IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (3) alteo (6) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (4) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (49) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (7) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (14) fenntartható (3) fenntarthatóság (76) Fenntarthatóság (2) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (70) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (25) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (15) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (47) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (36) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (14) megújuló energiaforrások (81) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (41) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (218) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (35) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (40) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

A legnagyobb megújulóenergia-erőművek képekben

panda_power_plant_mini_kep.pngA napokban járta be a világsajtót az észak-kínai Datong mellett épült Panda Power Plantnek nevezett naperőműrőről készített kép. Ennél valóban nem láttunk még “cukibbat” - egy óriási panda alakot formálnak a napelemek, ami kétségkívül látványos és nehezen felejthető. Azonban a Panda erőműn kívül is vannak óriási megújuló alapú energetikai létesítmények, ezek közül szedtem össze a legnagyobbakat. Úgy vélem, segíti a megértést, és a hasonló témájú hírek fogyasztását, ha az emberek vizuálisan is el tudják helyezni ezeket az építményeket.

A képek látványosak, de ez nem jelenti azt, hogy „big is beautiful” – a megfelelő méretezés kulcskérdés, a túlságosan nagy létesítmények esetenként több megoldandó problémát vetnek fel, mint amennyire választ adnak.



Íme a barátságos kinézetű 100 megawattos Panda erőműről készült kép:

panda_power_plant.pngA formai újdonságként ható Panda naperőművek, Kína – tervezett teljesítmény: 100 megawatt. Kép forrása: United Photovoltaics Group

Nem mellékesen ez a beruházás egy komoly gazdaságpolitikai iránynak is a kezdete. A “Belt and Road”-ként vagy “Egy Övezet, Egy Út” -ként elnevezett beruházási program keretében a kínai kormányzat összesen 68 országban szeretne piacot szerezni a kínai infrastrukturális és energetikai beruházásoknak. A Panda erőmű kapacitásairól azt tudjuk, hogy 100 MW-osra tervezték, ennek felét tudták eddig rácsatlakoztatni az áramhálózatra. A 100 megawattos Panda erőmű 25 év alatt 3,2 milliárd kilowattóra zöld áramot fog megtermelni. Ez pontosan 1,056 millió tonna szén, vagy 2,74 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását eredményezi. A beruházás költségeiről nem tudni.

 1. Vízenergia

A világ legnagyobb teljesítményű – egyébként igen sokat vitatott - vízerőműve a 22,500 megawattos Három-szurdok-gát. Ez a kínai Sandoupingban, a Jangce folyón épült erőmű, amely teljesítményét tekintve a világ legnagyobb erőműve is egyben. 1994-2008 között épült, a beruházás összesen 26 milliárd dollárt emésztett fel.

three_gorges_dam.jpg A Három-szurdok-gát, Kína - nem csak a világ legnagyobb vízerőműve, de a világ eddigi legnagyobb teljesítményű erőműve is – teljesítmény: 22,500 megawatt. Kép forrása: Shutterstock

2. Szélenergia 

A szélenergiát tekintve pedig a világ legnagyobb szárazföldi szélerőmű parkja szintén Kínában épül, ez a Ganzhuou szélpark, melynek tervezett kapacitása 6000 megawatt lesz. Ez majdnem háromszorosa a paksi atomerőmű kapacitásának.

 ganzhuou_wind_farm.jpgA kínai Ganzhuou szélerőműpark egyik részlete, a park még épülőben. Tervezett kapacitás: 6000 megawatt. Kép forrása: Wikipédia

3. Napenergia

A világ eddigi legnagyobb naperőműve a Kína területén elterülő Tengger-sivatag napelemparkja, melynek 1500 megawatt a teljesítménye, és 1200 négyzetkilométernyi területre telepítették. Úgy is nevezik, hogy “A Nagy Napelemfal”.

 

tenger_dessert_solar_park_china.jpg

A világ legnagyobb naperőmű parkja, Kína – teljesítmény:1500 megawatt. Kép forrása: Solarinsure.com

4. Geotermikus energia

 

A világ legnagyobb geotermikus erőműparkjai az Egyesült Államokban, Kaliforniában találhatók: ezek a “A gejzírek”. A létesítmény együttes összesen 13 geotermikus erőművet tartalmaz, amelyek több mint 379 kútból „húznak” gőzt. 634 megawattos kapacitás mellett.

 the_geysers_forras_geothermal_education_office.png

A világ legnagyobb geotermikus erőműkomplexe: a Gejízrek, USA – teljesítmény: 634 megawatt. Kép forrása: Geothermal Education Office.

 

 5. Biomassza

 

A világ legnagyobb teljesítményű biomassza erőműve a 265 megawattos teljesítményű Alholmens Kraft erőmű a finnországi Alholemnsben.

 alholmens_kraft_biomassza.jpg

Az Alholmens Kraft erőmű, Finnország - a világ legnagyobb biomassza erőműve – teljesítmény: 265 megawatt. Kép forrása: Alholemens honlap

 

 Azt hiszem talán ebből a listából is látszik, hogy micsoda mérnöki teljesítmények vannak ezek mögött az erőművek mögött. És persze nem utolsó sorban feltűnhet az is, hogy Kína nem csak a levegőbe beszél, amikor kijelenti, hogy át akarja venni a megújuló-energiaforrásokra alapozó energiatermelést.

 Források: United Photovoltaic Group, Scientific American

 

További hasznos olvasnivalók:

1. A kínai kormány “One Belt, One Road” programjának részletei a New York Times cikkében: https://www.nytimes.com/2017/05/13/business/china-railway-one-belt-one-road-1-trillion-plan.html

2. What is the Belt and Road initiative? - az Economist magyarázatában: https://www.economist.com/blogs/economist-explains/2017/05/economist-explains-11

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr1812645759

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Miről is szól a poszt?

A vízierőmű irdatlanul ocsmány környezetrombolás, csúnya is. A szlkerekek nemkülönben.

A legkevésbé az atomerőmű csúfítja el a tájat.
Azért megnéznék egy olyan teljes élettartamra vett számítást, hogy egy szélturbina farmnak, vizierőműnek, biomassza erőműnek vagy egy bőszen démonizált atomerőműnek nagyobb-e az ökológiai lábnyoma... Ha valakinek legalább annyi műszaki érzéke van, hogy a kalapácsnak meg tudja találni, hogy melyik végén van a feje, akkor azért érzi, hogy az eredmények nem valószínű, hogy a sötétzöld álláspontot támasztanák alá.
Azért mielőtt "zöld" néven emlegetjük, vizsgáljuk meg a Három Szurdok Gátja által okozott környezetkárosítást! Azért három szurdok, mert a gáttól számított harmadik szurdokos szakaszát is elárasztotta a folyónak, összesen 1,3 millió embert kellett kitelepíteni, megváltozik a klíma, negatívan hat az alvíz élővilágára, földcsuszamlásokat okoz, hosszútávon veszélyezteti Sanghaj városát is.

A biomassza-erőmű minden esetben óriási CO2-kibocsájtást jelent, a biomassza tökéletlen égése miatt jelentős mérgező anyagok kerülhetnek ki, sok esetben vegyesen hulladék elégetésével (háztartási vagy gumihulladék) együtt működtetik. A világ biomassza-fölhasználásának jelentős részét teszik ki a bioüzemanyagok, amelyeket egyrészt kb 90%-ban az emberiség élelmezésére is használható növények termesztése helyett termelnek, másrészt itt a károsanyag-kibocsájtás nem is az alacsony népsűrűségű, jobban tisztuló területeken, hanem közvetlenül a városokban keletkezik.
A biomassza ugyan megújuló energiaforrásunk, de korántsem zöld. A két kifejezés nem ugyanazt jelenti.
"...1200 kilométernyi területre telepítették..."

hmmm, hmmm