IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (3) alteo (6) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (4) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (7) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (14) fenntartható (3) fenntarthatóság (76) Fenntarthatóság (2) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (70) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (25) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (15) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (47) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (36) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (14) megújuló energiaforrások (81) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (41) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (218) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (35) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (40) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

Tudjuk meg, mennyi energiát fogyasztunk egyénileg

shutterstock_332341229.jpgAz energiafogyasztás fenntarthatóvá tétele teljesíthetetlen küldetésnek tűnhet. Főleg akkor, ha a legutóbbi hetek, hónapok gazdaságpolitikai döntéseit vesszük alapul. A mezei fogyasztót hidegen hagyja, hogy egy adott ország, aminek neve legyen most Uklákia, bejelenti, hogy nem követi a globális klímaegyezményt, míg a büszke Palatúniában egyre több megújulóenergia-termelésre optimalizált erőművet építenek. Az sem nagyon érdekli, hogy a bolygó másik felén, a nagy múltú Szelkanéziában éppen azt határozták el pár éve, hogy nem használnak több atomenergiát és ehhez tartják is magukat. Eközben a nem is olyan távoli Yallföldön a kormány éppen egy új atomerőmű építéséről döntött. Az ország-szintű vagy éppen globális vállalások – annak ellenére, hogy követésük hasznos –, nem feltétlenül vannak hatással az alapokra, amit a mindennapi fogyasztók energiatudatos viselkedése jelent. Pedig van miért kis vállalásokat tennünk.

 

Könnyen azt hihetjük, hogy a mi hozzáadott értékünk arányaiban olyan kicsi, hogy semmin sem tudunk változtatni. Ismerős érzés, amikor azért nem kezdünk bele egy feladat megoldásába, mert úgyse fog sikerülni? És igazunk is van: egyszerű fogyasztóként tényleg aprócska, jelentéktelen porszemei vagyunk ennek a játéknak. De ott vagyunk a táblán, és ha nem is meggyőződésből, de foglalkozzunk azért a saját energiafogyasztásunk csökkentésével, mert ez megéri nekünk pénzügyileg. Ehhez már csak két fontos dolog kell: tudnunk kéne, hogy mennyi energiát fogyasztunk pontosan, és azt is, hogy mennyire van ténylegesen szükségünk. Ezek metszete kiadja, hogy hol és mennyit tudunk spórolni. Na jó, a ráadás harmadik dolog pedig az, hogy tudnunk kell kényelmi kompromisszumokat is kötni.

Nem biztos, hogy mindenki tisztában van vele, hogy

az energiafogyasztás műfajában a háztartások egyébként is erős szereplők.

Az, hogy mennyire erősek, az amerikai adatokból látszik: az Amerikai Energiainformációs Ügynökség weboldalának van egy hasznos része, amelyen a gyakran ismételt kérdésekre adnak válaszokat a legfrissebb adatok alapján. Ebből kiderül jópár nagyságrendi érték, például, hogy az USA teljes energiafogyasztásának kb. 40 százalékát teszi ki a lakossági és kereskedelmi energiafelhasználás, tehát jelentős változásokat tudnának okozni a háztartások fenntarthatósági lépései is. Az ügynökség adataiból az is látszik, hogy legnagyobb részben a lakossági szegmens szerelteti be az okos mérőket (2015-ben 57 millió okos mérő lakossági beszerelésénél tartottak), amik segítségével már képbe lehet kerülni az energiafogyasztást illetően.

shutterstock_441973660.jpgA kép alapján a hölgy nem teljesít olyan jól az energiaspórolásban

Az eredményeket pedig kíváncsiak várja a világ, vajon tényleg sikerül-e csökkenteni az energiafogyasztást most, hogy a háztartások pontosan követhetik a fogyasztásukat. Még egy érdekes adat, melynek becslését persze meg lehet kérdőjelezni: egy amerikai állampolgár éves energiahasználata (310 millió brit hőegység, ami az energia egyik hagyományos mértékegysége a joule mellett) az átlagos energiahasználatnak (71 millió brit hőegység) több mint négyszerese. Bár ezek az adatok 2011-esek, de arányaiban helytállóak szerintem, és ez alapján gondolhatjuk, hogy az USA-ban történő mikro-fenntarthatósági lépésekre égetőbb szükség van, mint máshol. Egyébként 2015-ben az USA a bolygó energiatermelésének 18 százalékát fogyasztotta el.

 

A Magyarországon eddig telepített okos mérőkről azt lehet olvasni, hogy 20.000-en tesztelik a szolgáltatók által elhelyezett mérőórákat. Ezért cserébe a megfigyelt fogyasztásokra alapozva kedvezőbb tarifaajánatokat várnak majd a szolgáltatóktól. Ha a cégek úgy látják a tesztidőszak végére, hogy meg tudják változtatni ezáltal a lakossági energiafogyasztási szokásokat – energiatudatosabbá válnak a fogyasztók –, akkor várhatóan beruháznak a technológiába nagyobb tételben is.

Az energiafelhasználáson való spórolás legfőbb mondása, hogy a meg nem termelt energia a leghatékonyabb spórolási forma.

Olyan szerteágazó a tippek és trükkök sorozata, amiket olvasni lehet a spórolási megoldásokkal kapcsolatban, hogy muszáj volt keresnem egy praktikus, látványos és széleskörű bemutatóanyagot erről, ami még zenél is. Az alábbi ábrára kattintva láthatjuk, hogy tevékenységeink, otthonunk helységei szerint hogyan tudunk kevesebb energiát fogyasztani:

 energiaklub_otthon_az_energiaban.PNGForrás: energiaklub

Spórolásra fel!

 

További hasznos olvasnivaló:

Aki gyorsan és lendületesen kíván hasznos tippekhez jutni, íme egy friss példa az életmódmagazinok megannyi tanácsai közül (magyarul):
http://www.life.hu/otthon/20170627-energiatakarekos-megoldasok-a-haztartasban-sporolj.html

Azoknak, akik a számok bűvületében élnek és háztartási készülékenként rá szeretnének jönni a fogyasztásukra (magyarul):
http://cleversavers.blog.hu/2014/09/02/haztartasi_keszulekek_szamitsuk_ki_a_fogyasztast

Egy érdekes blogbejegyzés arról, mit érdemes tudni a háztartások áramfogyasztásáról, egy ausztrál villanyszerelő cég (!) oldaláról (angolul):
https://www.platinumelectricians.com.au/blog/power-needed-run-average-home/

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr1512662931

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Magyarországon ennek semmi jelentősége, mivel eleve az emberek ott spórolna, ahol tudnak. Minden télen több ember fagy meg Magyarországon a fűtetlen lakásában, mint az utcán. Magyarországon az egyetlen probléma, hogy nyugati áron van az energia és a magyarok negyedannyit keresnek, mint a nyugaiak. Tehát spóroln és nem fogyasztanak elég energiát, mert nem engedhetik meg maguknak.
Ázsiában élek, itt mindenki motorral, autóval megy akkor is, ha 200 méter a táv. Nem kérdés, hogy a légkondi egész nap megy. Hogy minden lámpát égve hagynak akkor is ha elmennek otthonról. Hogy munkaidő végeztével a számítógépet, meg a monitort se kapcsolják ki. Itt minden háztartásban 10 kilós kapacitású hatalmas mosógépek vannak, amik irdatlan mennyiségű vizet fogyasztanak. Magyarországon meg tapossák egymást az emberek, hogy a legújabb A++ energiaosztályú mosógépet megvehessék. Hitelre... of course!

Magyarországon gyakorlatilag mindenki mániákusan spórol. Amin lehetne segíteni az a házak szigetelése, de semmi egyéb.
@karandash: Nem csak a szigetelés, vannak más módszerek is a háztartások energiahatékonnyá tételére. Mi a baj azzal, ha valaki hitelre vesz energiatakarékosabb háztartási eszközt? Ez lényegében befektetés a későbbi alacsonyabb energiafogyasztásba.
Nem tudom, Ázsia melyik részéröl van szó, de nem változtat azon a tényen, hogy a jelenlegi Magyarország adottságai nem kedveznek a magas energiafelhasználással együttjáró életmódnak. Ha csökkenteni akarjuk a kiszolgáltatottságunkat a külvilág felé, akkor nem másokat kell majmolni, hanem alkalmazkodni a saját környezetünkhöz.
Az alapvető probléma nem a háztartások energiafogyasztása, hanem az energia megtermelésének módja, illetve a háztartások számának az alakulása.

Sajnos jelen pillanatban az van, hogy CO2 mentesen csak az atom az egyetlen alternatíva. A napelem tök jó lenne, ha tudnánk gazdaságosan tárolni az áramot. De jelenleg nem tudjuk. Aminek az a következménye a gyakorlatban, hogy a megújuló mellé oda kell tenni még legalább annyi fosszilis erőművi kapacitást is, amit igény szerint lehet ki-be kapcsolni.

Ezt a problémát hosszú távon az energiatárolás fejlesztése oldja meg, ennek a mozgatórugója pedig az elektromos autózás lehet.

Az igazi probléma viszont az, hogy a népesség elég durván emelkedett az utóbbi 100 évben. És ez a sok nyam-nyam előbb-utóbb szintén fogyasztani akar, és CO2-t fog termelni. És hiába szállsz te itt Európában biciklire, ha közben 200 kicsi néger vesz magának motort Afrikában. És míg az európai polgár előbb-utóbb ki fogja fejleszteni a használható akkumlátort, addig a kicsi négerek a tűz körül ugrálva nem sok mindennel járulnak hozzá ehhez.
"Szelkanéziában éppen azt határozták el pár éve, hogy nem használnak több atomenergiát és ehhez tartják is magukat."

Melyik ez az ország? Merthogy olyanról tudok, amelyik nem termel több energiát atomreaktorral, de olyat, amelyik nem használ, olyat nem.

Ráadásul ahol nem termelnek atomenergiát ott nem lettek fenntarthatóbbak, mert durván sok fosszilis erőművük van.
@chrisred: "Mi a baj azzal, ha valaki hitelre vesz energiatakarékosabb háztartási eszközt? Ez lényegében befektetés a későbbi alacsonyabb energiafogyasztásba."

Az, hogy nem megtárülő befektetés. A kamat több mint a megtakarítás.
@$pi$: Ha hitelt kell hozzá felvenned, akkor. Ha van rá pénzed, akkor több a megtakarításod, mint a kamat amit kapsz. Ja, és mi van a devizatartalékkal?
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "Ha hitelt kell hozzá felvenned, akkor."

Igen, erről volt szó! A kérdés, amit idéztem is ez volt:

"Mi a baj azzal, ha valaki hitelre vesz energiatakarékosabb háztartási eszközt?"

Nem olyan bonyolult mondat, szerintem meg tudod érteni, ha még egyszer nekiszaladsz. :)

"Ja, és mi van a devizatartalékkal? "

Ja igen, te vagy az, aki azt hitte, hogy a devizatartalékból vesz a a tecsó holland tejet, hogy ne haljunk éhen. :) Vicces volt. :D
@$pi$: A kamatmérték pillanatnyi állapot. Most éppen a negatív kamatok korát súroljuk.
@chrisred: "A kamatmérték pillanatnyi állapot."

Pillanatnyi? Lakáshitelt pl. hét évre lehet fix kamatozással felvenni. Jó nagy pillanat, mi?

"Most éppen a negatív kamatok korát súroljuk. "

Ha te nulla kamattal tudsz felvenni hitelt, akkor neked megéri energiatakarékos mosógépet venni belőle.

De a vigyázz, lásd ezt:

"Attól, hogy valaminek 0 százalék a kamata, még nem azt jelenti, hogy költsége sincs. Már ritkábban ugyan, de még mindig lehet látni 0% kamattal hirdetett árut. Bár kamatot nem kérnek, de egyéb költség - például számlavezetési díj, csoportos beszedés díja, egyszeri kezelési költség, hitelfedezeti biztosítás - felmerülhet. Így az ingyenesnek gondolt hitel elég magas, akár 10-15 százalék kamatot is jelenthet a valóságban."
@$pi$: Már rég nrem kamatról, hanem thm-ről beszélünk, illetve azzal kell(ene) számolnunk.
@midnight coder: "Sajnos jelen pillanatban az van, hogy CO2 mentesen csak az atom az egyetlen alternatíva." Ez tévedés. Magyarországon a geotermikus energia is jelentős lehetőség.
@$pi$: "Lakáshitelt pl. hét évre lehet fix kamatozással felvenni."

És ennek mi köze a mosógépvásárláshoz?

Ezer és egy összetevője van, hogy miért vesz valaki új mosógépet és milyen forrásból. Itt csak arról volt szó, hogy energiatakarékos mosógép vásárlásánál a fogyasztáscsökkenés is egy olyan költségtényező, ami a mosógép életciklusára kivetítve jelentős befolyásoló tényező lehet.