IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

  • tireless treehugger: Szerintem a zöld iparágak és környezetvédelem már önjáróak. Innentől már nem kell politikai segíts... (2017.11.17. 21:07) Egy emberfeletti ambíció margójára
  • Éhesló: @tireless treehugger: az egyszerű tanult ember utána olvas és megérti, hogy a föld történetében eg... (2017.11.14. 18:44) Mi folyik Bonnban?
  • tireless treehugger: Úgy van vele az egyszerű tanult ember hogy elgondolkodik az évi 40 mrd tonna co2 kibocsájtáson és ... (2017.11.13. 22:13) Mi folyik Bonnban?
  • Éhesló: Még valami: www.researchgate.net/post/How_does_ever-changing_Global_Climate_maintain_its_Dynamic_E... (2017.11.13. 19:37) Mi folyik Bonnban?
  • Éhesló: A tudósok nagy része nem "tagadja a klímaváltozás tényét". Azt tagadja (velem együtt), hogy ennek... (2017.11.13. 19:15) Mi folyik Bonnban?
  • Utolsó 20

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (5) elektromos autózás (1) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (9) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (16) fenntartható (3) fenntarthatóság (76) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (71) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (15) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (48) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (37) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (14) megújuló energiaforrások (83) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (41) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (218) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (36) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (41) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

shutterstock_709444495.jpgSok kritika éri a fenntartható energetikai (építészeti, autóipari, élelmiszeripari, és még hosszan sorolhatnánk) megoldásokat annak jegyében, hogy habár a részmegoldások lehetnek fenntarthatóak és környezetkímélőek, maga az egész termék-életciklus már közel sem az. Amikor egy elektromos autó áramellátásához széntüzelésű erőmű szolgáltat energiát, vagy éppen akkumulátoraik életciklusuk végén a szeméttelepen kötnek ki, akkor jogos a kritika, miszerint egy problémát ugyan megoldottunk, de cserébe létrehoztunk kettő másikat. Ezért kifejezetten okos megoldás szerintem, amikor a rendszer, amelyben vagy amelynek révén működtetik az ilyen megoldásokat, maga is fenntartható. Konkrét példám ezen a héten az elektromos autózás területéről érkezik.

A Financial Times egyik korábbi cikke éppen az elektromos autók akkumulátorainak újrahasznosíthatóságát taglalja. (Az elektromos autókban lévő akkumulátorok egyébként már életciklusuk elején is nagy fejtörést okoznak a szakértőknek: a létrehozásukhoz szükséges erőforrások kitermelésének fenntarthatósága és környezetkímélő volta például ugyanúgy problémákat vet fel.) A megkérdezett pénzügyi elemző szerint jelenleg még nagy kockázat a rendszerben, hogy amikor megérkezik az első nagyobb hulláma a nyugdíjaskorba lépett akkumulátoroknak, addigra még nem biztos, hogy ezek semlegesítésére készen állnak majd a megfelelő technológiák és eljárások. Persze, nem biztos, hogy meg kell őket semmisíteni, legalábbis a BMW most ebbe az irányba indult el.

bmw.jpg

A szóban forgó BMW i modell, éppen töltés közben. 

Egészen pontosan a BMW i3-as autók elhasznált akkumulátorainak további felhasználását oldotta meg a neves német autógyár. A százezredik BMW i3-as modell legyártásának megünneplésére rendszerbe állították ugyanis a lipcsei üzem akkumulátortelepét. A nagyjából 700 darab akkumulátor, melyeket az első, 2013-ban gyártott i3-as modellekben használtak, már a telepen van, és eredeti funkciójuknak megfelelően szolgálják tovább a BMW-t. Egyrészt a lipcsei gyár elektromos rendszere a lakossági villamosenergia-hálózathoz is csatlakozik, egy esetleges áramkimaradás esetén így a több száz „leselejtezett” akkumulátorból álló hálózat meg tudja oldani a telep részleges áramellátását egy rövidebb ideig; másrészt a gyár működését részben megújuló erőforrásokból termelt áram biztosítja, így egy túltermelés esetén az akkumulátorok felveszik az extra áram egy részét, így egyenlítve ki a rendszer működését. Ja, igen, a lipcsei üzem nem most kezdte a környezetkímélő energiákra való átállást: az üzem területén például szélerőmű is működik.

bmw-i3-re-used-battery-storage-570x380_forras_cleantechnica.jpg

A lipcsei akkumulátortelep.Kép forrása: CleanTechnica 

Azt mindig mondom a partnereinknek, hogy amikor környezetkímélő infrastruktúrába ruháznak be, annak meg kell legyen a jutalma fogyasztói oldalról is. Ma már sokan gondolkoznak el, hogy azt a mosóport válasszák-e, amelyről tudják, hogy „zöldebb”, vagy pedig azt a cipőt, amit lehetőleg nem harmadik országbeli illegális gyerekmunkával készíttettek el. Magyarországon is volt egy beruházásunk, pont a BMW i modelljeihez kapcsolódóan. Itt az ALTEO tervezte meg és működteti az elektromos autókhoz járó, megújuló energiákra is hagyatkozó energetikai infrastruktúrát, mert az alternatív hajtású gépjárművek terjedésének ütemét elnézve nagyon is elképzelhető, hogy pár év múlva már az ügyfelek részére is evidenssé válik, hogy zöld autóhoz zöld áram is dukál.

 

Forrás: CleanTechnica, Financial Times

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

                             


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr7513159518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Belehülyültök már ebbe a zöld lábnyom-vitába...
A nagy horderejű dolgokat átugorjátok, a kisebben meg rugóztok.
Az akkumulátor kérdés akkor lesz égető, ha elterjednek a tisztán villamos hajtású autók.
Jelenleg inkább a szén- és szénhidrogén alapú erőművek miatt kellene aggódni, és tudomásul venni, hogy atomerőművek nélkül kőbalta jelenti a jövőt.
Különös pikantériája a dolognak az, hogy a lítum-akkumulátorokat nem egyszerű újrahasznosítani. Zárt, teljesen oxigénmentes gyártósort igényel. A visszanyerés során ugyanannyi energiát kell befektetni, mint az előállításba. Végeredményben eltűnik az a nagy "környezettudatos" előny, amivel a pofánkba tolják a villanyautózást.
Nem kell a duma, hogy majdanapenergia, megaszélerőmű, megazatom. Legalább 25-30 éves lemaradásban van az energetikai ipar a tervezett villanyautó-dömpingtől.
A BMW eszerint felhalmozza a szar - járművekben használhatatlan - akkumulátorokat egy nagy kupacba és azt hazudja, hogy egy cellazárlatos akkublokk tovább használható.

Rendkívül innovatív.
A Vw-audi csak nézhet ki a fejéből egy ilyen ordas hazugság kapcsán.
Klafa elmélet, de éppen most akarják kinyírni a 'zöld áramot az autóba, önfenntartó módon' projektet.
Hiába lesz napelemed, ha illegalitásba taszítanak.

“…Az új törvény egy mellékhatása lehet, hogy a későbbiekben illegális lesz háztartási hálózatból autót tölteni,…”
totalcar.hu/magazin/hirek/2017/10/25/kulon_termek_lesz_a_villanyauto-aram_magyarorszagon/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
@Éhesló: nagyon erted a temat :-)
Igen, a mobilodban az akku azert merul hamarabb az ezredik toltesnel mert zarlatos, ugy van :-) nem kellene te oktatast vallaljal ? :-)
Amugy nyilvan a bmw megoldasa max 3-4 evvel elodazza az akkuk szetkapasat, de addig is jo szolgalatot tesznek a villanyfogyasztasi tuskek eltunteteseben, ami komoly segitseg lehet.
az akku amortizálódik, és ez az életciklus végén egyre gyorsabb, amíg a végén teljesen használhatatlan lesz

egyrészt ebben a vésztartalék üzemmódban az akkukat csak ritkán sütik ki, tehát az amortizáció tulajdonképpen nem, vagy csak lassan folytatódik

de ha valaki fali, napenergia tárolására szánná, arra alkalmatlan
@shakespeare: hahaha, a hibrid és elektromos autók akku telepei meghibásodásának több mint harmada a telepet alkotó egy, vagy több cella zárlata.
Van róla tapasztnyalat bőséggel, az eltelt 10 évből.

Akinek a mobil telefon akkuja ugyan az, mint egy hibrid, vagy elektromos autóé az miért osztja a nemlétező éceszét?

Majd számold már ki mekkora teljesítmény ez és milyen "tüskét" képes eltüntetni az egységes európai elektromos energiarendszerről.
Köszike, előre is szakértőkém!
@Éhesló: Egy Tesla akkuja több ezer Li-ion cellából épül fel (18650-es cellák, ~10 Wh/db, ezek vannak pl. a laptopokban is). Ezek a hengeres formán kívül tényleg nem sokban különböznek a telefonokban található celláktól. És a magas darabszám miatt az "egy vagy több cella zárlata" vajmi keveset mond arról, hány jó cellát lehet kinyerni egy ilyenből.
@tyberius: a cikkhez szóltam hozzá.
A cikk kiszerelt és továbbhasznált komplett akkupackokról ír.

Akkor most kérlek gondold újra.
Ha a kiszerelt akkupack blokkjait, celláit javítani (ez jelenleg blokk és/vagy cella cserét jelent) kell, akkor a rossz blokkokkal/cellákkal mi történik?

Ki és miként "hasznosítja" ezeket újra.
Senki sehol, amint a cikk is leírja.
újrafeldolgozás könnyen megoldható de ahhoz nagyon sok rossz akku is kell, tehát addig nem kell reklamálni amíg nincs mit csinálni.

Már most is van milliónyi gyűjtőhely és teljes logisztika hozzá (rendes országokban), válogatás után eladják a kínaiaknak. Előfordulhat hogy ez a rendszer marad fent, ez jó mindenkinek, itt nem okoz sok gondot, a kínainak meg legalább van mit csinálni.
Az akkugyártás alapanyagai alig néhány országban vannak. Ha ezek egyszer megemelik az árat, akkor borul az egész akku business.
@na4:

Eltévedtél, az másik téma, ott is csak hoax..

A lítium termelés <5%-a kínai eredetű.
@tireless treehugger: "újrafeldolgozás könnyen megoldható de ahhoz nagyon sok rossz akku is kell, tehát addig nem kell reklamálni amíg nincs mit csinálni."

Egyrészt nagyon sok rossz akku "keletkezik", másrészt nagyon nagy az igény az újra. Az azért sokat elmond a dologról, hogy inkább új gyártókapacitást építenek, az újrafelhasználással meg senki se foglalkozik. Már az ilyen kamu megoldásokat nem számolva, mint amiről a cikk szól.

"Már most is van milliónyi gyűjtőhely és teljes logisztika hozzá (rendes országokban), válogatás után eladják a kínaiaknak. Előfordulhat hogy ez a rendszer marad fent, ez jó mindenkinek, itt nem okoz sok gondot, a kínainak meg legalább van mit csinálni."

Jaja, a kínaiak pénzért elviszik és ledobják otthon valahova, akkor pedig már nem zavar bennünket. Vagy nem otthon, hanem valahol Afrikában, netán egyből a tengerbe dobják, elfér ott.
Illetve lehet hogy felhasználják, tesznek rá panasonic (ncr) matricát és eladják alin.
Medzsik.
@tireless treehugger: nem Kínáról van szó, illetve nem elsősorban. De a kitermelés nagy része pár országból jön, és az olajkartell példája eléggé triviális.

Márpedig most mindenki elkezdte fújni az EV lufit, szóval olyan nincs, hogy a lítiumot nem veszik meg, akármilyen ára is legyen. (Már nyilván ésszerű keretek között, nyilván van olyan ár, ami már showstopper. Még. De még kerekítési hiba arányban vannak csak EV-k.)
@xclusiv:

Elmondom másképp:

A lítiumot magáncégek bányásszák és verseny van az árban. A kínai-orosz állami beavatkozás az árba máshol nem szokás. Az internetes hoax mindenhova eljutott, nálam is felbukkant, hogy ilyen olyan hiány lesz egyes elemekből meg a lítiumból is. Ez pedig nem igaz, a lítium igény szerint beszerezhető. Hogy az ára felment nagyon jó, hozza magával az kitermelés növekedését. Az olaj sem lett hiánycikk mikor megdrágult, de semmi más sem.

Amíg nincs mit újrafeldolgozni addig nem lesz _jelentős_ újrafeldolgozás. Egyenlőre alkáli elemeket használunk meg nikkel hibrideket a lítium csak most van felfutóban. De például az ólomaksikat már profitábilisan dolgozzák fel újra, érthető hiszen van egy állandó és kialakult igény rá. Lítiumosra jelenleg nincs!

Ha a tengerbe öntik akkor legalább megtermékenyíti azt, a lítium egyébként is onnan jött legalább hazatér, szuper aktívan oldódik, segíti hogy kevesebb legyen a táplálékszegény víz okozta "tengeri sivatag". Jelentős mennyiségben tengerbe nem öntik, azért van az önkéntesekkel és támogatásokkal kiépített begyűjtő lánc hogy az újrahasznosítás megtörténjen.

Ez egy állandó probléma a zöld dolgokkal, a szkeptikusok olyan érvekkel jönnek elő aminek nincs még gazdasági vagy szükségszerűségi alapja. Pedig a "zöld" is része a gazdaságnak, az államok és think tank-ok csak a szabályozási környezetet és irányokat jelölnek ki, aztán a magángazdaság majd kitölti azt a részt is.

Szóval előre, én például preferálom a fémek és egyéb elemek visszajuttatását az óceánokba, a tengerbe hugyozást, a tengeri temetést, a tápláléknak alkamas anyagok tengerbe dobálást.
@tireless treehugger: szevesen bemutatom neked az OPEC monopolista szervezetét:
geo-online.avasi.hu/dok/ppt/OPEC.ppt

Az olajat is, pont, mint a lítiumot magáncégek bányásszák és a verseny korlátozott az árában és hozzáférhetőségében.

Az OPEC messze nem csak kínai-orosz állami beavatkozás az árba, de bárhol máshol, ahol monopolium hozható létre, megteszik (olvasgass esetleg a gyémántról is...)

Az áremelkedés nem hoax, tény:
www.metalary.com/lithium-price/

Az olaj egyébként az embargópolitika és a monoplium fénykorában hiánycikké lett, az ára az egekbe emelkedett.
Ez bármely korlátozott hozzáférésű termékkel megeshet, amikor a kereslet iránta megnő, a fekete tulipán hagymájától a rézig:
www.metalary.com/copper-price/

Van mit újrafeldolgozni, legyen szó szimpla kézieszközökbe való kis akkumulátoroktól (telefon, játék, lámpák, műszerek) a járművekbe épített több száz kilósokig.
Azért nincs újrafeldolgozás, mert drága a technológia és drága a begyűjtés is.
A hagyományos elemeket és akkukat sem rentábilis újrafeldolgozni, a termékdíj pont ezt szolgálná, no meg a brutális korrupciót ami a hulladék újrahasznosításra telepedett.

Az akkumulátor telepek veszélyesek az emberre és a környezetre is:
www.toyota-tech.eu/HYBRID/MSDS/EN/Prius%20ZVW30%20MSDS.pdf

Remélem reggelire ilyet eszel és akkor pár év múlva már olvashatjuk a hülyeségeidet sehol.
@Éhesló:

>>Az olaj egyébként az embargópolitika és a monoplium fénykorában
>> hiánycikké lett, az ára az egekbe emelkedett.
>>Ez bármely korlátozott hozzáférésű termékkel megeshet, amikor a >>kereslet iránta megnő, a fekete tulipán hagymájától a rézig:

Nem számít ha ideiglenesen ilyesmi történik, a tulipánt 1000 éve árulják és volt 5 év amikor problémás, a rezet 5000 éve és volt mittumén rövid időszakok amikor borult, ugyanúgy az olaj is csak rövid ideig volt embargós. Ezeknek mindnek van stabil ára és piaca termelés folyamatos és ahogy elterjednek a világban úgy stabilizálódik az ár és mennyiség/igény. Ha drága a lítium legalább nem fogják kidobni.

Kivételekre nem lehet gazdaságot épííteni, egyes események nem alkalmasak egy dolog folyamatának a leírására.

A környezetvédelem legnagyobb kihívása annak megfogalmazása hogy mit tartunk károsnak. A hulladékoknak vannak veszélyei is, de mivel az élet nagyon változatos ezért nem lehet azt mondani hogy csak veszélyes. Az élet nagyon jól elvan bizonyos mennyiségű "szennyezéssel", annak hiánya viszont el tudja pusztítani.

Az akkumlátor telepek veszélyesek, aztán majd kitaláljuk hogyan legyen kevésbé veszélyes, vagy akár kifejezetten nem veszélyes.
@Éhesló: ha ilyen sokat tudsz, akkor szerinted is minimum 60% ban nem zárlatos, hanem egyszerűen fáradt az akku,

na mivel BMW saját háza táján használják, gondolom simán tudják a pár zárlatost cserélni, tehát néhány cella csere kell az ezerből vagy meg több cellából.

a fogyasztási tüskéket egyes helyi nagyobb fogyasztók okozzák, tehát helyi a dolog, valószínű a bmw üzeme is ilyen, nyilván kiszámolták, hogy helyileg mennyire éri meg.

gyanús, hogy megéri nagyon, olcsó akkukból ilyent építeni, ha brutál megapackokat hajlandóak máshol a Teslátol és Samsungtól megvenni fogyasztás optimalizálásra
@shakespeare: "hogy megéri nagyon, olcsó akkukból ilyent építeni"

leginkább azért éri meg nagyon mert így nem kell most foglalkozni az újrahasznosítással (mire kell addigra már másvalakiproblémájává változik) és lehet jóféle zöld propagandacikkekben szerepelni vele
@eßemfaßom meg áll:

A továbbhasználattal sok technikai technológia adatot tudnak kinyerni. és mivel nagy mennyiség ellenőrzött körülmények között, ezért alacsony hibaszázalékkal.

A tesla, panasonic, sanyo, samsung régóta csinálja, olyan mennyiségű tudásuk lehet ami komoly előnyt biztosít.

Európának már nagyon bejött a "kiválasztott nyertesek" gazdaságpolitika, egyes megfelelően szervezett és már bizonyított cégeket komoly támogatásokkal világszereplővé tesznek. csak nézzétek meg hogyan erősödtek meg a bmw, benz, vw, eon, siemens, bosch, eni, fiat, airbus.... Ők lettek a húzók, és mögöttük jönnek a többiek.

Ilyesmi lehet ez a bmw sztori is, az akkutechnológiára fejlesztési pénzt kapnak, ha nem is közvetlenül.

Az újrafelhasználás odább van még, ezek működő akkuk.

Zöldpropagandára szükség van, elég nagy a sötétség.
@tireless treehugger: "Zöldpropagandára szükség van, elég nagy a sötétség. "

ebben egyetértünk, elég nagy a sötétzöldség, nem értana valami értemes-zöld propaganda
@eßemfaßom meg áll:

Ez már régóta így van, ha felfested az ördögöt a falra akkor legalább megismeri. Aztán idővel majd lehet engedni a szorításból de amíg nincs a tudatában és nem lesz része a gondolkodásának és mindennapi gyakorlatának addig ütni kell.

Ezt sötétzöldesezést nem vettem magamra, remélem nem baj?, mert én aktívan szennyező zöld vagyok.
@shakespeare: szerintem pont erről írtam:
"
Éhesló 2017.11.03. 20:15:30
A BMW eszerint felhalmozza a szar - járművekben használhatatlan - akkumulátorokat egy nagy kupacba és azt hazudja, hogy egy cellazárlatos akkublokk tovább használható.

Rendkívül innovatív.
A Vw-audi csak nézhet ki a fejéből egy ilyen ordas hazugság kapcsán. "

Átverés, hazug propaganda az egész.
@tireless treehugger: a sötétzöldezést a sötétzöldekre értettem, gondolom te is nemritkán összefutsz az "atomenergia = világvégecsernobilfukusima, a napelem = mindentmegoldócsodaingyenenergia" szinten megszólalókkal.