IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (3) alteo (6) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (4) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (47) energiewende (2) ENSZ (7) ensz (2) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (11) fenntartható (3) fenntarthatóság (76) Fenntarthatóság (2) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (67) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (25) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) hulladék (3) hulladékégetés (1) hulladékfeldolgozás (1) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (14) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (46) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (33) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (1) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (12) megújuló energiaforrások (79) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (1) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (40) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) Ocean Cleanup (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (216) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (34) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (38) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

dubai_marina_bay.jpgA sci-fi rajongók számára nem szokatlan a távoli jövő világáról merengeni, de ezt a mindennapokban azért nem gyakoroljuk mindannyian. A fenntarthatóság ugyanakkor pont egy olyan sztori, ami vég nélküli, így megéri róla ábrándozni. Érdemes jó előre látni a fejlődési lehetőségeket, irányokat, hogy mindez ne érjen váratlanul minket, illetve hogy motiváljuk magunkat azokban az időkben is, amikor sok minden eggyel sötétebbnek tűnik, mint kívánatos lenne. A következőkben felvázolom, hogy az energetika szempontjából milyen jövőkép kezd megfogalmazódni – képzeljük el az energia jövőjét úgy, mintha valami science fiction-sztori lenne.

 

A jövő energiarendszerének minden embert ki kell tudnia szolgálni, meg kell óvnia a környezetet és vissza kell tudni szorítani az éghajlatváltozás káros fejlődését. A távoli jövőben vajon képesek leszünk utolérni a Star Wars fantasztikus világát, ahol – kutatások szerint – a Halálcsillag egy napi működtetése (energiaköltség, bérköltség stb.) 7.7 octillion dollárba kerülhet, ami akkora mennyiségű pénz, ami a Földön termelt összes pénz 30 szorosa? Erre mondják, hogy van hova.

star_wars_death_star.jpg

Energia a jövőben? A Halálcsillag energiaellátáshoz igencsak meg kell növelnünk a termelési hatékonyságot.

 

A jövőről való gondolkozáshoz abból lehetséges kiindulni, hogy kik lesznek a szereplőink ebben. Nem kívánok túl messzire menni, mert nem vagyok sci-fi író, úgyhogy a jelenlegi szereplőket veszem alapul.

Induljunk ki egy nagyon leegyszerűsített világrendből, aminek alapja a mostani világrend, és nézzük meg, melyik szereplőnek milyen a viszonya az energiához. Ebben a mostani világrendben léteznek az energia termelői, az energia fogyasztói – a kettő közötti dinamikát a gazdaság működteti. Ehhez a relációhoz jön hozzá a gazdaságra ható környezet – a kormányzatok és a szabályozók. A kormányzatok felett pedig ott állnak a nemzetközi szövetségek, amik igyekeznek rámutatni azokra a célokra és kihívásokra, amik a bolygónkat érintik, de nem egy-egy állam problémái kizárólag. Az erre ható környezet pedig, ha úgy tetszik, a természet fizikai törvények által vezérelt dinamikus változása.

 

A nemzetközi szervezetek elképzelései a jövő energiájáról

A nemzetközi szervezetek arra jók többek között, hogy a világot érintő, nagy kaliberű, hosszú távú irányokat szabják meg, amit a képességeikhez mérten elfogadtatnak a tagjaikkal (azaz a világ országainak nagy többségével). Jelenleg nagyjából 69.000 nemzetközi szervezetet tartanak számon különböző méretekben, struktúrával, funkcióval. A trend, miszerint országok közötti összefogások, és országokon túlmutató célok megfogalmazódnak, nem tűnik gyengülni. E szerint számolhatunk azzal – most rendkívüli módon leegyszerűsítve persze –, hogy lesznek még nemzetközi szervezetek 50-80 év múlva is – ezek tehát az egyik fontos szereplőink.

A legnagyobb ilyen szervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezete, ENSZ is meghatározott ehhez fogható missziót a fenntarthatósággal kapcsolatban. 2015. szeptember 25-én a 193 tagországa olyan célokat fogadott el, amelyek ha megvalósulnak, akkor a szegénység megszüntetése, a bolygó megóvása és a mindenkori jólét biztosítása egy új, fenntartható fejlesztési napirend részeként többé nem álom lenne. Az ambíció kellően érezhető ebből is. Minden cél konkrétumokat is tartalmaz, amiket az elkövetkező 15 évben kívánnak megvalósítani.

stamp_united_nations_happy_future_of_mankind.jpg

Az ENSZ 1969-es bélyege, amelyre Henrik Starcke szobra - "Az emberiség boldog jövője" van nyomva.

 

A fenntarthatósági célokból (#globalgoals-ként található meg a közösségi médiában) összesen 17 darab van, amelyek egyike sem jogilag kikényszeríthető ugyan, ám az a kimondott norma, hogy az egyes országok a saját megvalósítási stratégiáikat e szerint alakítják ki. Az energiával kapcsolatos fenntarthatósági cél a hetes számú cél: „Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energia biztosítása mindenki számára”. Ez egy összetett célrendszer, amiben az energiaszegénység felszámolása, az energiaellátáshoz való hozzáférés kialakítása, a megújulók megnövelése az energia mixben és ezzel párhuzamosan a károsanyag-kibocsátás csökkentése szerepelnek a célfüggvényben.

Az ENSZ honlapja Al Gore, korábbi amerikai alelnök és szenvedélyes környezetvédő összefoglaló véleményét idézi ebben a kérdésben, amivel szerintem nehéz vitatkozni:

„A válasz az, hogy meg kell szüntetni a szénalapú üzemanyagokra való támaszkodásunkat. Ha sikerünk lesz, akkor virágzó új iparágakat, gazdagságot, biztonságos energiát hozunk létre, és talán megakadályozzuk a legnagyobb katasztrófát az emberiség eddigi történelmében, életek millióit mentjük meg, miközben több milliárd élet számára megteremtjük a szükséges feltételeket a létezéshez. Ha nem sikerül, alapvetően minden marad a megszokott ügymenetben, míg a feltételek lassan rosszabbodnak körülöttünk.”

 

A következő részben az energia felhasználóinak jövőjéről és az energiát termelő vállalatok jövőjéről lesz szó.

 

További érdekes olvasnivaló:

A modern energia mint fenntarthatósági cél bővebb megfogalmazása: http://www.globalgoals.org/global-goals/modern-energy/

Az ENSZ 2030-ra megcélzott fenntarthatósági céljai: http://www.un.org/sustainabledevelopment/sustainable-development-goals/

A Halálcsillag költségeinek számításai: https://consequenceofsound.net/2016/11/the-death-star-from-star-wars-would-cost-7-7-octillion-to-operate-for-just-one-day/

 

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr7612600119

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Majd az ENSZ megoldja ... ezt viccnek szánta a szerző?
A Star Trek Voyager filmben van egy nép amelyik Thorium 90 ből állítja elő az energiát. Esetleg az U238 mint energia forrás és nem lövedék felhasználása lenne célszerű. A kettő adna kb. 1000 év haladékot a fúziós reaktor fejlesztésére. De valahogy nem akaródzik a fejlesztésekre költeni. A kapitalizmusban megrekedt az innováció egy index cikk szerint, de személyesen nekem is ez a tapasztalatom, megy a paraszt vakítás ezerrel, a népbutítás.
@Volocsájev nem eshet el:

A világban energiahiány nincs, lokális energiaszűke előfordul. Például magyarországon az állami beavatkozás miatt komoly energiaválság néz ki, minden import, a gáz az olaj az atom a szén és az áram harmada!!!, összességében a teljes energiafelhasználás 75%-a import!!! (persze másnak van akár még exportra is)

na most itt van egy ellenkező példa: brooklynmicrogrid.com/

igaz hogy 200 éve még tele volt az ország szélmalommal, de mára már a szél sem fúj.

Szóval energia van mindenhol, nálunk többek között ebben az ügyben is mesterségesen előállított szegénység van. (ezen paks2 sem fog változtatni, sőt rontani fogja az osztott hálózatok fejlődését, aztán további ezermilliárdokkal terhelve a központosított rendszerkiépítést, na meg még rájön a drága termelés miatti folyamatos pénzkidobás)

Ezért van szükség az ensz-re meg a únijóra meg mindenki másra hogy a hatalom ne tudja energiaelnyomásban tartani a magyar birkanépet. (állítsunk meg mindenkit!!!) és hogy kivegyék az energiát a jövedéki termékek közül mert ilyen adóterhek és szabályozás mellett nem lesz jövője a kistermelésnek.
@tireless treehugger:

Furcsamód tágan értelmezed az importot. Akkor ui. import a szél- és a napenergia is, de a vízenergia is. Hiszen nemcsak hogy importáljuk a szélkerekeket, a napelemeket, a hozzájuk szükséges energiát, vagy a vízierőművekhez szükséges generátorokat, de a szél és a víz is külföldről jön. A Nap meg 150 millió km-ről süt, vagyis ezt sem mi termeljük meg. :D

"összességében a teljes energiafelhasználás 75%-a import"

Mi is akkor az a 25%, ami nem import?

"Ezért van szükség az ensz-re meg a únijóra meg mindenki másra hogy a hatalom ne tudja energiaelnyomásban tartani a magyar birkanépet."

Az ENSZ? Ugye viccelsz?
"hozzájuk szükséges energiát,"

elektronikát
"Az éghajlatváltozás káros fejlődését" magyarul kellene leírnod.
Több okból is.
Az éghajlat változik, amióta a Föld létezik, a "változás fejlődése" pedig egy szörnyszülött fogalmi zavar, marhaság.
Ma abban sincs konszenzus, hogy egy lehűlési ciklus közbeni melegedési fázisban vagyunk, vagy vége a lehűlési ciklusnak.
Ennek és a korábbi változások okairól pedig végképp nem sokat tudunk, de konszenzus végképp nincs a tudósok között ebben sem.
A "jövő" pedig kiszámíthatatlan.
Ha a magadfajta jósok hamis jóslatai beváltak volna ( nem váltak be ) ma túristáskodnánk a Holdra, a Marson és Holdon bányásznánk, a tenger alatt pedig városaink lennének, mindent atommal hajtanánk, mert a fosszilis energiahordozók már 26 éve kimerültek (de 16 éve tutira).
Szóval maradj a lottózásnál, aztcis csak magadnakxés otthon.
Ahhoz gratulálok, hogy végre vannak források a posztodhoz.
A négeredet, aki helyetted írja, dícsérd meg!