IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (3) alteo (6) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csernobil (1) Csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (4) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (47) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (7) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (11) fenntartható (3) Fenntarthatóság (2) fenntarthatóság (76) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (67) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (25) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) hulladék (3) hulladékégetés (1) hulladékfeldolgozás (1) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (14) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (46) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (33) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (1) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (12) megújuló energiaforrások (79) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (1) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (40) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) Ocean Cleanup (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (216) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (34) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (38) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

Öltözködés és fenntarthatóság

no_eldobja_a_ruhakat_es_ujat_keres.jpgLassan mögöttünk van egy újabb nagyon meleg nyár –megint a bőrünkön érezhettük, hogy a globális felmelegedés milyen szélsőséges időjárási kihívásokat tartogat számunkra, amikhez több szempontból is meg kell próbálnunk alkalmazkodni. Az egyik ilyen szempont például az öltözködésünk. Nem is gondolnánk, milyen sok szálon fűződik ez a problémakör a fenntarthatóság koncepciójához.

 

Energetikában dolgozó szakemberként gyakran eszembe jut az a nem túl kedvező állapot, ami a nagy melegben folytonos problémát jelent az üzleti életben dolgozók számára. Ez pedig nem más, mint amikor nagyrészt amiatt kell 22 fokra hűteni az irodáinkat, mert az általánosan elfogadott viselet nem engedi meg a lazább, időjáráshoz jobban illeszkedő öltözetet. Képzeljük el, mi lenne, ha ülhetnénk nagy kényelmesen rövid nadrágban és pólóban az irodánkban, így mehetnénk tárgyalásokra – mert mindenki más is így megy –, és megvalósítható lenne, hogy a hűtés a kinti hőmérséklettől valóban csak az ajánlott 6-8 fokkal térjen el.

Értem én, hogy a ruházkodás nemcsak a funkcióról szól, hanem többek között státuszt is kifejez, de mindennek erőteljes lecsapódása van az energetikai fenntarthatóságra. Mennyivel csökkenne Magyarország energiafogyasztása nyári csúcsidényben ha ezeket az egyszerű dolgokat meglépnénk? Sokszáz megawattal. A hűtés ugyanis nagyon energiaigényes és drága, a jövő energiapiaci kihívásainak egyik legnagyobb megoldandó feladata,

 

a legolcsóbb energia pedig még mindig az el nem használt energia.

 

Ezeket a dolgokat kellene nagyon radikálisan, átgondoltan, saját magunkat korlátozva megváltoztatni. De ettől kicsit elvonatkoztatva, az öltözködésünk magasabb távlatból is gátja tud lenni a fenntarthatóságnak, amelyre szintúgy radikális változtatások várnak.

Az öltözködés mögötti gyártási tevékenység ugyanis egyre nagyobb dilemmákkal küzd mind a környezeti, mind a gazdasági fenntarthatóság szempontjából. Erről kevés szó esik, de maga a ruha- és textilgyártás az egyik legkevésbé fenntartható iparágak közé tartoznak. Ezzel együtt sajnos elképesztően nagy méretűek is: csak a divatipar globálisan egy 620 milliárd dolláros üzlet a piackutatók szerint, ami a magyar GDP-nek körülbelül az ötszöröse.

A ruhaipar teljes értéklánca küzd a fenntarthatósági kritériumokkal, nem véletlenül kerül előtérbe a fenntartható divat több világeseményen, mint például az Oscar-gálán – amiről erről egyébként a Chikansplanet is beszámolt –, mert ezt a fenntartható irányt még hangosan kell propagálni.

 

Mi miatt nem fenntartható üzlet a ruhaipar?

 

fast_company_abra_20170825.PNG

A ruhaipar fent ábrázolt értékláncában az anyagok létrehozása, kezelése, a gyártás energetikai oldala, és maga a  gyorsan eldobott ruhákban keletkezett szemétmennyiség az, ami a jelenlegi rendszerben fenntarthatatlanná teszi ezt a folyamatot. És mivel rendkívül nagy méretben történik mindez és a környezeti, energetikai fenntarthatóság szempontjából súlyos gondokat okoz, várhatóan rövidtávon radikális alakításokra szorul majd. A fast fashion ezt a problémás folyamatot csak felgyorsítja. Az ábra forrása: Fast Company

 

Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy eljusson a tudatunkig az iparág egyik legkevésbé környezetkímélő koncepciója, a fast fashion. Azaz az, hogy a ruhák a divatot követve nagy mennyiségben, nagyon rövid gyártási idővel elkészítve, viszonylag olcsón kerülnek a polcokra, és ugyanazzal a gyorsasággal landolnak a kidobott holmik között.

Mindezek legyártásához pedig eszméletlen mennyiségű vizet, permetezőszert, festékanyagot és vegyszert használnak fel, miközben a teljes folyamat során keletkezett károsanyag-kibocsátás sem elhanyagolható. Ez a textiliparban attól függ, hogy milyen alapanyag gyártásáról és feldolgozásáról van szó.

A World Resources Institute adatai szerint a szintetikus anyagok (pl. poliészter) létrehozása közben több mint kétszer annyi üvegházhatású gáz termelődik, mint a természetes anyagok esetén (pl. pamut). 

A neves amerikai egyetem, a Massachusetts Institute of Technology is foglalkozott már a textiliparban is használatos anyagok fenntarthatóságával. Az ő kutatásuk szerint 2010-ben a nem-fosszilis források globális kitermelése meghaladta a 60 milliárd tonnát, vagyis személyenként nagyjából 10 tonnát évente. Ezeknek az anyagoknak a feldolgozása és végtermékké alakítása során keletkezett összes károsanyag-kibocsátás a világ antropogén (azaz emberi tevékenységből származó) kibocsátásának harmadát tette ki, ami egy elképesztően magas arány, még ha nem is kizárólag a textilipar által használt anyagokra vonatkozik.

Az is fontos szempont továbbá, hogy az adott ipari tevékenység környezeti fenntarthatóságra gyakorolt káros hatásainak mértéke természetesen a technológiától is nagyban függ - egy olyan gyár, amelyet megújulókból származó energiával látnak el, jóval kedvezőbb hatású a környezetre, mint például a széntüzelésű üzemek. A gond ott van, hogy a textilipari tevékenység nagy része az ebből a szempontból nem túl biztató körülmények között működő Kelet-ázsiai gyárakban koncentrálódik. 

Mindezeket ellensúlyozandó, természetesen vannak már kezdeményezések a fenntartható divatra vagy ökodivatra is. Amit mi fogyasztóként megfigyelhetünk az egyrészt a ruhák újrahasznosításának lehetősége, másrészt a gyártók által jelzett, környezetkímélő módszerekkel előállított alapanyagok feltüntetése egy-egy ruhadarabon vagy akár teljes kollekcióban. Az, hogy mindebből stabilan jövedelmező üzlet lehessen, gondolom még közel sem megoldott probléma.

Az is megfigyelhető persze, hogy ezen törekvések extra költsége meglátszik a ruhaárakon, így mindezt elsősorban a magasabb jövedelemmel rendelkező társadalmak tudják bevezetni. Ám az, hogy javuló gyakorlatok terjedőben vannak, mindenképpen bizakodásra ad okot.

 

Forrás: World Resources Institute, MIT

 

További érdekes olvasmányok:

A Fast Company cikke a fenntarthatóbb ruhaipari megoldási javaslatokat fejti ki ebben a cikkben: https://www.fastcompany.com/3055925/5-new-solutions-for-the-fashion-industrys-sustainability-problem

Akit tüzetesebben érdekel, hogy a különböző ruhaipari alapanyagok gyártása milyen mértékben tesz hozzá a fenntarthatósági dillemmákhoz, erről bővebben olvashat a Forbes cikkében: https://www.forbes.com/sites/jamesconca/2015/12/03/making-climate-change-fashionable-the-garment-industry-takes-on-global-warming/#53ee463979e4

Az ökodivatról mélyebben lehet olvasni ezen a magyar nyelvű blogon:
http://zoldello.blog.hu/2017/05/22/divatos_a_fenntarthato

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr9412740206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.