IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (5) elektromos autózás (1) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (44) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (9) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (17) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (80) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (72) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (28) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (3) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (16) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (7) klímavédelem (49) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (39) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (15) megújuló energiaforrások (84) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műanyaggyártás (1) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (41) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (224) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (36) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (7) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (42) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (3) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

 

chp_2017top_20180105.jpgA sajnos megdöbbentőnek egyáltalán nem nevezhető globális klímaváltozásnak tavaly további vészjósló jelei mutatkoztak. A megújuló erőforrások hasznosításába egyre többet invesztáltak egyes országok. Ezen kívül olyan robbanásszerű technológiai fejlődésnek lehettünk tanúi, amely komoly kihatással lehet jelenlegi társadalmunkra. A teljesség igénye nélkül most szeretnék visszatekinteni 2017-re.

Az elmúlt években a klímakutatók azt találták, hogy Földünk hőmérséklete, valamint a levegőben lévő szén-dioxid-koncentráció mértéke szinte folyamatosan növekszik. Nem igazán történt ez másként 2017-ben sem, sőt új negatív rekord született: a tavalyi év 2016-ot követően a második legmelegebb évnek bizonyult. Más típusú rekordok is születtek tavaly, amelyek a klímaváltozáshoz köthetők. Az Északi-sarknál és az Antarktiszon az eddigi legalacsonyabb tengeri jégszintet mérték a kutatók, és sajnos látványos méretekkel rendelkező gleccserek is szakadtak a tengerbe. Ezzel párhuzamosan a tengerszint emelkedése úgy tűnik, hogy mérséklődött, de azért a NASA grafikonjaira érdemes egy pillantást vetni.

Mivel a növények és a fák a levegőből szívják magukba a CO2-t, így a legértékesebb szén-dioxid-megkötőnek bizonyulnak a földön. Ez eléggé köztudott, ugyanakkor az valószínűleg már kevésbé, hogy amikor egy fa kidől, vagy kitermelik, akkor végső soron a lebomlás és a feldolgozás során szén-dioxidot bocsát ki. Műholdas adatok alapján tudjuk, hogy a trópusi erdők – amelyeket a legnagyobb szén-dioxid megkötőnek hittek – valójában a tömeges fakitermelés következtében nettó szén-dioxid-kibocsátó forrásnak is bizonyulnak. Az erdőirtás és az erózió következtében ezek a fák mintegy 400 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki évente.

Az energetikában megfigyelhető innováció és technológiai újítások fő hajtómotorja a költséghatékony, minél tisztább energia előállítása. A szálak itt érnek össze, hiszen a tavalyi évben lencsevégre kapott fejlesztések hátterében természetesen részben a klímaváltozás, részben pedig az előbb említett hatékonyságnövelés áll, de a kettő nem is feltétlenül szétválasztandó. A kutatók évek óta kísérleteznek azzal, hogy a fotoszintézist mesterséges körülmények között létrehozzák. Mesterséges levelet fejlesztettek, amely képes a légkörből kivont szénszármazékból üzemanyagot előállítani.

Az elektromos autók piacán is láthattunk komoly fejleményeket. E típusú gépkocsiknál a fő probléma az akkumulátor élettartama, illetve költséges volta. A gyártók azon vannak, hogy az elektromos autók katalizátorában található platina mennyiségét csökkentsék, illetve helyettesítsék, mivel azon túl, hogy rendkívül drága, nagyon ritka is. A tavalyi kutatások már ott tartanak, hogy a platinából bizonyos mennyiséget képesek helyettesíteni vassal, valamint más anyagokkal.

Olyan ambiciózus projektek is felütötték a fejüket, amelyek a fenntartható városrészek mellett tették le voksukat. Ilyen például az Oakland EcoBlock Project. A Kaliforniában található, neves Golden Gate híd környékén található régióban várostervezők, mérnökök, társadalomtudósok, nonprofit és állami szervezetek, az akadémiai élet szakemberei vettek részt ebben a projektben, amelynek célja, hogy csökkentse a fosszilis üzemanyag és vízfogyasztást, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátását.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr5213551977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Szerintem a költő az üzemanyagcellás autókra gondolhatott, annak a katalizátorában van platina, a mezei elektromos autókban sima akksi van. És a hidrogéncellás autónak csak az egyik baja a platinaéhsége, ennél szvsz nagyobb baj a hidrogén biztonságos tárolása. Az egészről ma már többé-kevésbé kiderült hogy zsákutca.
A katalizátor csak a kisebbik gond, a nagyobb az üzemanyag vagyis a hidrogén tárolása.
Ez jelenleg ugyan úgy nem versenyképes a benzinnel/gázolajjal mint az akkumlátorok: nagyobb és nehezebb.
Egy előnye lenne, hogy meggyorsítaná a töltést/tankolást, ami a másik fő hátránya az akkus autóknak.

Tekintve, hogy a teljes környezetterhelésből csak kis szelet jut a személyautókra az sem okozna jelentős változást, ha holnap meglenne a tökéletes elektromos autó.

Az egyetlen járható út az atomenergia térnyerése lenne, főleg a fosszilis erőműveket lehetne kiváltani vele.
De ez meg másik mumus a sötétzöldek szemében.
Lakossági oldalon az automerőműben termelt elektromos árammal való fűtés többet tenne a környezetért és a szmogért, mint a személyautók "elektromosítása". Csak ehhez jóval olcsóbb áramár kellene, amit épp a megújolók térnyerése drágít.
KÓSA: ÉDESANYÁM NEM KÖZSZEREPLŐ !!!!!.....DE A KÖZPÉNZT, AZTATAT...NAGYON SZERETI !!!!!!!!!!!!! :o)))))
Fónai Imre
2018. 01. 05. 18:48
#ClubAliga
#KádárVilla
#Balatonvilágos
ZSIDÓKNAK ADTÁK EL A BALATON-PARTOT ??? !!! ROHAGGYON MEG MINDEN EDDIGI KORMÁNY !!
Rákosiék államosították, a község most részt kér a hajdani pártüdülőből

Rákosiék államosították Balatonvilágos vízpartját, az állam 2007-ben adott túl Kádár-villástól a Club Aligán, de a világosi Balaton-part javarésze azóta is elzárt a település elől. Ezt elégelte meg az önkormányzat és nemrég ingyenes vagyonjuttatás formájában kérte az államtól a Club Aliga vízparti területeinek egy részét.

Utat, közparkot, parti sávot szeretne magának Balatonvilágos a hajdani pártüdülő területéből. A Club Aligát 2007-ben értékesítette az állam az izraeli hátterű Pro-Mot Hungária Kft. részére az akkori sajtóinformációk szerint 5,5 milliárd forintért. A közel ötven hektáros, másfél kilométeres vízparttal rendelkező ingatlan egy részét tulajdonba, más részét 49 évre kezelésbe kapta a szállodakomplexumot és egyéb lakó-, valamint üdülőingatlanokat tervező cég.

Az elmúlt tíz évben azonban egyetlen kapavágás sem történt (pedig az 1400 lelkes Somogy megyei település képviselő-testülete a falu rendezési tervét is a befektetők igényeihez igazította), a szocreál épületek állaga egyre romlik, s bár egyes ingatlanokat folyamatosan üdülőként üzemeltetnek, ez Fekete Barnabás világosi polgármester szerint méltatlan ma már a balatoni turizmushoz. Balatonvilágos, ha tulajdonba, vagy vagyonkezelésbe kapná a kért parti területeket (melyek ma az állam tulajdonában, de a Pro-Mot Hungária Kft. vagyonkezelésében vannak), nemcsak ezeket, hanem akár a vitorlás- és hajókikötőt is üzemeltetné és fejlesztené.

A településen arról hallani: az „újgazdagok” közül is sokan szemet vetettek a hatalmas üdülőkomplexumra, és ha netán új tulajdonoshoz, vagy vagyonkezelőhöz kerülne az ingatlan, a település erre az esetre is biztosítaná magának a községet „megillető”, a Balatont-törvényben is kívánatosnak tartott szabad partszakaszt. Balatonvilágos pillanatnyilag zsebkendőnyi saját Balaton-parttal rendelkezik, ahol strandot üzemeltet. A helyi ingatlantulajdonosok egy kártya birtokában ingyenesen használhatják a Club Aliga strandját.

Köztudott, hogy Kádár János pártfőtitkár kedvenc nyaralóhelye volt a Club Aliga. Az úgynevezett elnöki apartmant más néven Castro-villának is emlegetik, hiszen a kubai pártvezető is vendégeskedett benne, de megfordult ott Honecker, Hruscsov, Gagarin, sőt, Kadhafi is, a kétezres években meg Jockey Ewing a Dallasból, azaz Larry Hagman.
Mivel az elnöki villát az elmúlt években is használták nyaraltatásra, filmforgatásra, jó állapotban van, nem így a Kádár-villa, melyet ma már megközelíteni sem könnyű, s romos az egész épületbelső. Pedig kár volna, ha hagynák porrá romlani – már csak mementóul sem ártana megőrizni…
Megkérdezném a posztolót - de sajnos méltóságán alulnak tartja reagálni az olvasói hozzászólásaira -, hol is lát elképesztő fejlődést az energetikában. Én nem látom sem a napelemek, sem a szélkerekek javulását (utóbbiak eleve az elméleti max. közelében vannak), az meg nem fejlődés, hogy több gyártó készít vagy tervez elektromos autót ugyanazokkal az akkukkal.

@0.5 bit:

"Lakossági oldalon az automerőműben termelt elektromos árammal való fűtés többet tenne a környezetért és a szmogért, mint a személyautók "elektromosítása". Csak ehhez jóval olcsóbb áramár kellene, amit épp a megújolók térnyerése drágít."

Abszolút igaz. Ha pl. valaki Németországban hőszivattyús fűtésre adná a fejét, annyiba kerülne neki, mint nálunk a COP1-es hősugárzó vagy elektromos hőtároló kályha. Miközben No. emissziója a sok "zöld" erőművel együtt is fajlagosan nagyobb, mint a miénk.
Mint sokat utazó ember és még érintett is vagyok, szerintem 2017 az eddigi leglátványosabb év.
A szél és nap végérvényesen győzött, új beruházások csak itt történnek. Külön örülök a hőszivattyúk és thermal-solar teljes elfogadottságának.
Ma már új rendelések csak megújulóban jönnek, elenyésző az olaj-gáz-biofuel beruházás, az is csak tartaléknak, mert mi van ha?, de használni nem akarják mert ilyen alacsony árak mellett veszteséges az üzemeltetés.
A legjobb hogy a Ouarzazate solar plant mára egy iparági standard lett, minden napos ország hasonlót akar és készít elő ezzel sokezer dízel generátor állomás és soktízmillió portable generator válik szükségtelenné.

Afrikában a mini solar off grid rendszerek minden más megoldást lenyomtak.

Európában a szélkerék verhetetlen, jobb és hosszabb lapátkerekek, javított hibridhajtómű, vasbeton oszlop. Beérett a sokezer működő szélkerékből gyűjtött adat feldolgozása, jönnek a 15-20MW-os egységek..
Amerikában is beindult az off-shore wind biznisz, ott nagyon látványos fejlődés indult.

Japán 2011 után beszállt a megújuló bizniszbe, mára hőszivattyúban és szélkerékben topon van, mind a klímájuk mind a szélviszonyok lehetővé teszi nekik hogy hamarosan leálljanak a fosszilis hő- és villany termelésről.

És hát az iparág erőssége hogy a legkiemelkedőbb koponyákat vonzzák magukhoz, ezzel messze előzik a többi energia termelő módot.

Szóval pénz és tudás meglett, igény is van, kilőtt a fentartható energia ipar.

Na meg kb 4mrd embernek a megújulók jelentik az energiát, mivel őhozzájuk a fosszilis soha el sem jutott. Szóval akkora tömegnek automatikus a megújuló hogy nekik már a fosszilis lenne a furcsa.

Szóval nagyon jó év volt 2017 az idei még jobb lesz.
Nem látom az elképesztést. Pedig szeretném.

Megyünk, megyünk, tervezgetünk, fejlődgetünk, de az elképesztőtől ez igen távol van. Sajnos.

Az ilyen megalapozatlan, propaganda-ízű, hurrá-optimista cikkek azonban ártanak a valódi innovációnak, mert ha az olvasók mindig ilyenbe futnak bele, akkor elkönyvelik, hogy csak ígérgetés zajlik.

Az elképesztő az mondjuk az lenne, ha valaki tömegesen gyártható akksikkal jönne elő, melyek 10x jobbak a mainál. Vagy tényleg megoldaná a hidrogén-tárolás és szétosztás problémakörét. Vagy országos energiahálózat energiáit 10 napig eltárolni képes megoldással jönne elő. Na, az ilyesmi tényleg megdobná az alternatív cuccok használhatóságát. Addig azonban csak lassú fejlődgetés van, semmi elképesztő.
@Flúgatlan:

El vagy te tévedve, a fejlődés valóban óriásléptekkel halad. Pl. havonta dolgoznak ki a kutatók a maiaknál 10-szer nagyobb fajlagos kapacitású, 10 másodperc alatt 90%-ra feltölthető habkönnyű akkumulátorokat.

Ám ezek sajnos soha nem jelennek meg a piacon, mert a háttérhatalom, az olajlobbi, az atomlobbi, az UFO-k ill. Orbán Viktor (több is választható) rendre elsüllyesztik ezeket az eredményeket a kutatókkal együtt.
"A gyártók azon vannak, hogy az elektromos autók katalizátorában található platina mennyiségét csökkentsék, illetve helyettesítsék, mivel azon túl, hogy rendkívül drága, nagyon ritka is."

Ez egy emeletes marhaság, amit a poszter nem javított ki, holott már az első hozzászóló is szóvá tette, közel 22 órával ezelőtt.

Az egész poszt ilyen színvonalú: hamis, hevenyészett, adattalan, forrástalan bullshitgyűjtemény.
@Éhesló:

Nem védeni akarom a posztolót, de már @midnightcoder2: is megírta, hogy az üzemanyagcellás autókban van katalizátor és platina is. Márpedig az is elektromos autó, más kérdés, hogy ma nem ez a fejlesztés iránya.

Amúgy jól jellemezted a poszt színvonalát.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: nyilvánvalóan nem arról a kategóriáról írt a poszter, hiszen "elektromos"-ként nem a(z) (hidrogén) üzemanyagcellás járműveket nevezzük, ráadásul az üzemanyagcellás járművekben üzemanyagcellák vannak, nem katalizátorok - utóbbiak a belsőégésű motoroknál alkalmazott műszaki megoldások.
americanhistory.si.edu/fuelcells/basics.htm
A mai (üzememanyag) cellák anyagai között nem jellemző a platina, az Apolló programban használtak ilyen megoldást.

Ráadásul ezen a területen NULLA áttörés történt az elmúlt években, a Honda Clarity első szériájának 2008 körüli bukása óta.
totalcar.hu/tesztek/2017/11/21/honda_clarity_fuel_cell_2017/