IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (3) alteo (6) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (4) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (7) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (14) fenntartható (3) fenntarthatóság (76) Fenntarthatóság (2) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (70) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (25) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (15) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (47) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (36) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (14) megújuló energiaforrások (81) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (41) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (218) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (35) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (40) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

Feltéve ha minél előbb átállunk a megújulókra

shutterstock_552048007.jpgEgy amerikai kutatócsoport nem aprózta el, és megalkotta 139 ország „road map”-jét a megújuló energiára való teljes, 100 százalékos átálláshoz. Az elképzelés az, hogy 2030-ra 80 százalékban termeljenek energiát megújulókból, 2050-től pedig a teljes rendszert megújulók lássák el. Ehhez pedig nagyrészt nap-, víz- és szélenergiát terveznek használni, attól függően, hogy melyik országban mi áll rendelkezésre.  

A road map-et kidolgozó stanfordi kutatócsoport vezetője, Mark Z. Jacobson eddig sem volt ismeretlen figura az amerikai és globális tudományos közéletben. Leginkább a légszennyezés és a globális felmelegedés okozta kihívásokat kutatja, és rendre olyan tanulmányokat publikál, amelyekben a megújuló energiák széleskörű használatával próbál megoldásokat találni ezekre a problémákra. 2005-ben az ő csapata programozta le a világ első szélenergia térképét, 2010-ben részt vett az egyik legizgalmasabb, energetikai témájú TED vitában, ami arról szólt, hogy szüksége van-e a világnak atomenergiára. A vita teljes egészében, magyar felirattal is ellátva itt érhető el egyébként:

https://www.ted.com/talks/debate_does_the_world_need_nuclear_energy

A 139 ország energetikai átállását előrevetítő projekt egy olyan matematikai modellre alapoz, ami egyes országok energiafelhasználása alapján kiszámolja, hogy mennyi idő alatt reális az átállás a környezetszennyező technológiákról a megújulókra. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy ez természetesen nem országonként szeparált modell, hanem feltételezi, hogy az egyes (pl. „napos”, „szeles” vagy „vizes”) országok együttműködnek. A kutatók ezzel próbálják segíteni az országok saját intézkedéseit megalapozó modellszámításokat, stratégiaalkotást. A tanulmányban olyan, számokkal megtámogatott állításokat is tesznek, miszerint ezekkel az útitervekkel a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokkal lehet csökkenteni és milliókat lehet megmenteni a légszennyezés okozta korai haláltól. Ezen kívül hosszú távú munkahelyeket is teremt az átállás, valamint növeli az emberek hozzáférését az energiához.

A lemodellezett 139 ország között pedig ott van Magyarország is. Azt, hogy nálunk 2050-ben miként nézne ki a teljes mértékben megújulókra alapozó országos energiatermelési- és felhasználási szisztéma, azt az alábbi ábrákkal szemléltetik a kutatók.

Ezeken megtalálható az új munkahelyek számától, a felhasznált nap-szél-vízenergia hármas arányain át a villamos energia árának előre vetített becslése is, és mindez a „business as usual” szcenárióval (azaz azzal, ha nem változtatunk a fosszilisenergia-felhasználásunkon) van összehasonlítva.

Ez persze nem maga az „útiterv”, inkább a cél. Ahhoz, hogy érdemben lehessen beszélgetni a megvalósításról, ismerni kéne a kutatás részleteit. Mindenesetre érdemes böngészni az infografikákat!

 

100_hungary-page-001.jpg

Az ábra forrása: The Solutions Project

100_hungary-page-002.jpg

Az ábra forrás: The Solutions Project

 

Forrás: Solutions Project, Live Science


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr9712967109

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ez a -35%-os csokkenes az pont a kieso paksi regi kapacitas es ugy szamol hogy nem lesz kozlekedes meg szallitmanyozas. Ha atallunk elektromos uzemre (a kozlekedes es a futes is) akkor a mostani kapacitas 250%-a kell majd. Ez a fenti megujulokon kivul meg kb. 4 uj blokkal lenne fedezheto vagy a fenti ar 4x-ebol aminel meg az atom is olcsobb. (jelenlegi aron, persze lehet autok es vonatok helyett biciklivel es vitorlashajoval jarni es tortenhet csoda a gazfutes kivaltasaval is aram helyett valami massal)
LOL
Színes kis hipszter infografika minimális valóságtartalommal.
Ha lemegy a nap, eláll a szél, akkor mi lesz? Vesztek francia atomáramot?
@kvp: Nagyjából a fikció kategóriájába tartozik, hogy 2050-re minden autó elektromos lesz. Ezzel az erővel azt is képzelhetnénk, hogy minden lakóház passzívház lesz, és a jelenlegi energia töredéke elég lesz a lakossági felhasználásra.
Valamiért nem tud szabadulni az Index ezektől a Ludas Matyi kategóriájú mély-zöld írásoktól.
Nehéz ma olyan komolyan vehető elemzést találni, amelyik egyáltalán nem számol atomenergiából származtatott villamos energia felhasználással.
Egyszerre tagadni az atomot, és sürgetni a benzin- és dízel motor halálát.... hát komoly érv a zöldelméletek tagadásához.
@chrisred: Ennél már csak az a durvább fikció, hogy a magyar környezeti adottságokkal napelemmel el lehet látni az országot árammal
Nem, nem nézhet így ki Magyarország energiafelhasználása. Magyarország villamosenergia termelése esetleg kinézhetne így, de csak akkor, ha a szomszédos országok nagyon sok fosszilis és atomenergiát termelnének és rettenetesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnénk.

Nem lehet komolyan venni egy hosszútávú előrejelzést, ami arra épít, hogy gyökeresen új eszközökkel ma megoldhatatlan műszaki problémákat (a villamosenergia tárolás vagy interkontinentális szállítás) addigra megoldunk.

Ez áltudomány, megpróbál tudományosnak látszani tizedszázalékos előrejelzésekkel, miközben olyan dolgokat implikál, aminek a bekövetkeztére semmiféle racionális érv nincs.
@chrisred: "hogy minden lakóház passzívház lesz, és a jelenlegi energia töredéke elég lesz a lakossági felhasználásra"

Passzívházat csak villamos energiával lehet csinálni. Olyan nincs, hogy egy ház annyi földgázt termel mint amennyit felhasznál, annyi tüzifát termel, mint amennyit felhasznál, csak az lehet, hogy annyi villamos energiát termel, mint amennyit felhasznál.

Minél több a "passzívház" annál több erőműre lesz szükség, mert valamivel ki kell elégíteni az éjszakai áramszükségletet.

Egy gázkazán elektromos teljesítményigénye mondjuk 50-60W, egy korszerű hőszvattyűs fűtésé ugyanott mondjuk 5kW. Ez százszoros teljesítménykülönbség!
@$pi$:

"Minél több a "passzívház" annál több erőműre lesz szükség, mert valamivel ki kell elégíteni az éjszakai áramszükségletet."

Ez nincs egészen így, hiszen egy passzívházban a hőtároló tömeg miatt éjszaka nem sok áram kell, ráadásul éjjelre csökkenteni lehet a hőmérsékletet. Persze ehhez be kell tervezni egy komoly hőtároló tömeget, könnyűszerkezet nem játszik.

"Egy gázkazán elektromos teljesítményigénye mondjuk 50-60W, egy korszerű hőszvattyűs fűtésé ugyanott mondjuk 5kW. Ez százszoros teljesítménykülönbség!"

Passzívháznak csak azt lehet nevezni, ahol 1m2 alapterület fűtése nem igényel 10W-nál több hőteljesítményt - évente pedig max. 15kWh/m2 lehet az energiaigény.

The Passivhaus criteria for a central European climate:
Space heating demand ≤ 15kWh/m2/yr
or space heating load ≤ 10W/m2
Space cooling demand ≤ 15kWh/m2/yr
or space cooling load ≤ 10W/m2

Forrás: passivehouse-international.org/upload/2012-04-PHT_PH_Intro_Guide.pdf

100m2-re ez 1kW lenne. Hőszivattyúval 3-as SCOP-vel számolva (hidegebb klímaövezet) ez megvan átlag 330W bemenő villamos teljesítményből, de ha azt nézzük, hogy különösen hideg napokon a COP lemehet 2-re is, akkor is megvagy 500W bemenő villamos teljesítménnyel.

Abban természetesen igazad van, hogy CSAK villamos energiával érdemes passzívházat építeni, mely vill. energiát csak atomerőmű és/vagy megújulók adhatják. Fosszilis esetén semmivel nem állsz jobban, mint pl. a gázfűtés esetén, hiszen ami pluszt nyersz a hőszivattyúval (legyen 3-as SCOP), az elvész az erőműben (hatásfok).
@Kovacs Nocraft Jozsefne: "ez megvan átlag 330W bemenő villamos teljesítményből"

Elég nehéz elképzelni egy ilyen házat mondjuk. Nekem nem is nagyon megy.
@$pi$:

Elhiszem, de a passzívháznak ezek a minimálisan elvárt hőtechnikai követelményei. Van még az alacsony energiás ház, az négyszer ennyit fogyaszthatm ha jól emlékszem.
Ez mélyen alulmúl bármit, amit eddig idetoltak a neved alatt.

Lehetnél igényesebb, van rá elég pénzed az átvert ügyfeleidtől.
@kvp: Nem stimmel, Paks az áramtermelésünk felét adja, de ez a teljes energiafelhasználásunk (az ábrán electricity, transportation, heating/cooling, industry szerepel) 10% sincs. (A fűtés a triplája, a szállítás energiaigénye a duplája az áramigénynek.)
2x100 m2-re elég nálam 1,5 kW fűtés átlagosan.

Azaz -15 fokban is elég 3 kW !!! a +22 fokhoz bent.

A lakótér -5 fokos éjszakában ~1 fokot hűl le estétől reggelig.

Azaz alkonyattól-reggelig nem kell fűteni :-)

Pedig nem passzív ház csak egy utólag páréve hőszigetelt 27 éves épület.

Szóval, nem kihívás, ha sötétben nincs áram fűtési célra!
Mert nem is kell.

Az átlagos téli időben szükséges
napi 20-30 kWh fűtési elektromos energia
sem egy egetverő igény.

Pláne, ha még ezt is bőven felezni lehet majd egy hőszivattyúval...

*-*

Avagy fűtésre sok energia csak vacak épület esetén kell.
Ennyi.
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Nem, hanem a szokások osztrák felsőbbrendűség és kapzsiság jelenlegi megtestesítője.

Remélem, holnap már munkanélküli lesz‼
Ha ma mégis az oszrák szocialisták nyernének, akkor az összes a déli határon várakozó migránst át kell telepíteni hozzájuk, légi vonalon, hogy ne lépjenek Hazánk területére.
Repülőfép: Belgrád-> Bécs‼‼‼
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Megvan már a harmadfokú nemlineáris Dunning-szűrő és a pozitív visszacsatolt parametrikus Kruger-algoritmus? :)

@tamarisk:

Milyen vastag szigetelés és a ház mely részein?
tetőtér 28 cm 0,039 gyapot
falak U=0,20
padló 10 cm hab és 7 cm gyapot
lábazat 10 cm xps hab a padlószint alatti 90 cm-ig

A hőszigetelés előtti átlagosan 2350 m3/év fűtési gáz igény ~800 m3-re esett vissza.
@tamarisk:

Nem semmi eredmény!

Miért tettél a padló alá habot is? Nem lett volna sokkal olcsóbb csak a kőzetgyapot, persze 17cm vastagon?

Azért kérdezem, mert mi jövő tavasszal fogjuk a padlót és a padlásfödémet szigetelni. Holnapután szerelik a klímát az egyik szoba fűtésére, és kíváncsi vagyok, mennyi megtakarítást hoz majd csak a padlószigetelés. Ha hozza a klíma azt, amit ígér, akkor kb. 30%-kal olcsóbb lesz a gáznál, nappali tarifával.
Bocs, H tarifával, de az csak jövőre lesz. Nappalival annyi lesz, mint a gáz.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Mert pincefödém a padló...

A padlóba eredetileg került be a gyapot.
(az akkoriban szokásos 4 cm helyett)

A habot a pince födémre kapta alulról, utólag a hőszigetelés feljavításakor.
@$pi$: Nem igazán értetted a lényeget. Nem állítottam, hogy 2050-re minden ház passzívház lesz, hanem gyakorlatilag éppen az ellenkezőjét. Sokkal valószínűbb, hogy a lakosság többsége akkor is a mostani panelekben él majd, és harmincéves átlagéletkorú benzines autókkal jár majd.
96% PV??? Télen meg téliálmot alszunk?
Erős túlzás "mix"nek nevezni ezt...

1.7% szél. Na ez hogy a f*szban jött ki (bocsánat)? Tán még le is kéne bontani a meglévőkből, pedig most sincs túl sok :-)

Ennél komolyabb volt ez a blog azért?
@ketkerek:

Mit akadékoskodsz? Nem semmi tudás kell ahhoz, hogy valaki tizedszázalékos pontossággal jósoljon 33 évre előre! Tiszteld a tudást és főképp a misztikus jóstehetséget!
Ok mar legalabb figyelembe vettek a technologiak fejlldesenek felgyorsulasat.

De meg igy is hamarabb lesz meg a solar-pv atallas. Megeltem ahogy a varosigaz-szen-fa rendszert 20 ev alatt elsoporte a foldgaz, akkor sem sokan gondoltak hogy ilyen gyors lesz. Ez a valtas is viharos lesz es itt meg belejatszik az egyeni erdek is, plusz minfen uj azonnal elerheto, szoval a lakas/haz allomany fele 10-15 even belul kozel onellato lesz. Amikor politikai valtas lesz (talan mar jovore) az osszes lemaradas 10 even belul bepotlodik. Megha marad is az allam-maffia energia osszefonodas, a solar-pv -geotherm rendszerek kiszoritjak oket. A tarsashazak pedig majd alteo es hasonlok ugyfelei lesznek, chikanek a nagy ugras elott allnak.