IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (3) ALTEO Group (2) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (1) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (3) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (2) energetikai (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapolitika (41) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (4) energiatermelés (45) energiewende (2) ENSZ (7) ensz (2) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (2) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (7) fenntartható (3) fenntarthatóság (74) Fenntarthatóság (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (67) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (22) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (24) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) hulladék (3) hulladékégetés (1) hulladékfeldolgozás (1) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (14) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) keop (2) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (7) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (5) klímavédelem (46) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (33) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (1) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (9) megújuló energiaforrások (78) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (1) nabucco (1) Nagy-Britannia (1) napelem (7) napelemek (4) napenergia (39) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) Ocean Cleanup (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) párizsi klímaegyezmény (1) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfolioblogger (210) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (2) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (2) stadion (1) Stadion (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (33) szélerőművek (1) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (38) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (2) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (3) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

shutterstock_105204650.jpgHalad előre a megújulók bravúros fejlődése – öt hónap telt el 2017-ből, és máris rengeteg rekord dőlt meg a megújulóenergia-termelési technológiák területén. A világ legnagyobb úszó naperőművéről és tengeri szélerőművéről, valamint a folyamatosan csúcsteljesítményeket produkáló kaliforniai termelés rekordjairól lesz szó. Illetve arról, hogy mindehhez az iparági szereplők hogyan viszonyulnak.

A fenntarthatóság fanatikusaként mindig van minek örülni – kis túlzással olyan ez, mintha a kedvenc sportcsapatunk egyre-másra túlteljesítene. Különös egyébként, hogy ez akkor tűnik exponenciális növekedésnek, ha az ember nem érintett az iparágban –ugyanis egy-egy energetikai beruházási döntés alsóhangon is 15-20 évre szól, idő kell tehát a változáshoz. 

Egy-egy üzleti döntés üzenetét tekintve azonban szükséges az, hogy ezek a döntések és vállalt irányok jósoljanak a közeljövőről. Ha például egy iparvállalat új gyárat épít és energetikai megoldásban gondolkozik, akkor a következő 20 évre vonatkozóan elő kell tudnia állnia valid feltételezésekkel, le kell tenni azt a bizonyos voksot valamilyen energiamix mellett. De hogy ne tűnjön mindez túl távolinak – ugyanez a helyzet például egy magánháztartásban is. Amikor eldöntjük, hogy napelemeket vásárolunk a háztartásunk energiaellátásnak korszerűsítésére, akkor azok a napelemek a most még általános iskolás korú gyerekeinket látni fogják leérettségizni, akár még lediplomázni is. 

Az energetika szerintem egyértelműen gyorsabb fejlődésen megy keresztül, mint azt az iparágban dolgozók érzékelni tudják, és a jó hír az, hogy mindez a fenntarthatósági alapérték mentén történhet. Ebben a viszonylag lassan változó iparágban magától értetődően szükség van a közeljövő komoly tanulmányozására és a trendek előrejelzésére.

Az ALTEO háza táján az egyik kedvenc energiaipari anekdotánk az, miszerint 2000 környékén megkérdezték az összes, energiaiparban működő szereplőt – iparvállalatok, tanácsadócégek, pénzügyi szakértők, NGO-k – arról, hogy mik a várakozásaik a következő 20 év energiapiaci haladásával kapcsolatban. A csattanó az, hogy akinek az akkori előrejelzése megközelíti azt az állapotot, amiben 2017-ben vagyunk, az a Greenpeace. Az iparági szereplők közül senki nem gondolta azt, hogy 2017-ben a megújulók energiapiaci jelenléte jelentős lesz az energiamixben. Szinte nullára tették. És ugyanez igaz az elektromos autózásra vonatkozóan. Szerencsére most már bizton mondhatjuk, hogy ennek a kérdéskörnek a megjósolásában a Greenpeace nyert. 

És hogy most én is bizonyítsam, valóban dinamikus a fejlődés, összegyűjtöttem az elmúlt időszak legnagyobbat szóló, megújulókkal kapcsolatos innovációit. 

2017 első felének legnagyobb bravúrjai a fenntartható energiatermelés terén:

• A mérnöki megoldások közül kiemelendő a kínai Huainan város melletti tavon felállított úszó naperőmű, ami ugyan nem a teljesítménye (40 megawatt), de mérete alapján a legnagyobb ilyen jellegű megújulókat használó erőmű a világon. A vízen működés előnyeiről azt lehet tudni, hogy nem vesz el értékes szárazföldi területeket, segít az alatta elterülő édesvíz elpárolgásának a csökkentésében, és a víz segít alacsonyan tartani a panelek hőmérsékletét, amelyek így hatékonyabban működnek.

Az építmény természetesen igen látványos, ahogy a kép is mutatja:

sungrow-power-floating-solar-plant-huainan-china-designboom-05-25-2017-818-002.jpg

• Hozzánk közelebbi létesítmény az angliai tengeri szélerőműpark, amelyet idén májusban helyeztek üzembe. Anglia északnyugati partjainál helyezkedik el az ún. Burbo Bank „szélfarm”, ahol összesen 32 darab, egyenként 195 méter magas szélturbina termel áramot. Ezek a világ legnagyobb szélturbinái – egy közülük egyetlen fordulattal 29 órán át tudna árammal ellátni egy családi házat.
A szélfarmról készült nagyon látványos videó itt érhető el.

• Szintén megjárta a világsajtót az, ahogy Kalifornia újra csúcsot döntött. A vízerőműveket is beleszámolva ugyanis most májusban már az állam teljes energiatermelésének bő 80 százaléka származott megújulókból. Ez részben annak is köszönhető, hogy hatékonyabbak lettek a naperőművek, valamint magas az ottani napsütéses órák száma. 


Források: Portfolio, Technology Review, Index

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr1212559027

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Naperömü a tavon, igy jó a hütés: a meleg vizben meg döglenek a halak, meg nö AZ alga.
195 m magas szélerömü. Minél magasabb annál jobb? A teljesitmény meg kit érdekel. És mi van szélcsendben? Hát akkor egy fordulat sem kut a családi háznak! És tudod honnan látszik a villamos autó? Télen nagykabátban nyáronmeg gatyában ülnek benne meet z energia a haladásra kell. Vakitsd a parasztokat még néhány bomba hírrel
.
Naperömü a tavon, igy jó a hütés: a meleg vizben meg döglenek a halak, meg nö AZ alga.
195 m magas szélerömü. Minél magasabb annál jobb? A teljesitmény meg kit érdekel. És mi van szélcsendben? Hát akkor egy fordulat sem kut a családi háznak! És tudod honnan látszik a villamos autó? Télen nagykabátban nyáronmeg gatyában ülnek benne meet z energia a haladásra kell. Vakitsd a parasztokat még néhány bomba hírrel
.
@columbia:

a szélkerekek és naperőművek földrajzi kiterjedése lehetővé teszi hogy minden időben legyen termelt áram. A szélcsendes időszak tengeri erőműnél jelentéktelen.
A villanyautónak nem szükséges minden földrajzi és speciális igényt kielégíteni, ott használják ahol célszerű.

@poszter: szerintem a hötermelős naperőművek mindent visznek, mert a helyszínen tárolni tudnak, így a késő esti és kora reggeli felfutást is kiszolgálják..
Gratulálok a félmilliárdos támogatás elnyerése kapcsán, de érdekes számomra az, hogy az emberek miért nem a saját pénzüket költik. A támogatások mindig sejtelmes szövevényes történetek és én igazán kiváncsi leszek arra, hogy ma magyarok Magyarországon milyen új történetet tudnak kitalálni az energiatárolás területén. Hajrá, lássuk meg!