Megállítható a globális felmelegedés? Egy történelmi párhuzam margójára

2017. augusztus 11. 16:07 - CHIKANSPLANET

shutterstock_438834709.jpgAz idei nyár (is) megmutatja azt, hogy nem lehet elég komolyan venni a globális felmelegedést. Azt a környezeti változást, amiről rengeteg vita van, de szerencsére a tényét már egyre kevesebben vonják kétségbe. Sokan érvelnek amellett, hogy még megállítható ez a folyamat, és olyanok is vannak, akik szerint csak lassítható. A jelenség pedig nyilván egyedülálló, de az emberiség eddigi történetében lehet találni vele párhuzamba állítható folyamatokat. Erről szól a Chikansplanet történetének első vendégbejegyzése, az ALTEO-nál dolgozó Szécsi Balázs kollégám írása, aminek örömmel adok helyet a blogon.

A Húsvét-szigetről a legtöbben már hallottak – ha másról nem, az ottani kőszobrokról (Moai), amelyek tömege 10 és 87 tonna közötti, és a helyi őslakosok készítették, szállították és emelték a helyükre primitív szerszámaikkal. De mit lehet tudni ezekről az őslakosokról és történetükről? Illetve miként kapcsolódnak a mostani témához?

A polinézek ősei Ázsiából indultak, több száz év alatt tudatos terjeszkedés során benépesítették a róluk elnevezett polinéz szigetvilágot, így i.sz. 1200-ig minden lakható földdarabon megtelepedtek a Hawaii, Új-Zéland és a Húsvét-sziget által alkotott háromszögben. Nem volt iránytűjük, sem fémszerszámaik, ráadásul írni sem tudtak, de kiválóan értettek a tengeri tájékozódáshoz és a vitorlás kenuk építéséhez. Terjeszkedésükből a Húsvét-sziget lóg ki leginkább. Ennek oka, hogy a legközelebbi sziget is 2.100 km-re van, így a kereskedelem – amely a többi lakott helyen jellemző és szükséges is volt a kicsiny szigetek sokszor egyoldalú és korlátozott erőforrásai miatt – itt teljesen hiányzott. Az első, és vélhetően egyetlen gyarmatosító hullám i.sz. 900 körül érkezhetett meg. Az elszigeteltség miatt egy teljesen zárt társadalom jött létre, ahol 11-12 klán között került felosztásra a földterület.

A gyarmatosítók megtelepedtek, és szép lassan elkezdték benépesíteni a szigetet, virágkorában a lakosok számát 20.000-re becsülik. Azonban a népesség gyarapodásával együtt a rendelkezésre álló erőforrások nem nőttek, sőt, az erdőállomány folyamatosan csökkent a növekvő igények miatt, míg végül elértek addig a pontig, hogy kivágták az utolsó fásszárú növényt is. Ezt követően 2 méternél magasabb bokor vagy növény nem maradt a szigeten. Fa nélkül nem tudtak kenut készíteni a halászathoz, nem volt tűzifájuk, és egy ekkora szigeten, ahol a kereskedelem nem volt lehetséges, egy ilyen fontos nyersanyag kiesése a társadalom összeomlását okozta. Az erdők kipusztulása nem egyik napról a másikra történt, hanem az évek folyamán folyamatosan csökkent az állomány. Ezt követően hamar érezhetővé váltak a negatív hatások, és az összeomlás igencsak fájdalmas volt, a népesség kb. 70%-kal csökkent az éhezés és a háborúk miatt a 17. században és a 18. század elején.

A történelmi példa tehát ez lett volna, de akit részletesebben érdekel a húsvét-szigeti emberek története, azoknak ajánlom Jared Diamond: Összeomlás című könyvét, ami itt érhető el.
Ez egy elég szomorú történet, de nem nehéz észrevenni, hogy az emberiség egy nagyon hasonló utat jár be globálisan, mint amit az ősi polinézek a zárt szigetükön már megtettek. És persze teljes párhuzamot nem szabad vonni, ugyanakkor az is látható, hogy vannak hasonlóságok a sziget története, és Föld klímaváltozása közt.

  • - Mindkettő esetén egy zárt rendszerről beszélhetünk, ahol külső segítség nem várható és a folyamatok irreverzibilisek a mai tudásunk és időtávunk alapján

  • - Az ottani klánok nagyjából megfeleltethetőek egy-egy országnak. Ezen csoportok kereskedtek egymással, és mikor az erőforrások szűkössé váltak, akkor háborúzni kezdtek értük. A jelenlegi állapot is hasonló, sajnos a nyersanyagokért most is rendszeresen zajlanak háborúk.

  • - Hosszú távú érdekek feláldozása történt a rövid távú előnyökért cserébe. A jelenlegi társadalmi és klímahelyzetből sajnos úgy látszik ebben nem sok változás történt az évszázadok során.

Mindennek ellenére van pár eltérés is, ami bizakodásra adhat okot azzal kapcsolatban, hogy nem fog globálisan megismétlődni a Húsvét-szigetek példája. Az egyik ilyen, hogy a magasabb technológiai fejlettségnek köszönhetően most több opciónk van a problémákra megoldást találni – a globális társadalom nyitottabb az innovációra, mint egy kisebb törzsi csoport. Továbbá a szigetekkel ellentétben több és divezifikáltabb erőforrása van a bolygónak, amely lehetőséget teremt helyettesítő megoldások kidolgozására. És nem elhanyagolható az sem, hogy többek közt az ilyen történelmi tapasztalatok segítségünkre lehetnek a múlt hibáinak elkerülésében.

Igaz ez akkor is, ha a globális felmelegedés megállításához nem 11-12 nép/klán kooperációja kellene, hanem nagyságrendileg 200 ország együttműködésére lenne szükség. Ekkora létszám esetén túlságosan csábító lehet potyautasnak lenni, lásd pl. az Egyesült Államok kilépését a Párizsi Egyezményből. És fontos azt is kiemelni, hogy a klímaváltozás hatása az egyes földrészek/országok tekintetében nem egyforma és nem azonnali, az intézkedések időtávja sokszor átnyúlik a generációkon, míg a húsvét-szigeteki erdőírtásnál szinte azonnali, és így jobban érezhető volt a negatív hatás.

Egy biztos: a Föld lakosságának cselekednie kell, és mindenkinek tennie kell azért, hogy a klímaváltozás ne legyen végzetes. Az életmódváltásnak azonban rendkívül drasztikusnak kell lennie ahhoz, hogy érezhető eredményt lehessen elérni. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy milyen szinten kellene visszafogni a CO2 kibocsátást ahhoz, hogy a kívánt maximum 2oC-os globális hőemelkedés tartható legyen, összehasonlítva a jelenlegi kibocsátási és népesedési tendenciák kivetítésével. A CO2 kibocsátásnak tehát a 2020-as évek elején kellene tetőznie, amely után radikális csökkenésnek kellene bekövetkeznie.

forrás: Tyndall Centre for climate change research

A pozitív forgatókönyv elérésének módja tehát kettős: egyrészt minél többet kell beszélni a klímaváltozásról annak érdekében, hogy mindenki tisztában legyen vele, és komolyan vegye. Másrészt nem elég csak beszélni róla, cselekednie kell mind az öt szinten (egyének, vállalatok, államok/nemzetek, szövetségi/uniós, globális)különbözőképpen minden egyes nap. És tennie valamit azért, hogy környezettudatosabban, fenntarthatóbban éljen. És persze fontos az optimizmus is: higgyünk abban, hogy megmenthető a bolygónk.  

Szécsi Balázs – ALTEO Nyrt.

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

42 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr7912740186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hümérosz 2017.08.11. 19:39:07

Egyben biztos vagyok: a széndixid-kibocsátás csökkentésével nem lehet megállítani az éghajlatváltozást.

NEXUS6 2017.08.12. 04:40:18

Minden analógia, példázat egy határon túl el kezd sántítani. Az OK, hogy az emberre jellemző a környezetének megváltoztatása, az erőforrások kihasználása. Tegyük hozzá persze hogy ez minden állatra, élőlényre jellemző, szal amikor egyes hiperzöldek ezt az emberiséget illetően felhánytorgatják, az ember természettől való elszakadásának bizonyítékaként hozzák, az nem teljesen jogos.

A blogban szereplő példa ott is sántít, amire viszont a cikk is azért rámutat, hogy nem egyetlen és helyettesíthetetlen erőforrástól függünk manapság szerencsére. Így az erőforrások hirtelen elapadása azért még jó darabig nem fenyegeti az emberiséget.

És végül azt a gondolatmenetet is hibásnak érzem, bár jelen blog sajnos ezzel nincs egyedül, hogy a környezeti problémákat kisarkítja és leszűkíti a globális felmelegedésre. Véleményem szerint sokkal súlyosabb olyan károkat okozunk a természetnek, amelyeknek gyak semmi köze a globális felmelegedés humán faktorához. Városok növekedése, mezőgazdaságba bevont területek növelése, bányászat, duzzasztógátak, kemikáliák, túlhalászat, "normál" légszennyezés stb. Ezek már most is jelentős és sokszor akár globális méretekben is jelentkező, emberek millióinak halálát okozó visszahatásokat okoznak. És még egyszer gyak semmi közük a globális felmelegedéshez. Nem értem hogy miért van az, hogy manapság környezetvédelemről lassan már csak a GW összefüggésében lehet beszélni.

$pi$ 2017.08.12. 06:23:14

"Az életmódváltásnak azonban rendkívül drasztikusnak kell lennie ahhoz"

Butaság, a dolgok nem így működnek. Még soha nem fordult elő, hogy a föld lakossága összefogott volna és drasztikusan megváltoztatta volna az éltmódját.

Ez annyira döbbenetesen vaéószerűtlen, hogy csak elhivatott hívők tudnak hinni az ellenkezőjében.

Az emberek még lefogyni sem tudnak, leszokni a cigiről, abbahagyani az ivást, többet sportolni, idén végre nem az utolsó pillanatig halogatni mindent. Mégis hogy lehetne, hogy mostantól *mindenki* megváltoztassa az életét?

"minél többet kell beszélni a klímaváltozásról annak érdekében, hogy mindenki tisztában legyen vele, és komolyan vegye. "

Mert ha többet beszélsz róla, akkor komolyan veszik az emberek? Nekem úgy tűnik, hogy dőreség ezt gondolni.

midnightcoder2 2017.08.12. 07:41:08

Ehhez például első körben a zöldeknek kellene felhagyni az atomellenes hisztivel. Mert hogy jelenleg kb. ez az egyetlen olyan energiaforrásunk amihez nem kellenek extrém körülmények ahhoz, hogy CO2 nélkül energiát tudjunk előállítani.

A napelem tök jó az egyenlítő környékén, de itt a mérsékelt égövnél már télen lényegesen kevesebb a napsugárzás intenzitása mint nyáron. Ráadásul ott van a napi ciklusosság - így garantáltan be van építve a rendszerbe, hogy bizony a delej nagy részét itt a legjobb esetben is földgáz elégetésével fogja nyerni a polgár, legalábbis atom híján.

Szóba jöhetne még a szél, csak itt az sem mindig fúj - lásd amikor a Győr melletti szélkerekek állnak - illetve a víz, csak ahhoz hegyek kellenének, sík vidéken ez nem annyira jó.

Maradna még a geotermikus, csak hát bár sokan mondják hogy ebben nagyhatalom lehetnénk, működő magyar geotermikus erőműről annyira nagyon nem hallottam még.

Brix 2017.08.12. 07:53:01

Majd a Föld természetes folyamatai megàllítjàk ezt a folyamatot. Jelenleg is interglaciàlis korban élünk, ezért jönni fog egy újabb jégkorszak.A felmelegedés rövidebb időtàvon azért folytatódhat, annak minden kàros következményeivel együtt...A fő cél az lenne, hogy megàllítsuk a népességrobbanàst, mert ha ilyen ütemben nő tovàbb az emberiség, az sötét jövőt vetít előre...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.12. 07:54:50

@midnightcoder2:

"Ráadásul ott van a napi ciklusosság"

Még ráadásabbul ott van az évszakos ciklikusság: nyár és tél. SZET-tel még valahogy áthidalható a napi ciklikusság, na de az évszakos?

alprazolam 2017.08.12. 07:55:31

Na ez az. Kb. az összes komment az lesz, hogy miért nem. Hálistennek (?) azért van néhány ember , akik szerint miért igen. Sokkal könnyebb az előző táborhoz tartozni,és semmihez nem kezdeni a problémával. Mondjuk én is a miért nemekhez tartozom, és pesszimista vagyok, de bámulom és tisztelem a blogíró fajtákat, hogy van kitartásuk ezzel foglalkozni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.12. 08:01:13

@Brix:

"ezért jönni fog egy újabb jégkorszak"

De nem emberi időléptékben.

"A fő cél az lenne, hogy megàllítsuk a népességrobbanàst, mert ha ilyen ütemben nő tovàbb az emberiség, az sötét jövőt vetít előre..."

Nemcsak vetíti, hanem már tapasztaljuk is. Európa kezdheti építeni a lőtornyokat és elaknásítani a külső határíit. Persze ehhez még be kell engedni pár tízmillió migránst, hogy Európa politikusai észhez térjenek - vagy megbukjanak.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.12. 08:06:57

@alprazolam:

A "beszélni róla" nem más, mint pótcselekvés.

Hogy csak az energiatermelésnél maradjuk, bár @NEXUS6: jól írja az utolsó bekezdésében: ha a holokauszttagadást lehet börtönnel büntetni, akkor az atomenergia-ellenességet is lehetne, sőt kellene.

Jossarian 2017.08.12. 08:08:13

Hogy lenne megallithato valami ami nem letezik???

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.12. 08:35:44

@Jossarian:

A GW mint trend tagadhatatlan. Vitatkozni max. azon lehet, mekkora ebben az ember szerepe.

midnightcoder2 2017.08.12. 09:00:04

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Még ráadásabbul ott van az évszakos ciklikusság: nyár és tél."

Pont egy mondattal előbb írtam ezt én is.

midnightcoder2 2017.08.12. 09:00:37

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Az ember szerepével is nehéz vitatkozni.

midnightcoder2 2017.08.12. 09:04:19

@$pi$: Pontosan. Finoman szólva nem kis naivitás abban hinni, hogy ha majd visszamászunk a fára, akkor megoldódik a kérdés. Egyrészt, elég nehéz rávenni erre az embereket, másrészt a visszamászós módszerrel előbb az emberiségnek úgy 95%-át ki kellene irtani, mert hogy a fákon kb. ennyien férnek el.

midnightcoder2 2017.08.12. 09:07:45

@Brix: "A fő cél az lenne, hogy megàllítsuk a népességrobbanàst, mert ha ilyen ütemben nő tovàbb az emberiség, az sötét jövőt vetít előre."

Bizony, csakhogy ezt megállítani még reménytelenebb mint a CO2 kibocsájtást. Pedig amíg egy európai átszáll autóról biciklire, addig 50 kicsi kínai vesz magának autót, és 1000 kicsi afrikai születik aki felnőve szintén autózni szeretne. Vagy legalábbis elvenni az európai biciklijét (is).

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.08.12. 09:08:39

Jobban kell bízni a természetben. Az megoldja magától a látszólagos problémákat.

BiG74 Bodri 2017.08.12. 09:35:57

A klimaváltozás önmagában embertől függetlenül zajló folyamat. Az értelmes emberek közt arról zajlik a vita, hogy az emberi tevékenység mennyivel gyorsítja a folyamatot, illetve katalizálja. Az emberi tevékenység olyan sokrétű, szerteágazó, hogy nem lehet egykönnyen összeadni és számítani a mértékét. Nem csupán CO2 kibocsájtásról szól, bár ez nagyon jó gumicsont, illetve baromi jó a kereskedőknek, hogy kaptak megint egy piacot. A változás megállítható-e? Ha tudnánk, mekkora a részünk benne, igen, csak minek? A környezetkárosításainkat, a mértéktelen fogyasztásainkat viszont nem ártana visszafogni, mert globális felmelegedéstől függetlenül taccsra tesszük a bolygónkat.

kuki123 2017.08.12. 10:03:22

egyszerűbb eltakarni a napot az űrben, mint a CO2 kibocsájtást csökkenteni

egyébként nam a CO a probléma

hanem az hogy mozgunk, minden a motorok hőttermelnek

minden energia felhasználás veszteséghőt termel, de igazándiból minden végül hővé alakul...az alap energiává...

BiG74 Bodri 2017.08.12. 10:14:44

@kuki123:
Amúgy egészében megvan az üvegházhatás, melynek egy része a CO2, ami nem CO?

NEXUS6 2017.08.12. 11:09:51

@kuki123: Ez így van, a Föld belső hőjét leszámítva a Nap az ami valóban melegíti a Földet. Még az általunk termelt hő is gyak a Napból származik, azt alakítjuk vissza, amit a növények a fotoszintézis során korábban asszimiláltak (az atomenergiát leszámítva), a kaja, fosszilis energiahordozó is napenergia.

A fizika törvényszerűségeit nem lehet megbaxni, ami a Nap felől bejön, ugyan az sugárzódik ki az űrbe is. Kialakul egy egyensúly. Az üvegház gázok ezt az egyensúlyt kis mértékben eltolhatják, mert a Nap hatására kialakuló felszíni hőmérséklet spektrumában bizonyos frekvenciákon megakadályozzák a közvetlen kisugárzást az űr felé, eltolódik a felszíni hőmérséklet egy olyan szintre ahol a bejövő és kimenő sugárzás ismét egyensúlyba kerül. Nem egy rákit szájensz, középiskolás anyag kb.

Azonban vannak bibik, pl. a CO2 sugárzás egy meglehetősen keskeny spektrumban blokkolja a kisugárzást és mondhatni ezt az ablakot már ráadásul 90%-ba a jelenlegi CO2 szint is becsukta. Egy ablakot nem lehet 200%-osan becsukni. Bármennyire emeljük a CO2 szintet, annak egy határon túl már csak nagyon minimális hatása lesz, üvegházhatás szempontjából. A riogatás a fizika oldalról tehát, khmmm ellentmondásos.

Olyan keveseket érdeklő apróságokról ne is beszéljünk, hogy a modellek szerint a legnagyobb melegedésnek nem a felszín közvetlen közelében kell jelentkeznie, hanem egy bizonyos levegőréteg kell hogy a CO2 kifejtse a hatását, ezért kell találnunk egy pár ezer m magasan levő réteget, ahol arányaiban jobban melegszik a korábbi állapothoz képest.
Nos, ilyen nincs. A Föld közvetlenül a felszínén melegszik!

Mindezzel nem tagadnám a GW jelenségét, vagy annak az emberi faktorát. Már csak azért sem, mert ami viszont közvetlenül a felszínen emeli a hőmérséklet az pont a természeti környezet megváltoztatása, a városokkal, utakkal, mezőgazdasági területekkel olyan sötét spotokat hozunk létre, amely hatékonyabban alakítja át a Nap sugárzását alacsonyabb spektrumú hőmérsékleti sugárzássá. Szal szerintem meszeljük ki az összes épületet, mint Görögben és csodák csodájára valszeg legalább olyan hatékonyan (talán azért hatékonyabban) tudunk a GW ellen harcolni, mintha a fejlődő országok gazdaságát CO2 kvótákkal sanyargatjuk. Persze lehet, hogy pont ez az utóbbi a cél!? ;)

NEXUS6 2017.08.12. 11:51:02

Még egy gondolat és befejezem a floddolást.
A CO2 hatása is meglehetősen összetett, és valójában nem a legfontosabb faktor az üvegházhatás kialakításában. A legfontosabb tényező a légköri vízgőz maga, ami sokkal szélesebb spektrumban blokkolja a felszíni sugárzás közvetlen űrbe jutását. A melegedés a felszíni vizek párolgását fokozzák. Az elmúlt 5 millió évben tapasztalt rövid melegedés és hosszabb lehűlés időszakainak is ez lehet az egyik fő tényezője. Megindul a melegedés több víz kerül a levegőbe, ami fokozza a melegedést, majd egy idő után a tengerekből is el kezd a CO2 felszabadulni (CO2 lag). A növények viszont örülnek a magasabb hőmérsékletnek és a CO2-nek, a jég visszahúzódik a bolygó kizöldül. A jég menetes felületek szintén hatékonyabban nyelik el a Nap energiáját. Ez a korábbi melegedési időszakokban kb. a jelenlegihez képest +2 fokos hőmérsékleti szinten mindig megszakadt, és majdnem a Holnapután c. filmben bemutatott katasztrofális gyorsasággal váltott át az egész folyamat az ellenkezőjébe, egy erős lehűlésbe. A melegedés soha nem "szaladt meg".
Mi ennek az oka? A pusztán fizikai tényezőket figyelembevéve erre valszeg nem fogunk tudni válaszolni.

Itt jöhet be a biológiai hatás. A magasabb hőmérsékleten a növények fotoszintetizálása intenzívebb, de a víz szükséglete is. Ez a korábbi melegedési időszakokban olyan klímához vezethetett, ami relatív szárazságot, a növények terjedésének megtorpanását, sőt elsivatagosodást okozott. A sivatagok viszont visszaverik a Nap sugárzást, a trend megfordul. Azonban ha a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan emeljük a CO2 szintet, akkor a növények szárazságtűrése növekedik, nem indul be a sivatagosodás. Szal a hirtelen jégkorszak bekövetkezésének esélye csökkent, bár a 70-es évekig már ezt latolgatták a klimatológusok!

tireless treehugger 2017.08.12. 13:36:11

@NEXUS6:

idézlek:

>>Olyan keveseket érdeklő apróságokról ne is beszéljünk, hogy a modellek
>> szerint a legnagyobb melegedésnek nem a felszín közvetlen közelében kell
>> jelentkeznie, hanem egy bizonyos levegőréteg kell hogy a CO2 kifejtse a
>> hatását, ezért kell találnunk egy pár ezer m magasan levő réteget, ahol
>>arányaiban jobban melegszik a korábbi állapothoz képest.
>>Nos, ilyen nincs. A Föld közvetlenül a felszínén melegszik!

Ez nekem így nem kerek.

Nagyobb magasságban nem fordulhat elő hogy jobban melegedjen, addigra csökkent mennyiségű elnyelhető energia áll rendelkezésre és csökkenő sűrűségű csökkenő mennyiségű anyag hogy egymás között összevissza dobálják a hullámokat. Kvázi kisebb hatékonyságú a szűrő, nagyobb a kisugárzás.

Javíts ki ha eltévedtem.

registerz 2017.08.12. 14:01:26

@kuki123: Jó a szó. Előbb-utóbb mindenből hőhulladék lesz.

gigabursch 2017.08.12. 14:26:57

Egyszer szeretnêm megérteni, hogy miért gondolja manapság szinte mindenki, hogy ezer évekkel ezelőtt az emberiség javának jobb dolga sem volt, mint hogy KERESKEDJENEK. Szakadjunk már el a mától...

Egyébiránt. Melegebb tenger =} több párolgás =} több csapadék.
Igaz a térbeli ês időbeli eloszlás kérdése erősen megosztja a tudósokat.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.12. 20:52:59

@NEXUS6:

"a CO2 sugárzás egy meglehetősen keskeny spektrumban blokkolja a kisugárzást és mondhatni ezt az ablakot már ráadásul 90%-ba a jelenlegi CO2 szint is becsukta. "

Ki tudnád ezt részletesebben fejteni? Nekem kissé hihetetlennek tűnik, hogy a 0.04% CO2 már kimaxolja a CO2 lehetséges üvegházhatását.

A fejtegetésed többi részével egyetértek.

BiG74 Bodri 2017.08.13. 07:40:38

@NEXUS6:
Részigazságok rosszul összekötve. Nagyon nem jó!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.13. 08:11:13

@midnightcoder2:

"Az ember szerepével is nehéz vitatkozni."

Nem is teszem, csak a mértékét említettem. És ennek felvetésével nem bagatellizálni akarom, mert kétségkívül jelentős. Viszont a mértéke ismeretében pontosabban lehetne meghatározni, hol lenne a leghatékonyabb a beavatkozás.

Nem biztos pl., hogy azonos összegű ráfordítások mellett a CO2 kibocsájtás csökkentése adja a legjobb eredményt - főleg akkor nem, ha a fosszilis backuppal megtámogatott megújulók nyomatásával vélik ezt elérni. Erre nincs érvem, csak példaként hozom fel.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.13. 08:12:29

@registerz:

Akkor megnyugodhat az emberiség, nyugodtan tovább pöfögtethetünk, mi?

Éhesló 2017.08.14. 15:10:32

Hamis állítások alapján csak hamis eredményre lehet jutni:
A Föld és a könyvben szereplő rendszerek sem zártak. Mindenhol volt és van külső hatás. Az emberi társadalmi rendszereknél pedig még külső segítség/hatás is várható volt, be is következett. A folyamatok pedig nem irreverzibilisek: az erdők telepíthetők, a termőföld pótolható, visszanyerhető emberi időtávon is.

Feltéve, de nem megengedve, hogy a könyv állításai igazak a korabeli társadalmi-gazdasági iszonyok nem megfeleltethetők szerveződik és megy-egy országnak, a mai világ nem kőkorszakbeli klánok szintjén működik.

- nincsenek "hosszú távú érdekek" mert a nemzedékek életkora korlátos és egy életük van, nem több, vagy végtelen sok, mint a társadalommal vígan kísérletező önjelölt népboldogítóknak.

A klíma változik, amióta a világ világ. A változás okairól, rövid és hosszú távú mértékéről nincs tudományos konszenzus, még abban sem értenek egyet a klímakutatók, hogy lehűlő, vagy felmelegedő ciklusban vagyunk-e.

Az azonban egészen biztos, hogy egyik változást sem az ember okozta a Föld történetében, ahogy ezt a változást sem.
Az is egészen biztos, hogy nem fogyott el az olaj, a gáz, a szén, sem kétezerre, sem kétezertízre, kétezerhúszra, amint azt 1972-ben, 1980-ban, majd minden 4-5 évben a méregzöldek megjósolták és az ózonréteg is köszöni jól van.

Ezért jobb lenne ha az ilyen cikkek több hivatkozást, tudományos tényt tartalmaznának és kevesebb bullshitet, mert ez nem más, mint egy halom üres lózung.

Ha valakit érdekel, itt olvashat arról, amiről a poszter marhaságokat süketel:
www.slideshare.net/DRVINAYKUMARPANDEY/global-climate-change-facts

www.forbes.com/sites/jamestaylor/2015/02/09/top-10-global-warming-lies-that-may-shock-you/#308a324153a5

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.14. 16:02:37

@Éhesló:

"Az azonban egészen biztos, hogy egyik változást sem az ember okozta a Föld történetében"

Na persze, hol is volt akkor az iparosodott ember.

"ahogy ezt a változást sem."

Irigyellek, hogy ez ilyen magabiztosan ki mered jelenteni. Bizonyítani is tudod? Nem idebaszott linkekkel (a Forbes kedvéért sem fogom kikapcsolni az Adblockot), hanem érveléssel.

Éhesló 2017.08.14. 17:34:50

@Éhesló: indirekt bizonyítás: a változó ciklusok százait nem ember okozta.
Igaz?
Akkor a sokszázadikat miért okozná az ember?
Bizonyítsd be, hogy a sok sok száz, ezer éghajlatváltozást ember okozta, elhiszem, hogy ezt is.

De van másik inkább mérnöki bizonyítás is:
Megnézed a világon felhasznált energiahordozók által termelt összenergia mennyiségét és elosztod a föld teljes tömegével, majd megszorzod a föld fajhőjével, majd megfigyeled, mennyi a föld (hő)energiatartalma ehhez képest.

Okos fejjel észreveszed, hogy ezermilliárdod része sincs annak és a napfoltciklusok hatása a magnetoszféra, az alsó és felső légkör, földfelszín, a köpeny és a mag energiatartalmára nagyobb ennél.

De kiszámolhatod egy hidegfrontban képződő szupercella energiatartalmát is, és láthatod, hogy ehhez az energiamennyiséghez képest az emberek által előállított összenergia mennyisége kisebb mint az ezredrésze.

Megismételheted ezt az egész hidegfronttal, majd akár egy trópusi ciklonnal, tornádóval.
Az eredménye még törpébb lesz a természetben megfigyelhető energiaszintekhez képest.

Esetleg elgondolkozhatsz azon is, hogy a tengermélyi törésvonalak körüli magmatevékenység és a vulkánok, gejzírek százezrei által kilövellt gőz, por és gázmennyiség miként aránylik az emberi tevékenység által okozott "szennyezéshez" képest.

De nem teszed sem te, sem a többi méregzöld, hanem egy HOAX ellenbizonyítását követeled egy fos, adatok nélküli poszt alatti kommentzónában, amikor magát a HOAXOT senki nem bizonyította be soha a büdös életben sehol senkinek.

No menj a fenébe.

Éhesló 2017.08.14. 17:35:35

@Kovacs Nocraft Jozsefne: a fentit nem magamnak gondoltam, válasznak, hanem neked és a többi méregzöldnek... :)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.14. 18:04:47

@Éhesló:

"Akkor a sokszázadikat miért okozná az ember?"

Már leírtam, nem fogom még egyszer.

"Megnézed a világon felhasznált energiahordozók által termelt összenergia mennyiségét és elosztod a föld teljes tömegével, majd megszorzod a föld fajhőjével, majd megfigyeled, mennyi a föld (hő)energiatartalma ehhez képest."

Te még annál is hülyébb vagy. mint eddig gondoltam. Soha senki normális ember nem állította, hogy a GW-t ma a termelt plusz hő okozza.

"No menj a fenébe."

Eddig még ez a legnyomósabb érved. :D

NEXUS6 2017.08.14. 18:27:16

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
"Ki tudnád ezt részletesebben fejteni? Nekem kissé hihetetlennek tűnik, hogy a 0.04% CO2 már kimaxolja a CO2 lehetséges üvegházhatását."

Itt egy szemléletes ábra: wattsupwiththat.files.wordpress.com/2013/05/clip_image0047.jpg

Ennek ez a magyarázata, hogy a CO2 szint és az okozott melegedés logaritmikus kapcsolatban vannak:
climateaudit.files.wordpress.com/2013/07/callendar-1938-logarithm-annotated.png

NEXUS6 2017.08.14. 18:31:09

@BiG74 Bodri:
"Részigazságok rosszul összekötve. Nagyon nem jó!"

Egy szinten így van. De tekintve, hogy nem rendelkezünk abszolút tudással ugyanez bármelyik elfogadott maxi tudományos elméletre, modellre is igaz lehet.

Sok modell és szemlélet lehet párhuzamosan. A valóság dönti el, hogy melyik az igazi.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.14. 19:53:14

@NEXUS6:

Köszönöm szépen!

Azt nem kérdezem meg, mitől van a logaritmikus összefüggés, mert úgyis elég összetett lenne a magyarázat. De elhiszem, mert valahol érzem, hogy az összefüggés nem lehet lineáris. Esetleg a légköri nyomás emelkedése növelhetné az okozott hőmérséklet-emelkedést, de az itt a Földön adott.

Azért ha ismersz valahol közérthetően leírt magyarázatot a logaritmikus összefüggésre, azt szívesen elolvasnám, de ezzel nem vonom kétségbe, amit írtál.

Éhesló 2017.08.14. 21:11:52

@Kovacs Nocraft Jozsefne: semmit nem írtál erről.
Itt biztosan nem.
Menj a fenébe.

NEXUS6 2017.08.15. 02:41:21

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Először is leszögezem, hogy a témát jómagam is maximum mint tájékozott(?) fórumozó művelem (ugatom). :)
A magyarázat nagy vonalakban ott kezdődik, hogy kiszámítható annak valószínűsége/mértéke, hogy a gáz egy adott frekvenciát hogy nyel el (majd sugároz ki újra), ez függ a gázréteg vastagságától, nyomásától. Konrétan: adott felszínről elinduló, a hősugárzást jelentő foton hogyan is nyelődik el.

Itt egy video, ami a CO2 elnyelődését szemlélteti. www.youtube.com/watch?v=Ot5n9m4whaw
Tegyük hozzá, hogy sajna ez a videó kiválóan szemlélteti, hogy ebből a kérdésből hogy csináljunk pszudotudományt. Az emberek megnézik és megijednek, miközben a következő fontos 2 dolgot azért figyelembe kell venni: 1 a kísérletben szereplő hő kamera egy bizonyos frekvencia szerint, keskeny sávban mutatja az elnyelődést, mint ahogy a CO2 elnyelési spektruma több meglehetősen keskeny sávot tartalmaz (szemben pl a vízével) 2. A kísérletben szereplő gyertya 700-1000 K körüli hőmérsékletű (aminek sugárzásába bele esik az egy CO2 elnyelési sávja). A felszíni sugárzás azonban 300 K hőmérsékletű sugárzásnak felel meg, abba egy másik elnyelési sáv avatkozik bele.
Az hogy tehát a gyertya fényének hőmérsékleti sugárzásának elhalványulását látjuk, csak áttételesen, egyéb tényezőket is figyelembe véve alkalmazható a felszínű hőmérsékleti sugárzásra.

A legfontosabb befolyásoló tényezőket a következő ábra szemlélteti: clivebest.com/blog/wp-content/uploads/2010/01/595px-atmospheric_transmission.png

Az üvegházhatás szempontjából 2 fontos sugárzás szempontjából a Föld légköre nagymértékben átlátszó: a Napból érkező 5500 K-es hőmérsékleti sugárzás és a a felszíni 300 K körüli alacsony hullámhosszú sugárzás.

Az ábrából látható, hogy a légkör elnyelését kb. 90%-ban a vízgőz alakítja. A 300 K körüli elnyelési sávok alacsony frekvenciás határát befolyásolja a CO2 egyik keskeny elnyelési sávja 18 mikrométeres hullámhossz tartomány környékén.

A CO2 gáz valós elnyelési tulajdonságait 1938 körül Guy Callendar kutatta elsőként ő magyarázta és mérte ki a légkör egyfajta telítődéséből adódó logaritmikus összefüggést. Gyakorlatilag ha már egy molekula elnyelte a fotont, akkor egy másik már nem tud elnyelni, bármennyire is növeljük a gáz mennyiségét. Egy szint fölött töblet elnyelődést a gáz nem okoz. Azonban, ha van más frekvencia, ahol az energia, egy magasabb hőmérsékleten el tud szökni, van ilyen ablak, akkor a hőmérséklet emelkedés után ott fog kilépni. Az ábrából látszik, hogy a CO2 önmagában, de a vízgőz sem tudja becsukni az alacsony frekvenciás ablakot, ezért a Vénuszhoz hasonló megszaladó klíma kialakulása gyakorlatilag lehetetlen!

A fentiek eredményeképp elmondható, hogy a jelenlegi klíma üvegházhatás nélkül a felszínen kb. 30 fokkal lenne alacsonyabb. kb -15 C fokos átlaghőmérséklettel. Azonban ehhez kb csak 3 fokot ad hozzá a CO2, a többi nagyrészt a vízgőz hatása!

Éhesló 2017.08.15. 20:19:21

inforadio.hu/belfold/2017/08/14/juhasz_arpad_ma_is_jegkorszakban_elunk/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

"
Bár jelenleg globális felmelegedésről beszélhetünk, földtörténeti szempontból napjainkban egyfajta jégkorszakot élünk meg - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Juhász Árpád geológus.

A Föld múltjának nagyobb részét nyugodtan nevezhetnénk globális felmelegedésnek, mert százmillió évek voltak, amikor a jelenleginél több mint tíz fokkal magasabb volt a légkör átlaghőmérséklete és virágzott az élet – mondta Juhász Árpád geológus."

xgage 2018.01.05. 19:31:29

A Húsvét-szigethez csak egy adalék: korántsem biztos, hogy valóban megtörtént ez a drámai összeomlás. A legújabb kutatások szerint soha nem élt 4-5 ezernél több ember. A fák megritkulása után alternatív tüzelőanyagokat használtak (bokrok). A kipusztulást az első európai hajósok által behurcolt himlő okozta. (A részletekért: Hunt (2006): Revisiting Rapa Nui)
süti beállítások módosítása