IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (5) elektromos autózás (1) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (44) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (9) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (17) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (80) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (72) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (28) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (3) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (16) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (7) klímavédelem (49) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (39) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (15) megújuló energiaforrások (84) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műanyaggyártás (1) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (41) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (224) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (36) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (7) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (42) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (3) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

chikansplanet_asia_climatechange_0171209.jpgJelenlegi fenntarthatatlan gazdasági modellünk kéz a kézben jár a klímaváltozással, amelynek jeleit egyre inkább saját bőrünkön is érzékeljük. A technológiai újítások, amelyet a nyugat képes biztosítani nem elegendőek, erőforrások hiányában nem lehetséges megoldást találni. A november közepe tájékán Bonnban rendezett 23. ENSZ klímacsúcs bizonyos tekintetben előrelépést jelentett, ugyanakkor ezzel párhuzamosan még inkább kirajzolódni látszik az előttünk álló temérdek megoldásra váró kérdés, amelyekre talán Ázsiai fejlődő országai tudják majd a gyakorlati válaszokat megadni.

Földünk hőmérsékletének növekedése, a jégsapkák olvadása, a tengerek, óceánok vízszintjének emelkedése a leginkább szembeszökő példák arra, hogy a mostani gazdasági fejlődési modell miért fenntarthatatlan. Az előrejelzések szerint a következő évszázad elejére – tehát kevesebb mint 90 év múlva – némely területeken annyira fel fog forrósodni a levegő, hogy nem lesz alkalmas az életre. A nagy mennyiségű, ipari eredetű szén-dioxid kibocsátás miatt bekövetkezett éghajlatváltozás már napjainkban is érezteti hatását: Delhiben például a levegőszennyezettség szintje olyan méreteket öltött, hogy egy nemzetközi krikettmérkőzést le kellett fújni, mert a játékosok alig kaptak levegőt.

Hogyan kerül a megoldás Ázsia fejlődő országaiba?

A nyugati demokráciákban meglévő, jobbító szándékú, ugyanakkor szigorú klímapolitikai intézkedések a való életben nagy eséllyel váltanának ki össztársadalmi rosszallást országainkban. Ezt – és az esetleges politikai arcvesztést – elkerülendő a nyugati politikusok szükségszerűen hoznak olyan döntéseket, amelyek inkább a piaci folyamatokat befolyásolják, valamint a technikai újításokat helyezik előtérbe. Így kerülik el, hogy egy népszerűtlen döntés miatt – amely bár gyökeres és pozitív változással járna a környezetünk szempontjából – a társadalmi ellenállás ne veszítsenek politikai népszerűségükből.

Az ázsiai országokban a helyzet nagyon más. Ezeknek a nemzeteknek kettős kihívással kell szembenézniük: nevezetesen a fejlődés igényével, valamint a fenntarthatóság követelményével. Ezen felül hatalmas népességgel rendelkeznek, és az emberek döntő többsége még mindig nem fér hozzá olyan alapvető dolgokhoz, amely a minimális életszínvonal fenntartásához nélkülözhetetlen lenne: tiszta ivóvízhez, biztonságos élelmiszer ellátáshoz, állandó lakóhelyhez, megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Az ázsiai fejlődő országoknak egy a nyugati erőforrás-intenzív modelltől eltérő utat kell majd követniük annak érdekében, hogy fejlődni tudjanak, és ebben újszerű megoldásoknak kell majd kirajzolódniuk, amelyekben van tér és lehetőség egy fenntarthatóságon alapuló modell megvalósítására.

Természetesen Ázsiának nem kell egyedül szembenéznie a globális felmelegedéssel. A régióban jelenlévő nemzetközi szervezetek, valamint különféle koalíciók összehangolt működése támogatni fogja a régiót abban, hogy az egész világra kiterjedő változást tudjanak elindítani, elérni. Már vannak olyan kezdeményezések, amelyek jó irányba mutatnak. Kínában és Mongóliában újraerdősítési projekteket indítottak a sivatag visszaszorítására. Vietnam intenzív fejlesztésbe kezdett a vidéki öntözőrendszerek terén, így növelve a rizsföldek kiterjedését. Szingapúrban pedig szigorúan korlátozták a városban közlekedő autók számát.

  

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr5113463545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Akinek kimaradt volna, annak itt egy tömör de alapos általános összefoglaló a globális problémákról, a felmelegedésről:

egyvilag.hu/temakep/078.shtml
- 3 milliárd ember nem követheti azt a modellt amit a fehér európaiak és amerikaiak követtek az elmúlt 100–150 évben mert olyan klímakatasztrófát okozna, hogy azt elképzelni se tudjuk.
- Joguk viszont nekik is lenne arra, hogy a nyugatihoz közelitő életszínvonalon éljenek és fogyasszanak.
ez egy elterjedt tevhit, hogy a kornyezettudatos intezkedecsomagok az altalanos komfort rovasara kell,hogy menjenek. Tesznek errol a politikusok is,mert osztonzes helyett megszoritasokkal probaljak az embereket ravenni erre-arra. Becsben pl.a zoldek megszuntettek a zoldhullamot a kozlekedesi lampaknal,hogy kitereljek a forgalmat a varosbol. Az eredmeny: kaosz azota is. A sokszor dilettans,hozza nem ertesrol tanuskodo intezkedesek gyakran ellenkezo hatast valtanak ki,mint amire bevezettek oket. A becsi dugokaosz is minden,csak epp nem kornyezetbarat.
@nemecsekerno_007: ehhez olyan mennyisegu energiara,es nyersanyagra lenne szukseg,amit csak vilagurbe telepitett iparral lehetne osszehozni.
@]{udarauszkasz: számoltál is v. csak megérzés :)
@nemecsekerno_007: jozan esz. Energiaval meg csak csak birnank,de egy olyan telekommunikacios halozathoz,ami itt egy atlagos haztartasban van, nem keves nyersayag kellene, foleg ritkaf9ldfemek,es ezeket csak jokora kornyezeti terhelessel lehetne kitermelni.
Bölcsek köve egy változó világban = sarlatánság.

Szerintem klíma és fentarthatósági szempontból nyugat-európában van a jövő. modern élet magas életszínvonal, magas energia felhasználás, gyors alkalmazkodás, mindez erőltetett fentarthatósági alapokon.

Példamutatással elöljárva, lead by example, egy alapvető változásmenedzsmenti megoldás.