IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (3) ALTEO Group (2) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (1) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csernobil (1) Csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (3) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (2) energetikai (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapolitika (41) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (4) energiatermelés (45) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (7) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (2) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (7) fenntartható (3) fenntarthatóság (74) Fenntarthatóság (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (67) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (22) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (24) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) hulladék (3) hulladékégetés (1) hulladékfeldolgozás (1) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (14) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) keop (2) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (7) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (5) klímavédelem (46) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (33) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (1) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (9) megújuló energiaforrások (78) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (1) nabucco (1) Nagy-Britannia (1) napelem (7) napelemek (4) napenergia (39) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) Ocean Cleanup (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) párizsi klímaegyezmény (1) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfolioblogger (210) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (2) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (2) stadion (1) Stadion (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (33) szélerőművek (1) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (38) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (2) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (3) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

shutterstock_652325956.jpgAz Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. Rengeteg kérdés merül fel a döntéssel kapcsolatban, de jobb lenne megállni egy kicsit, mert a meglehetősen nagyra dagasztott pánikkal nem jutunk messzire. Bármilyen elkeserítő volt a hír, az USA döntésének hatásait nézve is meggyőződésem, hogy a fenntarthatóságért folyó küzdelem jól halad. Lássuk, miért:

 

Az Egyesült Államok – egyébként Szíriával és Nicaraguával együtt – kilép a párizsi klímaegyezményből. A hír hallatára nem csak a fenntarthatóságért és környezettudatosságért szurkolók kapták fel a fejüket, hanem azok is, akik egyébként nem foglalkoznak klímapolitikával.

A döntésnek ugyanis üzenetértéke van, mondhatni hogy az egyik legfontosabb vendég otthagyta a bulit az est közepén.

Az, hogy az egyezményben foglalt ajánláshalmazra miért van elvitathatatlanul nagy szükség, szerintem elég jól meg van fogalmazva a sokszor előkerülő transzparensen: „There is no Planet B.” (A szójáték szabados magyarra fordítása annyit tesz, hogy „Nincsen pót bolygó”). A párizsi egyezmény röviden összefoglalva arról szól, hogy az aláíró nemzetek nyilvánosan vállalást tesznek az általuk termelt üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, tehát nincs egységes „fűnyíróelv” szerinti csökkentés. Ez azért nagy tett, mert ez a jelenlegi gazdasági tevékenységüket jelentősen átszabja, adott esetben gyengíti. És még azért is, mert ennek a saját vállalásnak a teljesítését transzparens módon kell közvetíteniük a többiek felé. Az egyezmény kötelezettségvállalási időszaka egyébként 2020-ban kezdődik majd.

Az egyes országok feladata tehát, hogy saját terveiket kidolgozzák, amelyeket „Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás”-nak (angolul INDCs - Intended Nationally Determined Contributions) neveznek, hogy megfeleljenek az általános célnak: a Föld hőmérsékletét az iparosodás előtti értéket 2 Celsius-fokkal meghaladó szinten tartsák. Ezt pedig azért, mert a tudomány jelenlegi állása szerint a globális felmelegedés ugyan visszafordíthatatlan, de a széndioxid-kibocsátás emelkedése szoros határidőn belül súlyosan emelheti a világ hőmérsékletét – a 2 Celsius-fokos limit tekinthető egyfajta védelmi vonalnak.

Anno a párizsi egyezményhez vezető tárgyalásokat a világ két nagy kibocsátójának – ezek Kína (24 %) és az USA (17,9 %) voltak és most is azok – egyeztetett lépése jelentősen felgyorsította, s ezáltal az elfogadás folyamatát is szerte a világon. Az Egyesült Államoknak ezért nem szerencsés egy ilyen mértékű pozícióból visszatáncolni, főként, hogy ők szorgalmazták a tárgyalásokat.

shutterstock_645878188.jpg

 

Miért nem változtat az USA párizsi egyezményből való kilépése a fenntarthatóságért folyó küzdelmeken?

 

Nem kell sokat törni a fejünket, hogy rájöjjünk – egy maréknyi, bár köztük egy igen jelentős ország pálfordulása nem állíthatja meg az összefogást, ha amellett a többség már elköteleződött. És hogy ez ne csak hitkérdés legyen, íme néhány érv ahhoz, miért érdemes az USA kilépéséről kicsit hűvösebb fejjel gondolkozni:

  1. Ezzel nem intettünk végleg búcsút az Egyesült Államokkal való kooperációnak

Már csak azért sem, mert az egyezményből kilépni hosszadalmas. Visszalépni viszont elméletileg gyors ütemben lehet. Fontos figyelembe venni azt, hogy ez a döntés mennyire visszavonhatatlan, ugyanis egy-egy ilyen mértékű elhatározás megvalósulása jóval lassabb mederben folyik, mint azt a sokkszerű esemény mutatná.

A Washington Post cikke szerint Trump döntésének kivitelezése négy évet vesz igénybe, a legkorábbi érvényes kilépés ideje 2020. november 4. A következő amerikai elnök viszont, ha úgy dönt, 30 nap alatt visszatérhet a megállapodáshoz.

Nyilván sarkított értelmezések ezek, de szerintem az arányok megállják a helyüket. Tehát a trumpiánus megoldás (ami rendszerint hangos és nem egyszer dühítő) ellenére nem szükséges attól tartani, hogy végletesen elvágja magát az Egyesült Államok a globális klímamegállapodástól vagy a globális fenntarthatósági felelősségvállalástól.

  1. A legnagyobb amerikai vállalatok nem kívánják követni a visszalépést, a klímaváltozásban pedig ismételten hisznek

A károsanyag-kibocsátási arányokat nézve azt látjuk, hogy az Egyesült Államokban ehhez az ipari vállalatok szép számmal hozzájárulnak. Az ő működésükre azonban nincs direkt hatással az amerikai kormányzat, ha szabadpiacban gondolkozunk. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal friss jelentése szerint az energetika (29%) és a közlekedés (27%) okozta kibocsátás után az ipari tevékenység (21%) a legnagyobb hozzájárulója a széndioxid-kibocsátásnak az Egyesült Államokban. Egy nemrégen, a New York Times-ban megjelentetett cikkben az amerikai vállalatok vezetőinek krémje azt állítja, hogy nem értenek egyet az adminisztráció döntésével. 

Többek között Elon Musk a Tesla és a SpaceX vezére, Mark Zuckerberg a Facebook vezetője, a Disney-től Robert Iger és még sorolhatnám, a közösségi média felületeiken kiálltak amellett, hogy az exitálást igen sajnálatosnak tartják (Musk és Iger le is mondtak az elnöki tanácsadói tisztségükről), és a jelenlegi adminisztrációval szemben igenis valóságos veszélynek tekintik a klímaváltozást.

Ez reményt adhat arra nézve, hogy a működésükben továbbra is a fenntarthatósági kérdéseket helyezik a prioritási lista előkelő helyére – és ezekre a döntésekre nincs erős hatása az Egyesült Államok kormányának.

  1. A világ többsége továbbra is hisz a klímaváltozás okozta fenyegetésben és ezt követik az energiapolitika lépései is

Az energiatermelés továbbra is nagyban támaszkodik a nem megújulókra, de szerencsére gyors ütemben nőnek fel a feladathoz a megújulókra építő termelést szorgalmazó technikák is. Arról lehet vita, hogy elég gyors-e ez az ütem. Ez a tendencia viszont nem fog lassulni.

Az előrejelzések szerint mind a globálisan megtermelt villamos energia mennyisége, mind pedig ezen belül a megújuló energiaforrások – nap, szél, víz, biomassza – révén termelt áram részaránya növekedni fog. Kína és India már elől jár a megújulókba való befektetésekben – ez az irány már hivatalosan is világtrend. Az áramigény növekedését elsősorban a globális gazdasági növekedés és társadalmi változások hajtják, míg a megújuló energiaforrások részarányának emelkedése egyértelműen a fenntarthatósági szempontok egyre hangsúlyosabbá válását jelzi.

shutterstock_361956977.jpg Szerencsére a világ országainak többsége hisz a klímaváltozás tudományos bizonyítottságában

 

Mindenesetre szerintem fontos az, hogy tudatosítsuk magunkban, milyen nagymértékű eseményeknek vagyunk éppen tanúi. Hogy aztán ne lepődjünk meg, hogy nem mindig az értelem vezérli a világot. És természetesen az USA döntése rendkívül szomorú, ugyanakkor bízhatunk abban, hogy megerősíti azok összefogását, akik tesznek, és továbbra is tenni fognak a Föld jövőjéért.

 

Források: Politifact, Politico, Washington Post, Amerikai Környezetvédelmi Hivatal, New York Times   

 

További érdekes olvasnivaló:

A Climate Analytics 10 egyszerű üzenetben érveli meg a 2 Celsius-fokos küszöbérték tudományos hátterét (angol): http://climateanalytics.org/files/10_key_messages_sed.pdf

A World Resource Institue magyarázza röviden el a Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásokat (angol): http://www.wri.org/indc-definition

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr2212580757

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

miért van olyan érzésem hogy máshol kellene keresgélni?, talán hogy a szenes energiatermelés úgysem bírja az árversenyt?, meg egy ország gazdasága sem tudja elviselni a szénenergia összetett károkozását, aztán komoly pénzek sem állnak be a szén mögé, nincs cash flow nincs hitel, az egész egy kármentő folyamat lett, felhasználják és kihasználják a már meglevő fejlesztéseket de szép lassan leáll az egész, megmaradnak elszórt helyi sajátosságnak. Trump ezt a kármentést vezényli, ő az arbiter, ezért lett elnök, bizniszmen, csődben nagyon jártas. Ahogy a gyengélkedő oroszokat sem nyomták víz alá 92-ben, most az usa is megkapja a mentőövet,, ott van nekik a hatalmas ország megoldják önerőből.

Aki a szénnek ugrál ajánlom hogy nézzen körül a hazai erőművek környékén, mind lepukkant vidék, de mi már legalább túl vagyunk a nehezén, mármint az átállás technikai részén és a gazdasági/pénzügyi károkon, mert a társadalmi károk felszámolása még hátravan..

A többi ország meg halad tovább nemhogy megtorpanna hanem még jobban belehúz, jön az elektromosság korszaka, minden villany lesz, aki élen jár az kivételezett pozícióban lesz a következő időkben, hozzá vándorolnak a legjobb koponyák, a pénzek, a jólét, a minőségi élet. Szóval nemigazán összefogás hanem egy igazi " ki nevet a végén " játék, a klímaegyezmények csak a pályát rajzolják meg aztán mindenki dobhat a maga kockáival, jönnek a hatalmas előrelépések, mesés bukások, gáncs csalás háborúk, minden ami belefér.