IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (3) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csernobil (1) Csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (4) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (47) energiewende (2) ENSZ (7) ensz (2) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (11) fenntartható (3) fenntarthatóság (76) Fenntarthatóság (2) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (67) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (25) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) hulladék (3) hulladékégetés (1) hulladékfeldolgozás (1) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (14) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (46) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (33) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (1) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (12) megújuló energiaforrások (79) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (1) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (40) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) Ocean Cleanup (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (216) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (34) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (38) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

Miért lenne fontos, hogy a fociklubok a fenntarthatósággal is foglalkozzanak?

 
shutterstock_426014257.jpgA napokban érdekes kérdést tettek fel nekem: elképzelhetőnek tartom-e, hogy a fociklubok is tudatosabban foglalkozzanak a fenntarthatósági kérdésekkel és nem kizárólag úgy, hogy modern stadionokat építenek? Tekintve, hogy talán a világ legnépszerűbb sportágáról van szó, nem csak el tudom képzelni, hanem egyenesen fontosnak is tartanám. Lássuk, mit lehetne kezdeni a „fenntartható” foci jelenségével, azaz miért lenne fontos, hogy a fociklubok a fenntarthatósággal is foglalkozzanak?

Múlt szombaton magyar focimeccsen jártam, itt szegezték nekem a kérdést. Azt nem titkolom, hogy a focimeccsre járás, a magyar foci iránti megfeszült figyelem nem tartozik bevett szokásaim közé – de azt tudom és értem, miért volt nagyszerű az Aranycsapat, vagy miért csodálatos a tavaly nyári EB-szereplésünk, és hogy éppen mi az a frusztráltság, ami átlengi a magyar foci mindennapjait. Meg tudom különböztetni a zöldet a lilától, a kéket a pirostól, de hogy ki hány gólnál jár éppen, kit miért állítottak ki a legutolsó meccsén, ezt meghagyom az ínyenceknek – akik nem mellesleg sokan vannak a környezetemben is.

Nem egyszerű dolog a fociról írni, kényes téma ez Magyarországon. Fontos kitétel azonban, hogy mielőtt bármilyen elemzésnek alávetem ezt a sportot a fenntarthatóság viszonyrendszerén belül, elismerem és tiszteletben is tartom, hogy ez a sport igen sok ember számára nagyon fontos dolog. Azt látom, olvasom és tapasztalom, hogy a foci végig követi az életüket, adott esetben fiatalon játszották, van egy kedvenc csapatuk, amivel sokszor együtt lélegeznek, és persze nem kevés szenvedéllyel élnek meg egy-egy összecsapást. És ez nem csak a magyar viszonyokra értendő – úgy általában, ahol van foci, ott van csoportos foci-szeretet.  

A fentiek miatt viszont kétségtelen, hogy ez egy olyan közeg, ami rengeteg emberhez eljut – márpedig a népszerűséggel óhatatlanul felelősség jár. A meccs apropóján két dolog foglalkozatott: ez az elérés, és az az épített környezet, amit a lelátóból magam előtt látok. Tehát ha azt kérdezik, hogy kell-e egyáltalán foglalkoznia a focinak a fenntarthatósággal akkor azt tudom határozottan válaszolni, hogy igen, hiszen nevelő hatással lehet arra, aki nézi. És mivel nagyon sokan nézik, ezért ebben is érdemes tudatosabbnak lenniük a kluboknak és nemzeti-nemzetközi szövetségeknek. Kis foci – kis felelősség, nagy foci – nagy felelősség.  

 

Hogyan tud egy fociklub tenni a fenntarthatóságért?

 

Ebben három irányt látok:

Azon keresztül tud tenni a fociklub fenntarthatóságért, amire a játékával nevel, amiről a játékával üzenetet közvetít, és amilyen módon alakítja ki a stadionját.

Tudományosabban fogalmazva: az értékek átadásán keresztül, a közvetített üzeneteinek tematikáin keresztül, és még az infrastruktúra technológiai korszerűsítésén keresztül. 

Az első két kategóriáról annyit tudok most megállapítani, hogy a fociban a csapatban együttműködés logikája az egyik legerősebb elem – pont úgy, mint bármely más csapatsportban. Ez arra nevel, hogy az egyén saját érdekeit helyezze a csapat érdeke alá, és azért kitartóan küzdjön, tehát hasznos tanítása a közösségben létezésnek. Ez pedig alapvetése a fenntarthatóságnak, a fenntarthatóság társadalmi dimenziójának.

Viszont egy stadion infrastruktúrájának fenntarthatósági szempontú korszerűsítése az egyik legnagyobb – ugyanakkor kézzelfogható eredményeket hozó – feladat, hiszen ezek ugyanis rengeteg energiát, vizet, alapanyagot igénylő épületek. És habár a technológiák ismertek és bizonyítottak, a rendszerbe helyezésük szakembert próbáló feladat. Ezt mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy a világ azon részein építik fel vagy újítják fel a stadionokat ezen elvek mentén, ahol a források nem jelentenek problémát.

Volt szerencsém nekem is látni az Allianz Arénát, az FC Bayern München és a TSV 1860 München focicsapatok stadionját. Az Allianz Aréna elkészültével nem csak egy új futballstadion született meg, hanem egy új – München város nevéhez fűződő – jellegzetesség is, a 2.874 „légpárnából” álló külső burkolattal, mely piros, fehér és kék színekben is képes pompázni. A stadion építői és tulajdonosai egyaránt büszkék az építményre. Attól függően, hogy melyik csapat játszik, az egész stadion vagy kék vagy piros vagy fehér színben világít. Formája után „gumicsónak”-nak is becézik.

shutterstock_206602873.jpg


A világ egyik legmodernebb, fenntarthatósági alapelveket is követő focistadionja: az Allianz Aréna.  

shutterstock_1151462.jpg
Az Allianz Aréna híres külső szerkezetének közelképe.

Az Allianz Aréna a fenntarthatósági elvárásoknak pedig többek között azzal tesz eleget, hogy az a szignifikáns mennyiségű fényforrás, amivel nemcsak a pályát és a nézőteret, de a stadion külsejét is megvilágítják, mind LED technológián alapul. Több, mint 300,000 darab LED-et használtak fel a stadion 26,000 négyzetméteres külső szerkezetének világításához. Ez a külső szerkezet továbbá tűzbiztosnak lett megtervezve, ami a világítástechnikához nyilván elengedhetetlen. Emellett is a felhasznált LED-ek 60%-ot képesek az energiahasználatban spórolni a hagyományos technológiákhoz képest.

Az anyaghasználatban is megfelel a legújabb technológiának az Allianz Aréna szerkezete: feszített membránszerkezettel borították be a különleges formát. A modern stadionok 90%-a ezzel a technológiával épül már, mivel az anyag könnyű, ezáltal az alépítmények szintén „könnyíthetők", miáltal a beruházások összköltsége is csökkenthető. Ezáltal is megfelel a fenntarthatósági kritériumoknak.

Mindezek alapján szerintem érdemes a fociban, pontosabban a fociklubokban is gondolkodni, amikor a fenntarthatóság értékeinek terjesztésén gondolkozunk. Ez egy nagyon nemes sport alapvetően, megfelelően képviseli a csapatszellemet, amit a fenntarthatósági rendszerek kiépítéséhez is muszáj gyakorolnunk. A gyakorlati fenntarthatósági megoldásokat is közvetítő létesítmények között kiemelkedik a müncheni Allianz Aréna. De ahogy az lenni szokott, a müncheni klubok nem képviselik a nagy átlagot - nem tekinthetünk el attól, hogy melyik klubnak mekkora erőforrásai vannak. Így aztán az persze további gondolkodást igényel, hogy a kevésbé szerencsés csillagzatú fociklubok mit tudnak tenni a fenntarthatóságért. Én mindenesetre reménykedem.

 

 

 

Érdekes olvasnivalók a téma iránt fogékonyabbaknak:

További érdekes összefoglalása annak, hogy milyen technológiai megoldásokat találtak ki a stadionok környezettudatos, és ezáltal fenntartható energiaellátásának megoldására:
https://www.theguardian.com/sustainable-business/2014/oct/02/sustainability-football-green-game-sport

A részleteket kedvelőknek itt vannak az Allianz Aréna érdekes paraméterei (angol nyelven):
https://allianz-arena.com/en/arena/facts/general-information

Akit esetleg érdekelnek a stadionok építészeti megoldásai, különösen a membránszerkezetek, annak ajánlom ezt a magyar nyelvű építészeti írást:
http://www.magyarepitestechnika.hu/index.php/2014-6/1995-az-epiteszek-nagy-kedvence

 

 

 

 

 

 


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr6712525701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nevetséges dolog a mai magyar fociban önfenntartásról beszélni, kb. mint a kommunizmusban volt az amatőr státuszról. Egyébként a valódi profi foci teljesen önfenntartó. A mai magyar foci néhány befolyásos ember játéka, amihez csatlakozott néhány gazdag ember hogy befolyást szerezzen és néhány kevésbé befolyásos ember hogy növelhesse a befolyását, és néhány kevésbé gazdag hogy befolyást szerezzen és ezáltal gazdagodjon. A profi foci eleve sok ember szórakozása, amire ezáltal költ, jegy formájában pl., ezekből a pénzekből tartja el magát a profi foci, amennyire szórakoztató, annyit költenek rá, ergo annyit tud magára költeni. Magyarországon néhány, egyesek szerint egy ember játéka a foci, felrúgva minden gazdasági törvényszerűséget, de sokszor társadalmit, sőt sportbélit is. Innentől gazdasági oldalról megközelíteni vicc, sokszor sportoldalról is, ami alap lenne. Ajánlok valamit: vegyetek elő egy városok népessége adatbázist és nézzétek meg milyen népességű településeknek van csapata Magyarországon az első 20-ban, és milyeneknek nincs. Láttok majd olyat elárulom, hogy Győr-Mosonban Győrnek nincs, Gyirmótnak van, Szabolcsban Nyíregyházának nincs, Kisvárdának van. "Falusi" csapatok vitézkednek, miközben megyék nincsenek a labdarúgás térképén. Milyen gazdasági szempontokról beszéljünk amikor a befektetők település szerkezeti adottságokat figyelmen kívül hagynak, ami azért igen csak nyereség befolyásoló tényező. Milyen jó, Felcsúton van Tesco, majd járjanak oda vásárolni Kaposvárról, Siófokról, Pécsről, Veszprémből, Pápáról, Nagykanizsáról, Keszthelyről, Zalaegerszegről, Tatabányáról...stb...Hagyjuk már...
@poszter:
>>....de azt tudom és értem, miért volt nagyszerű az Aranycsapat,
>>vagy miért csodálatos a tavaly nyári EB-szereplésünk,...

Nem lenne rossz ha kifejtenéd miért volt csodálatos az eb szereplés.

Aztán hogyan vársz el fentarthatóságot nem a nem fentarthatóra tervezett és bevétel nélküli stadionoktól.