni.

ezzel a precizitással el lehet érni, hogy pontosan annyi tápanyag kerüljön vissza a talajba, mint amennyit kivettünk belőle. következmény: jövőre ugyanannyi fog teremni (mert azonosak a kiindulási feltételek), nem több.

3. a led nem izzó. max. fényforrás.
Első lépésnek kielégítő, ha a világ fejlett része nem dobálja ki nyakra főre az élelmiszert, mint ahogy teszi ma. Meg aztán kiváncsi lennék, hogy a turbó búzát miféle többlet édesvízzel öntözik, mikor már ma is problémát jelent néhol az édesvízhiány. Kínában a Sárga-folyó néha már nem éri el a tengert, mert az ipar/mezőgazdaság felszívta. Második lépésnek le kéne építeni az energianövények termesztését, ami erőforrásokat, édesvizet, termőföldet von el az élelmiszertermelésből. Meg lehet nézni, mit művelt az enregianövények felfutása a gabonafélék világpiaci árával. Kiváncsi lennék, hogy ha a "sima" napraforgó kizsigereli a talajt, akkor mit művel a turbó napraforgó. Az energiaéhségnél is kiderült, hogy nem az az egyetlen megoldás, hogy több energiát termelünk, hanem kevesebbet pazarlunk el; lásd energiatakarékos elektromos rendszerek.
@Gyalogrépa: "Kiváncsi lennék, hogy ha a "sima" napraforgó kizsigereli a talajt, akkor mit művel a turbó napraforgó.": nincs ebben semmi nagy truváj, az anyagmegmaradás törvénye érvényes. Ha x mázsa termésátlaghoz y kiló tápanyagot vesz ki a növény a talajból, akkor 3x mázsához 3y-t vagy többet. (figyelembe véve a csökkenő hatékonyság törvényét is).
A jövőlátók nyomorát leginkább az mutatja, ahogy kormányzati és ENSZ, EU pénzekért házalnak a jóstevékenységük folytatására.

Ha ismernék a jövőt, eltartanák magukat a jóslataikból és sok sok fizető vendég taposná egymást az ajtajuk előtt.
De nem ismerik.
Ők sem.
Én sem.

Ezért az ilyen posztok is tökéletesen értelmetlenek a kőolajforrások kimerüllésének harmadik (1990, 2000, 2010) megjósolt időpontját követő 8 évvel.

Fingjuk nincs a jövőről.
A poszternek sem.