IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

  • tireless treehugger: Szerintem a zöld iparágak és környezetvédelem már önjáróak. Innentől már nem kell politikai segíts... (2017.11.17. 21:07) Egy emberfeletti ambíció margójára
  • Éhesló: @tireless treehugger: az egyszerű tanult ember utána olvas és megérti, hogy a föld történetében eg... (2017.11.14. 18:44) Mi folyik Bonnban?
  • tireless treehugger: Úgy van vele az egyszerű tanult ember hogy elgondolkodik az évi 40 mrd tonna co2 kibocsájtáson és ... (2017.11.13. 22:13) Mi folyik Bonnban?
  • Éhesló: Még valami: www.researchgate.net/post/How_does_ever-changing_Global_Climate_maintain_its_Dynamic_E... (2017.11.13. 19:37) Mi folyik Bonnban?
  • Éhesló: A tudósok nagy része nem "tagadja a klímaváltozás tényét". Azt tagadja (velem együtt), hogy ennek... (2017.11.13. 19:15) Mi folyik Bonnban?
  • Utolsó 20

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (5) elektromos autózás (1) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (9) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (16) fenntartható (3) fenntarthatóság (76) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (71) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (15) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (48) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (37) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (14) megújuló energiaforrások (83) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (41) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (218) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (36) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (41) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

shutterstock_503251972.jpgVáltozás közepén vagyunk az energiapiacon. A változás vesztesei pedig egyértelműen a konvencionális energiatermelők. A megújuló technológiák feltörekvőben vannak, igaz arányukat a globális energiarendszerben tekintve még mindig nem elég erősek. Ezek a tények eddig is ismeretesek lehettek az iparágat közelebbről figyelőknek, de a nemrég megjelent, Nemzetközi Energiaügynökség által írt tanulmány (“World Energy Investment 2017”) révén most már számszerű, pénzügyi szempontból vizsgált adatok is a rendelkezésünkre állnak a jelenleg zajló folyamatok értékelésére. Az energetikai fejlesztésekbe irányuló befektetések összértékéből azt láthatjuk, hogy milyen irányba mozdulnak el a vállalatok, kormányok, háztartások, és milyen hangsúlyokat kapnak az egyes ágazatok a nagy egészen belül.

 Az elmúlt két évben csökkent az energiaipari beruházásokba folyó pénzek mértéke a világban. Eközben viszont a folyamatosan növekvő energiaéhséget ki kellene szolgálni. Erre a problémára hívta fel a figyelmet nemrég a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is. Jelentésük szerint 2016-ban 1700 milliárd dollárnyi becsült befektetés volt jelen ezen a piacon, míg a 2015-ös becslés 1900 milliárd dollár volt. Ezek az adatok két ok miatt érdekesek: egyrészt látható belőlük, hogy az energiaipar a világ gazdasági teljesítményének 2,2 százalékát adja, másrészt viszont azt látjuk, hogy nemhogy növekedett volna a beruházások értéke az elméletileg bővülő kereslet hajtotta növekedő piacon, hanem ez még jelentősen csökkent is.

Az IEA adatai szerint már második éve tart ez a csökkenés a befektetések terén, ami értelmezhető az üzleti ciklusok általános bővülő-szűkülő magatartásával. Ne feledjük, hogy a megújulóenergetikai fejlesztések első nagy hulláma már a kivitelezési szakaszban tart, és ugyanígy lecsengett az Energiewende első, intenzív beruházásokkal jellemzett fázisa is. Másrészt az egyre intenzívebb energiahatékonysági fejlesztések is éreztetik hatásukat.

 Alább látható a médiát megjárt, híres összesítő ábra a 2015-ös, 2016-os energiapiaci befektetésekről. Ezen egyrészt a 2015-ös évről 2016-ra legnagyobb csökkenést elért fekete oszlop az érdekes, amely az olajat és gázt (“Oil and Gas”) jelöli, másrészt persze a megújulók. Ezek szét vannak bontva: egyik részük a bal szélső, kék oszlop azon részei, amelyek a villamos energia megújulókból származó egységei; másik részüket a jobb szélső, vékony zöld oszlop rejti. Érdekes még az energiahatékonysági fejlesztések pénzügyi volumenét bemutató oszlop is. Ez utóbbiak egyébként a Nemzetközi Energiaügynökség fókuszterületei.

international_energy_agency_2017.jpg
Az ábra forrása: Nemzetközi Energiaügynökség

A jelentésben azok a pozitívumok – ahogyan ez a Portfolio cikkében is olvasható –, hogy a teljes 1700 milliárd dolláros beruházási összeg majdnem fele (kb. 43%) olyan energiaforrásokba került, amelyeknek alacsony az üvegházhatású gáz kibocsátása. Ez már csak azért is érdekes, mert korábban soha nem látott mértéket ért el az ilyen jellegű fejlesztésekre szánt összeg. Külön örvendetes látni, hogy a háztartások és a közszféra többet ruházott be energiahatékonysági projektekbe, mint egy évvel előtte. További érdekesség fenntarthatóság szempontjából, hogy a szél- és napenergia nagyobb mértékben vonzza a befektetéseket, a nukleáris és vízenergia terén viszont az elemzők a következő években lassulásra számítanak. Ez utóbbi viszont sajnos az IEA várakozásai szerint majd kedvezőtlenül befolyásolja a globális szén-dioxid-kibocsátás alakulását.

De ha ez lenne a tendencia, akkor középtávon az energiatermelés (legyen az hagyományos, megújuló vagy bármi más) drágulni fog, így az értéklánc végén lévő fogyasztó számára az áram és hő (illetve a finomított olaj) ára tartósan növekedhet.

A tanulmányt kiadó Nemzetközi Energiaügynökség azt a következtetést hangsúlyozza, hogy a legjelentősebb energiahordozók, tehát az olaj és gáz, valamint a villamos energia tekintetében tapasztalt beruházások elmaradása idővel hiányhoz vezethet majd – feltéve, hogy a trend ez a csökkenés marad, és nem csak egy korábban már említett gazdasági ciklus leszálló ágában vagyunk.  

Mindeközben idén az adatok szerint lendületesen növekszik a tiszta energiaforrásokkal kapcsolatos globális beruházások mértéke, ami főként a napenergia-beruházásoknak köszönhető. Mondjuk ezt sem Európa biztosítja elsősorban, hanem a nagyon is napos és tőkeerős Egyesült Arab Emírségek.

Az alábbi kép az Emírségek vezetőjének 2017. januári bejelentése kapcsán készült, a mostani beruházásokat megalapozó döntések meghozása körüli időkben:

 

Forrás: IEA, Portfolio

 

További érdekes olvasnivaló:

Az Egyesült Arab Emírségek napenergia-befektetésének részletes bejelentésre az AlJazeera-n: http://www.aljazeera.com/news/2017/01/uae-invest-163b-renewable-energy-projects-170110160613154.html

Mindig tele vagyunk hatalmas számokkal, amiket nem lehet könnyen felfogni. Amikor Obama a 2008-as nagy gazdasági válság elején bejelentette, hogy 1000 milliárd dollár az Egyesült Államok gazdaságának hiánya, erről a hatalmas számról értelmező cikket írt a Time magazin How to Understand a Trillion-Dollar Deficit: http://content.time.com/time/business/article/0,8599,1870699,00.html

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr3512678351

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

A cikk felvezetése igaz:
"A változás vesztesei pedig egyértelműen a konvencionális energiatermelők. A megújuló technológiák feltörekvőben vannak, igaz arányukat a globális energiarendszerben tekintve még mindig nem elég erősek."

A kifejtése azonban nem megalapozott.
A mai feltételek mellett nem éri meg hagyományos energiatermelő berendezéseket létesíteni, mert a törvényi szabályozás és a piaci verseny a politikai döntéshozók voluntarizmusa és a piacot torzító törvényi/támogatási háttér miatt a piac teljesen eltorzult és a szereplőkre nem egyenlő szabályok vonatkoznak.

Erre a legjobb példa a rendelkezésreállás és az ütemezett szállítás kötelezettsége, mely több mint 100 éve követelmény minden energiatermelő számára, kivéve a szolár és a szélerőművek üzemeltetői esetében.

Ez utóbbiak állami támogatásokat élvezve ruháznak be, majd lényegében akkor és annyi energiát nyomnak a rendszerre, amennyit akarnak, miközben az így piacra zúdított energiájukért szintén állami támogatást kapnak.

Ez olyannyira torz, abszurd és kommunisztikus, hogy singer/gerő is megnyalná rosenfeld/rákosi tíz ujját, ha nem a poklok poklán rohadnának már rég.
A jövö energiahordozója a földgáz. Megbízható, környezetbarát, magas fajlagos energiatartalma van, viszonylag egyszerüen termelhetö és szállítható, és irdatlan mennyiségben áll rendelkezésre.
@na4: Ja és nem csak energiatermelésre lehet használni, hanem egy csomó hasznos terméket is elöállít belöle a petrolkémiai ipar.
Termelési beruházások pénzbeli csökkenésében nem elhanyagolható szempont a defláció és tavalyi adatokhoz a még akkor erős dollár hatása is hozzájárul. Nap és szélenergia berendezések ára folyamatosan esik, mérnöki és telepítési költségek is csökkennek. Viszont kapacitások kiépítésének nagysága folymatosan növekszik, mára régiós túlteljesítmények vannak, következik a hálózatok fejlesztése.

@na4:

a gázkorszak időlegesnek néz ki, persze válthat olyan irányba a fejlődés hogy a gáz egy végpontok közötti köztes energia hordozó lesz, de nem valószínű hiszen áram szállítás gazdaságosabb. Ha igaz lenne az abiotikus gáz elmélet akkor talán volna valami alapja, viszont fentarthatóság (itt most forrásoldali újratermelődésre gondolok), nélkül semmiképp nem megy.

Amit holland-uk-kína tapasztalatból látok hogy villanyosítás kiemelt téma, 40 éve hallottam mongol kősivatagban "ha áram van akkor minden van" és mára ez lett vezérelv szerte világban.

Idősebbek még emlékezhetnek rá, GOELRO terv,:
www.epa.hu/01800/01814/00017/pdf/Statisztikai_Szemle_EPA01814_1951_05_395-408.pdf

energia éhséget nem látok, elég lanyha igény van, még a fejlődők sem sem tudnak mit kezdeni a rájuk zuhanó teljesítménnyel, idő kell hozzá amíg kialakul a felhasználási kapacitás meg ők is elkezdenek pazarolni.