IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

  • tireless treehugger: Szerintem a zöld iparágak és környezetvédelem már önjáróak. Innentől már nem kell politikai segíts... (2017.11.17. 21:07) Egy emberfeletti ambíció margójára
  • Éhesló: @tireless treehugger: az egyszerű tanult ember utána olvas és megérti, hogy a föld történetében eg... (2017.11.14. 18:44) Mi folyik Bonnban?
  • tireless treehugger: Úgy van vele az egyszerű tanult ember hogy elgondolkodik az évi 40 mrd tonna co2 kibocsájtáson és ... (2017.11.13. 22:13) Mi folyik Bonnban?
  • Éhesló: Még valami: www.researchgate.net/post/How_does_ever-changing_Global_Climate_maintain_its_Dynamic_E... (2017.11.13. 19:37) Mi folyik Bonnban?
  • Éhesló: A tudósok nagy része nem "tagadja a klímaváltozás tényét". Azt tagadja (velem együtt), hogy ennek... (2017.11.13. 19:15) Mi folyik Bonnban?
  • Utolsó 20

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (5) elektromos autózás (1) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (9) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (16) fenntartható (3) fenntarthatóság (76) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (71) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (15) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (48) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (37) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (14) megújuló energiaforrások (83) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (41) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (218) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (36) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (41) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

Új utakon fogunk járni

2017.07.28. 13:25

Közeleg az autóipari paradigmaváltás

london_air-pollution.jpgAz Egyesült Királyság környezetvédelmi államtitkára, Michael Gove nemrég bejelentette, hogy 2040-ig meg kívánják tiltani az új benzin- és dízelautók értékesítését Nagy-Britanniában. Az ilyen autókban működő belső égésű motorok okozta károsanyag-kibocsátást teszik az ország növekvő mértékű, emberre és környezetre egyaránt káros légszennyezettségnek az egyik fő, könnyen célozható felelősévé. Ez a lépés egy valódi mérföldkő az elektromosautók irányába tett úton, amik most még csak a brit eladások egy százalékát teszik ki. A kormánydöntés ugyanakkor számos megoldandó kérdést vet fel az autóipar szereplői számára.

 

Ezzel a rendelettel Nagy-Britannia Franciaország után a második ország Európában, ahol szintén 23 évig lehetne még ilyen új autókat árusítani. Azt fontos látni, hogy ezek a tervek annak a kivitelezési stratégiának a részei, amiket az egyes országoknak saját hatókörben kell kialakítani a párizsi klímaegyezmény értelmében azért, hogy a vállalt küszöbértékeknek eleget tegyenek. A fenntarthatóságért vívott küzdelemben egyre több hasonló intézkedés jelenik majd meg, ami jó hír, nagyrészt azért is, mert hirdeti és képviseli azt a gondolatot is, hogy

nemcsak a következő generációnak kell ezzel a problémával megbirkóznia, hanem a mi életünkben is szükség lesz már a gyökeres változásokra környezetünk megoldása érdekében.

 

Az, hogy 23 év múlva az angolok és franciák nem vehetnek már benzines vagy dízelautót, csak az egyik lépése lesz az új rendszernek. Több mint valószínű, hogy nálunk is előbb-utóbb előkerülnek majd hasonló ötletek. Többféle ösztönző létezik persze ezeknek a céloknak az elérésére: egyrészt a nem támogatott technológia betiltása, ami tényleg a legdurvább eszköz, de ott van a kedvezményezett technológia adókedvezményekkel történő támogatása az állam részéről, a szükséges infrastruktúra kiépítése, vagy éppen majd a legszennyezőbb járművekre kiszabott bírságok is. Mindezen módszerekkel terelve leszünk az elektromos autók használata felé.

 elektromos_auto_toltoi.jpg

Ilyen és ehhez hasonló infrastrukúrára jócskán szükség lesz, ha a brit és a francia kormány ösztönözni akarja a környezetkímélőbb autózási szokásokat. Csak az egyik megoldandó kérdés a sok közül, hogy milyen finanszírozással fogják kiépíteni. 

Furcsa, de egyáltalán nem ördögtől való belegondolni, hogy talán mi vagyunk az egyik utolsó generáció, akik még ismerhetik az autózás eredeti élményét. Ilyenkor érdemes magunkat emlékeztetni, hogy a lovaskocsit használók is ugyanezt gondolhatták a 19. században. Az azt következő technológiát lehet, hogy nem volt egyszerű megszokni, de mára viszont szerves része lett a közlekedési kultúrának. Viszont be kell látni, hogy ez a technológia megérett a szisztematikus leváltásra. És nem azért, mert nem működik, hanem fenntarthatósági, környezetvédelmi okok miatt. 

 

Kérdés, hogy vajon mekkora ellenerőt tud kifejteni az ellenérdekelt autóipar, akik között kétféle játékos van: akik már bejelentették, hogy el tervezik hagyni a hagyományos technológiát (mint a Volvo) és azok, akik ennek a technológiai kihívásnak még nem tudnak megfelelni, mint például a legendás brit autómárka, az Aston Martin. Ennek vezetője úgy nyilatkozott a kormányzati bejelentés kapcsán, hogy az nem járja, hogy a kormány megnehezíti az üzleti tevékenységüket, és a fogyasztókat támogatja, a gyártókat viszont cserben hagyja az átmenet során. Arra hívta fel a figyelmet, hogy

ha a brit autóipar versenyképessé akar válni az elektromos autók piacán, akkor például az elektromos autókat töltő elemek gyártásában fel kell venniük a versenyt a kínai gyártókkal, akik szerinte nagyjából 10 éves előnnyel rendelkeznek ebben már most is.

 

aston_martin.jpg

Gyűlnek a sötét felhők a hagyományos autógyártók felett - a bejelentés ellenérdekeltjei többek között az olyan autóipari legendák is, mint a képen látható csodaszép autót gyártó Aston Martin. 

 

A Michael Gove bejelentésére érkezett reakciók természetesen vegyesek. A Greenpeace szerint például ez a döntés abból a szempontból helyes, hogy kijelölt egy időpontot a környezetre káros hatásúnak tekintett benzines és dízelmotoros autók vásárlására. Viszont ez a 23 éves határidő szerintük túl távoli ahhoz, hogy megóvja az embereket, elsősorban a gyerekeket a légszennyezés káros hatásaitól. A szervezetnek persze ebben igaza van. Viszont fontos látni a jó szándékot, és a pozitív elhatározást is. Mert cselekedni kell, és ha lehet, minél hamarabb, de az első jelentős eredményeket az ilyen döntések készítik elő.  

 

Forrás: 444, Financial Times

 

További érdekes nézegetnivaló:

Az Európai Környezetvédelmi Hivatal elmagyarázza, mi mindent érdemes tudni a légszennyezésről: https://www.eea.europa.eu/themes/air/intro

 London történetének legsúlyosabb szmogriadója, az 1952-es “The Great Smog of London” 60. évfordulója alkalmából a Guardian képriportja: https://www.theguardian.com/environment/gallery/2012/dec/05/60-years-great-smog-london-in-pictures

Egy francia start-up cég napra pontosan tudja vizuálisan bemutatni, a világ melyik táján milyen mértékű éppen a légszennyezés: https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/11/17/this-stunning-world-map-shows-the-awful-state-of-air-pollution/?utm_term=.c3d4f1cf1c0f

 

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr4412696601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ha Anglia csak a száját tátja a negyedik ipari forradalom láttán, és azon visong, hogy a kínaiak lenyomják őket, akkor majd mehet vissza birkát tenyészteni. Meg lehet megint beüzemelni a szövőszékeket, mint 300 évvel ezelőtt. Kína meg majd gyártja a csúcstechnológiai termékeket.
Hûha... me haragudj de ez az iras meg bevezetonel is keves..,
Az "el tervezik hagyni" szerkezet biztos jò?
Aki kimarad, lemarad.

@nyelv-ész:

a 4 ip forr. nemcsak technlológiát jelent hanem az ahhoz illeszkedő társadalmat. A britek nagyon szépen szervezik a városiasodás multikulti nyitott társadalom alapokat. A kínai társadalom csak brutális állami erőszakkal működőképes. Kínainak angol a példaképe, bármit és mindent elfogadnak ami angliából jön, és nagyon érthető, az angolok boldogok és sikeresek még a negatív propaganda ellenére is, a kínaiak pedig szarul érzik magukat a sikerpropaganda ellenére is.. Az angolok hatalmas modernizálásba kezdtek, kibújnak az únió árnyékából és mint önálló állam akarnak globalizáció része lenni, na ez már megint 4 ip forr alap és itt nem az exportra gondolok hanem a kölcsönös integrációra.

Vannak még további feltételek is hogy a 4.ip forr meglétéről beszélhessünk, a villanyautó illetve a hálózatelemként irányított személyes transport ennek egyik része.

van még egy fontos oka hogy váltanak az angolok, az északi tengeri olaj/gáz már nem képes kielégíteni a gazdaság és ország igényeit, és egyre kevésbé:
large.stanford.edu/publications/coal/references/mearns/images/f2big.png

ha akarod végigmehetünk még többtucat tényezőn, nagyon kevés dolog van amit kína jobban csinál esetleg az angolok ne csinálnák jól.

best
hát igen, a brit parlament mostanában hemzseg a jobbnál-jobb ötletektől, csudájára is jár az egész világ...

höhö :P
@tireless treehugger: a kis kinai nagyon szorgalmas (elképesztően) az angolrol ezt azért igy ebben a kontextusban nem állitanám ...
Most utaztunk 2700 km-t, autóval. 1 elektromos autót sem láttam...
Amíg az akkumulátor technológia nem produkál valami újat addig benzint égetünk, nyugi.
@Magyar Gábor6817: Igazad van, még nem kell kongatni a vészharangot. Európa nagyobbik részében és a világ fejletlenebbik felén még 50 év múlva is nagyrészt benzines és dízelautók fognak pöfögni.
egyébként a környezetet belsőégésű motorral is lehet védeni. egész jó eredményeket értek már el mesterségesen előállított üzemanyagokkal, ha azokat használnánk, nem lenne gond a co2 egyenleg.
@tireless treehugger:
Ejha!:)) Te aztan angloman lehetsz a javabol :). Figyu. Amit leirtal abban sok igaz dolog van es Kina nagyon le van maradva tarsadalmilag a nyugathoz es Angliahoz kepest,ez nem kerdes. Illetve az emberek tobbsege inkabb Angliaban lakna mint Kinaban. En csipem az Angolokat,Londont (ahol sokszor voltam) es tok cool dolgok vannak ott. De!! Amit te irsz az egy mese habbal csak sajnos es a valosag sajnos sokkal szomorubb. A brit tarsadalom recseg-ropog,rengeteg es egyre novekvo mentalis,gazdasagi es egyebb problemak vannak sajnos. Szerintem mar Kina sem (csak) okat masolja. A cool britain mar a multe sajnos. Es ezt joindulattal es szeretettel irom mert mint az angolokat kedvelo ember, nagyon faj latni mennyi rossz dolog tortenik veluk. En drukkolok,hogy ne maradjanak a leszallo agban,mert szerettem a progressziv,cool stb Brittaniat mint ami a 2000-es evek elejen volt. Tehat remelem ujra igaz lesz amit irsz,mert most a sok benazas miatt nagyon nem :(. Jelenleg egyertelmuen Skandinavia a vilag legeloremutatobb tarsadalmaval rendelkezo tersege. Az angolokhoz kepest meg a nemetek is elorebb tartanak sok teruleten
De mondom en szeretem az angolszasz kulturat is igy drukkolok nekik, csak neked irtam,hogy sajnos finomitani kell azon it irtal.
@átlagállampolgár: nem t udom, milyen progresszív britanniáról beszélsz, mikor london lakosainak több, mint fele nem angol...
Ezek az átgondolatlan intézkedések nekünk csak jók lennének, mert Magyarországon legaláb lecsökkenne a Ny-Európából - nem drágán!! - behozott korszerű autók, köztük dízelek, átlag életkora.
Ha a politikusok valamibe belepofáznak, abból rendszerint csak baj lesz. Bízzuk ezt a piacra, a gazdasági mutatókra. Minden hírverés ellenére az elektromos autók még nem igazán veresenyképesek.Voltak már a XX. század elején is, de a belsöégésü motorok szinte teljesen kiszorították öket. Nyugtával dícsérjük a napot, majd látjuk. Amíg a tárolás nem megoldott, esélyük sincsen. Túltolják ezt a dolgot.
A kézikocsit kb. 6000 éve kezdte fölváltani a lovas kocsi. Ehhez a kézikocsit nem kellett betiltani, mert az új technika előnyei nagy tömegek számára első ránézésre nyilvánvalóak voltak. A lovas kocsit kb. 120 éve kezdte fölváltani az automobil. Ehhez a lovas kocsit nem kellett betiltani, mert az új technika előnyei nagy tömegek számára első ránézésre nyilvánvalóak voltak. A villanyautó is gyorsan föl fogja váltani a belsőégésű motoros autót, amint az új technika előnyei nagy tömegek számára első ránézésre nyilvánvalóak lesznek. Műszaki (és gazdasági) kérdésekben determinista vagyok, ezért azt gondolom, ha egy műszaki megoldás (még) nem terjedt el, annak jó eséllyel az az oka, hogy ez a megoldás (még) nem elég jó.