IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (2) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (3) alteo (6) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) biomassza (10) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csernobil (1) Csernobil (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (4) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (3) élelmiszerpazarlás (3) élelmiszertermelés (4) ellátásbiztonság (2) Élő Bolygónk (1) emberiség (1) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (43) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (47) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (7) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (3) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (2) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (1) faház (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (11) fenntartható (3) Fenntarthatóság (2) fenntarthatóság (76) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (24) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (67) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (1) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (27) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (23) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (25) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (2) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) hulladék (3) hulladékégetés (1) hulladékfeldolgozás (1) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (2) hulladékhasznosítás (14) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (1) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (4) klímaváltozás (6) klímavédelem (46) klímavédelmi célok (2) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (33) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (1) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (1) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (12) megújuló energiaforrások (79) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (1) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (2) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (3) művészet (1) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (40) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (2) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) Ocean Cleanup (1) offshore szélerőműpark (1) ökolábnyom (1) okos megoldások (1) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (216) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) régiók (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (1) Smart Energy Management (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (34) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (6) széndioxid (3) szénerőmű (1) szerverparkok (1) szmog (1) szolártechnológia (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (38) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (4) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (36) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (4) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (2) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

Alteo

shutterstock_174549026_1_m.jpgA szóban forgó piramis alsó szintje a szegénységben élő néptömegeket szimbolizálja C.K. Prahalad „Bottom of the Pyramid” elmélete alapján. Az, hogy a megújuló energiák hogyan játszhatnak jelentős szerepet az ő életszínvonaluk emelésében, egy érdekes téma a fenntarthatóság társadalmi és üzleti megközelítésében is. Nem véletlenül foglalkoztam a témával korábban is, igaz egészen más megközelítésekben. Ez alkalommal a megújulókra építő energiatermelési technológiák megoldást jelentő eszközként és elérendő célként is szerepelnek a képletben. Azaz segítenek a társadalmi piramis megfordításában, aminek révén vélhetően és remélhetőleg egyre többeknek lesz lehetősége azon gondolkozni, hogy miként lehet egyre jobban kiaknázni a nap, a víz vagy éppen a szél energiáját.

Többek között azért is érdemes a társadalmi piramis és a benne létezők kérdéskörével foglalkozni, mert általában véve hajlamosak vagyunk aránytalanságokat elkövetni amikor a fenntarthatóság kérdéskörét vizsgáljuk: amikor ugyanis fenntarthatóságról beszélünk, sokszor azt gondoljuk, hogy alapvetően a fejlett világ problémáiról beszélünk. Nevesítve például, hogy hogyan áll át az EU energiatermelése a jövőben egyre inkább a megújuló energiaforrásokra; hogyan tudjuk a nyugat-európai (és magyar) háztartások energiafogyasztását kevésbé pazarlóvá tenni; vagy éppen, hogy miként érjük el például, hogy az emberek szelektíven gyűjtsék a hulladékot.

A fenti példák esetében arányaiban jelentősen kevesebb szó esik a világ azon részéről, ahol az embereknek a mindennapi túlélésért kell küzdeniük, és akikre nem biztos, hogy úgy gondolnánk, mint a fenntarthatóság témakörében releváns szereplőkre. És itt jön a lényeg: ugyanis a fenntarthatóság célrendszereit és problémák megoldását nem kizárólag a fejlett világ országaiból álló élbolyra szabták, hanem a világon lévő minden egyes embert érintő kérdésről van szó.

És ezen a ponton kell ismét megjegyezni, hogy alapvetően miről is szól a fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés (angolul sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, termelési folyamatoké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk lehetőségeit arra, hogy a jövőben kielégítsék a saját szükségleteiket. Az erőforrások ésszerű felhasználása mellett fontos kitétele a fenntartható fejlődésnek a környezet védelme, amit úgy kell véghezvinni, hogy közben ne mondjunk le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság szükségszerűségéről.

 

A problémakör súlyát jól érzékelteti, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Millennium Project nevű elemzése keretében 15 globális kihívást azonosítottak, melyek egymással összefüggő komplex problémák. Az emberiség jövőjét attól teszik függővé, hogy milyen megoldásokat, válaszokat sikerül találni ezekre a kérdésekre. Bár az emberiség kilátásai (például a várható életkor vagy az írástudás tekintetében) több területen javultak, mind a gazdaság, mind a társadalom szintjén olyan környezeti problémákkal kapcsolatban kell most lépéseket tenni, amelyekre a jelenlegi paradigmák mentén, bizonyos lemondások nélkül nehezen lehet megoldásokat találni.

De miként adható esély a legszegényebb tömegeknek a fenntarthatóságot támogató eszközökkel? 

 

Egy igen prominens menedzsment guru, C. K. Prahalad tette népszerűvé azt a gondolatot, hogy az a 4 milliárd ember, akik kevesebb, mint napi 2 dollárból élnek, szintén piacot jelenthetnek és bevonhatóak a globális kereskedelembe, hiába nincs magas jövedelmük. Ez azért nagyon fontos, mert ha ezt meg lehet valósítani, akkor ezzel esélyt kaphatnak a felemelkedésre és az életszínvonaluk javítására is. Továbbá: ha esélyt kapnak a felemelkedésre, akkor megadatik a lehetőség arra is, hogy fenntarthatósági problémák megoldásában is számolni lehessen ezekkel az emberekkel.

Itt most nagyon le kellett egyszerűsítenem a dolgokat, de Prahalad menedzsment elméleti ötlete (és a hozzá kapcsolódó gyakorlat) jelenthet egyfajta megoldást a problémára.

A piramis alja elméletnek (angolul Bottom of the Pyramid) két dimenziója van: a gazdagság (wealth) és a népesség, ezek teszik ki a piramisnak keresztelt, egyenlő szárú háromszög magasságának és szélességének tengelyeit. Prahalad szerint a gazdagság szempontjából minél lentebbi szintjeit vizsgáljuk a piramisnak, annál nagyobb embertömeget tudunk ott fellelni, akik kevesebbet keresnek, mint a piramis felsőbb részeiben élők. Ezzel párhuzamosan vélhetően jelentősen kisebb befolyásuk is van a világ dolgainak folyására. Ebből következően tehát, ha felemeljük ezeket a tömegeket – ha meg nem is fordítjuk a piramist, de meredekebbé tesszük az oldalait – sokkal nagyobb hatást tudunk elérni például a globális fenntarthatósági problémák kapcsán. Ugyanis ezek az emberek energia-elérés és energiahasználat szempontjából is szegények. Ez az állapot pedig, csakúgy, mint a szegénység, beavatkozás nélkül újabb generációk szegénységét "termeli ki". Ezen tudnának a tehetősebb rétegek változtatni. 

 

2014-03-25-india_solar.jpgA norvég állam által küldött naperőpanelek Indiában. Forrás: the energy collective

 

Már maga a társadalmi felemelkedés folyamata is jelenthet megoldást bizonyos kérdésekre, azaz a piramis alján élők életszínvonalának emelésére kialakított stratégiák és a fenntarthatósági törekvések összefonódhatnak. Ennek alapját pedig a piramis tetején lévők innovációs tevékenysége, és az ennek folytán megszülető – a fenntarthatósági alapvetéseket egyre inkább integráló – megoldások és technológiák kínálják.

És itt lép be a képbe például a napelem, ami már önmagában is egy működő technikai megoldás a hálózatba be nem kapcsolt lakások árammal történő ellátására. Nem véletlenül karolta fel többek között a Google és a Microsoft is a technológia ilyetén célú alkalmazását.

Ráadásul a technológiában rengeteg innováció van, amely hosszú távon nem csak az energiatermelésben kamatozhat: az energiaellátás és a társadalmi mozgás révén oktatáshoz jutó tehetséges gyerekek némelyike a jövőben maga is mérnökké, feltalálóvá válhat, kifejleszthet olyan megoldásokat, amivel hozzájárul a fenntarthatósági törekvések és a fenntartható fejlődés megvalósulásához.

 

 

Források: Player1, Player2

 

C.K.Prahalad eredeti, 1999-es cikke: “Strategies for the bottom of the pyramid - Creating Sustainable Development”: 
http://pdf.wri.org/2001summit_hartarticle.pdf

Prahalad "piramis alja" (bottom of pyramid) elméletének magyar összefoglalása:
http://communicatio.hu/doktoriprogramok/kommunikacio/belso/bevhumankomm/20072/prahaladckatol.htm

A Világbank blogján megjelentetett szakértői bejegyzés angol nyelven - 
"Mit kell tudnod az energiaszegénységről"
https://blogs.worldbank.org/voices/what-you-need-know-about-energy-and-poverty

Egy kifejezetten érdekes cikk arról, hogy hol tart a megújulók felhasználásában a Google:
https://environment.google/projects/announcement-100/

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 


A bejegyzés trackback címe:

http://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr5112501163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ebbol Magyarorszagon nem lesz semmi. Az egesz burokracia, miegyeb tesz rola. Mire megpalyazod,megkapod, kivizsgaljak, parttag vagy-e,stb... mar nyugdijba is mentel.